Nem a Karib-tengeren fosztogatott a filmekből ismert kalóz

Olvasási idő kb. 2 perc

A Karib-tenger kalózai filmsorozat hírhedt kalóza, Jack Sparrow kapitány nem csupán a fantázia szüleménye. A figura ihletője egy valós, 17. századi angol tengerész, John Ward volt.

Ward igazi legendává vált a mediterrán kalózvilágban, ám nem a Karib-tengeren, hanem a Földközi-tenger hullámain szedte áldozatait – írja a BBC History Magazine.

A Földközi-tenger igazi kalózkapitánya

Több történész szerint John Ward alakja köszön vissza a Karib-tenger kalózai Jack Sparrow figurájában. Wardot is „Sparrow” néven emlegették, és híres volt különc stílusáról, kiszámíthatatlan természetéről és vakmerő életmódjáról.

Miután betiltották a privatértevékenységet, a királyi engedéllyel fosztogató hajósokból hamar törvényen kívüli kalózok lettek
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Ward szegény halászcsaládból származott, és fiatal éveit Kent partjainál, az angol La Manche-csatorna szeles, hullámveréses vizein töltötte. Ez a vidék mindig is a tengerészek, kalózok és kereskedők otthona volt, nem véletlen, hogy Ward is itt tanulta meg a hajózást és a tengeri élet fortélyait.

I. Erzsébet királynő uralkodása alatt csatlakozott a privatérekhez, vagyis azokhoz a tengerészekhez, akik királyi engedéllyel támadhatták meg az ellenséges hajókat, és a zsákmányt megosztották a koronával. A háború befejezése után azonban I. Jakab megtiltotta a privatértevékenységet, így Ward – sok társához hasonlóan – a törvényes fosztogatásból hamar törvényen kívüli kalózzá vált.

Tengerésztársait összegyűjtve elrabolt egy angol kereskedelmi hajót, majd a Földközi-tenger felé vette az irányt. Tuniszban – a mai Tunézia fővárosában – talált új otthonra, ahol a várost irányító Uthman Dey felismerte benne a lehetőséget, és engedélyt adott neki, hogy a helyi flotta nevében raboljon, természetesen részesedésért cserébe.

Ward rövid idő alatt a térség egyik legrettegettebb kalóza lett, akinek hajói velencei, francia és angol kereskedőket egyaránt megtámadtak. Hírnevét 1607-ben szerezte, amikor elfoglalta a hatalmas velencei kereskedelmi hajót, a Reniera e Soderina-t, amely selyemmel és indigóval volt megrakva. Ez a zsákmány tette őt Tunis egyik leggazdagabb emberévé. Kortársai szerint „palotája” fejedelmi pompában úszott, márvánnyal és alabástrommal díszítve.

Különc öltözködéséről, fényűző életéről és vakmerő kalandjairól szóló történetei éppoly színesek, mint a mozivásznon látott Jack Sparrow figurája – csak épp nem a Karib-tengeren, hanem Észak-Afrika és a Földközi-tenger partjain játszódtak.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben részletesen mesélünk arról, milyen volt a kalózok élete.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.