Orosz cárnőnek köszönhetjük ezt a játékot: milliók rettegtek már rajta

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A hullámvasút őse a 18. századi, fagyos Oroszországban született meg, népszerűségét pedig Nagy Katalin cárnőnek köszönhetjük. Kezdetben acélsínek helyett jégen csúsztak le a meredek pályákon.

A mai biztonságos hullámvasutak elődje életveszélyes attrakcióként kezdte pályafutását a cári udvar szórakozásaként – írja az Atlas Obscura.

A jéghegyek inspirálták a mai hullámvasutakat

A 15–16. században Oroszország több városában fából ácsolt, jéggel borított lejtők emelkedtek a tél beálltával. A „repülő hegyeknek” nevezett szerkezeteken a bátrabbak fa szánokon száguldottak le a jéggel borított lejtőkön – gyakran több tíz méteres magasságból. A sebesség őrjítő volt, a kanyarodás kiszámíthatatlan, a fék pedig csupán egy adag homok a pálya végén. Nem csoda, hogy a korabeli beszámolók szerint a nézők egyszerre sikítottak rémületükben és örömükben.

Így nézett ki a hullámvasút őse Oroszországban
Fotó: druzhinincollection / Getty Images Hungary

A jeges csúszdák népszerűsége hamar eljutott a cári udvarba is

Anna Ioannovna idején már arisztokraták is sikítoztak a fagyott lejtőkön, de Nagy Katalin ennél is tovább ment. Ő nem elégedett meg azzal, hogy a szórakozás csak télen élvezhető. 1784-ben megparancsolta, hogy palotája parkjában építsenek egy nyári változatot. Ezen a fa szerkezeten a szánkókat felváltották a kerekeken guruló kocsik – és ezzel megszületett a világ első, mai értelemben vett hullámvasútja.

A különös orosz találmány híre gyorsan bejárta Európát. A franciák „orosz hegyeknek” nevezték el saját verzióikat, és a montagne russe kifejezés máig őrzi ezt az eredetet.

A mai vidámparkok acélszörnyei tehát egy fagyos orosz télből indultak, és egy kíváncsi, bátor uralkodónő ötletéből születtek. Nagy Katalin birodalmat épített, ő adta a világnak a sebesség és a félelem legizgalmasabb keverékét is.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben megmutatjuk, hogy néz ki ma Magyarország első hullámvasútja.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?