Mérgező világháborús maradványokon virágzik az élővilág: több itt az állat, mint a tengerfenéken

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Balti-tenger mélyén rejtőző világháborús bombák és vegyi fegyverek évtizedek óta komoly környezeti kockázatot jelentenek, most azonban a kutatók meglepő felfedezést tettek: a mérgező roncsokon az élővilág valósággal burjánzik. Egy friss vizsgálat szerint több tengeri élőlény található ezeken a veszélyes maradványokon, mint a környező tengerfenéken.

A kutatók robotkamerák segítségével vizsgálták a tenger alatti bombákat, amelyek a második világháború után kerültek a vízbe. A felvételek tanúsága szerint a rozsdás fémtárgyakon vastagon nőnek a moszatok, kagylók és korallszerű élőlények, miközben rákok és halak is otthonra találnak közöttük. Egyes esetekben a biológiai aktivitás kétszer-háromszor nagyobb volt a robbanótestek környezetében, mint a természetes aljzaton.

Világháborús bombák a tenger mélyén

A tudósok szerint a jelenség paradox módon mutatja meg a természet alkalmazkodóképességét: az élőlények képesek kihasználni az ember által hátrahagyott tárgyakat is, ha azok megfelelő felületet biztosítanak.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor a látványos élővilág nem jelenti azt, hogy ezek a területek biztonságosak lennének.

A bombák és vegyi fegyverek továbbra is veszélyes anyagokat – például mustárgázt és TNT-maradványokat – bocsáthatnak ki a vízbe, így hosszú távon károsíthatják az ökoszisztémát.

Bár a világháborús maradványokat birtokba vette a tengeri élővilág, az ökoszisztéma hosszú távon nem jövedelmezik ebből
Fotó: Mitchell Pettigrew / Getty Images Hungary

Veszélyeztetik a tengert

Becslések szerint mintegy 300 ezer tonna háborús eredetű fegyver és robbanóanyag hever a Balti-tenger mélyén, különösen a dán és a német partok közelében. A szakértők attól tartanak, hogy az idő előrehaladtával ezek a szerkezetek egyre inkább korrodálódnak, és veszélyes vegyi anyagokat engedhetnek ki a tengerbe. Ennek ellenére a kutatás szerint

Idézőjel ikon

a roncsok körüli ökoszisztémák ma már olyan szinten kifejlődtek, hogy eltávolításuk újabb pusztítást okozhatna az élővilágban.

A tudósok dilemmája tehát kettős: míg a környezetbiztonság szempontjából indokolt lenne a fegyverek eltávolítása, addig az ott kialakult mikró-ökoszisztémák megőrzése mellett is érvelnek. A Balti-tenger mélye így egy különös ellentmondásos világot rejt – ahol a háború maradványai életet is teremtenek, miközben továbbra is halálos veszélyt hordoznak magukban.

Ha kíváncsi vagy a kincsekre, amelyeket a mai napig nem találtak meg, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.