Nem a Karib-tengeren fosztogatott a filmekből ismert kalóz

Olvasási idő kb. 2 perc

A Karib-tenger kalózai filmsorozat hírhedt kalóza, Jack Sparrow kapitány nem csupán a fantázia szüleménye. A figura ihletője egy valós, 17. századi angol tengerész, John Ward volt.

Ward igazi legendává vált a mediterrán kalózvilágban, ám nem a Karib-tengeren, hanem a Földközi-tenger hullámain szedte áldozatait – írja a BBC History Magazine.

A Földközi-tenger igazi kalózkapitánya

Több történész szerint John Ward alakja köszön vissza a Karib-tenger kalózai Jack Sparrow figurájában. Wardot is „Sparrow” néven emlegették, és híres volt különc stílusáról, kiszámíthatatlan természetéről és vakmerő életmódjáról.

Miután betiltották a privatértevékenységet, a királyi engedéllyel fosztogató hajósokból hamar törvényen kívüli kalózok lettek
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Ward szegény halászcsaládból származott, és fiatal éveit Kent partjainál, az angol La Manche-csatorna szeles, hullámveréses vizein töltötte. Ez a vidék mindig is a tengerészek, kalózok és kereskedők otthona volt, nem véletlen, hogy Ward is itt tanulta meg a hajózást és a tengeri élet fortélyait.

I. Erzsébet királynő uralkodása alatt csatlakozott a privatérekhez, vagyis azokhoz a tengerészekhez, akik királyi engedéllyel támadhatták meg az ellenséges hajókat, és a zsákmányt megosztották a koronával. A háború befejezése után azonban I. Jakab megtiltotta a privatértevékenységet, így Ward – sok társához hasonlóan – a törvényes fosztogatásból hamar törvényen kívüli kalózzá vált.

Tengerésztársait összegyűjtve elrabolt egy angol kereskedelmi hajót, majd a Földközi-tenger felé vette az irányt. Tuniszban – a mai Tunézia fővárosában – talált új otthonra, ahol a várost irányító Uthman Dey felismerte benne a lehetőséget, és engedélyt adott neki, hogy a helyi flotta nevében raboljon, természetesen részesedésért cserébe.

Ward rövid idő alatt a térség egyik legrettegettebb kalóza lett, akinek hajói velencei, francia és angol kereskedőket egyaránt megtámadtak. Hírnevét 1607-ben szerezte, amikor elfoglalta a hatalmas velencei kereskedelmi hajót, a Reniera e Soderina-t, amely selyemmel és indigóval volt megrakva. Ez a zsákmány tette őt Tunis egyik leggazdagabb emberévé. Kortársai szerint „palotája” fejedelmi pompában úszott, márvánnyal és alabástrommal díszítve.

Különc öltözködéséről, fényűző életéről és vakmerő kalandjairól szóló történetei éppoly színesek, mint a mozivásznon látott Jack Sparrow figurája – csak épp nem a Karib-tengeren, hanem Észak-Afrika és a Földközi-tenger partjain játszódtak.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben részletesen mesélünk arról, milyen volt a kalózok élete.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.