Két hónapig élt föld alatti üregben Michelangelo: a pápa haragja elől rejtőzködött

Olvasási idő kb. 4 perc

Nem sokkal azután, hogy a Mediciket 1527-ben másodszor is elűzték Firenzéből, Michelangelót VII. Kelemen pápa halálra ítélte. Az 55 éves reneszánsz mester két hónapig bujkált egy föld alatti szobában a San Lorenzo bazilika alatt.

Michelangelo és a Medici-család kapcsolata egészen különleges volt. Kétségtelen, hogy a mester rengeteget köszönhetett a Firenzét – kisebb megszakításokkal – közel 300 éven keresztül uraló dinasztiának, több tagjával is rendkívül jó viszonyt ápolt. A Medicik ugyanakkor nem vették jó néven a vélt vagy valós árulást – ahogy azt Michelangelo a saját bőrén is megtapasztalta 1530-ban. 

A Medicik uralma Firenzében

A reneszánsz művész sorsa már egészen fiatalkorában szorosan összefonódott a Medicikével, akik a 15. század első felében váltak Firenze uraivá. Befolyásukat Giovanni di Bicci de’ Medici alapozta meg, aki bankházat alapított, és kapcsolatokat épített – többek között a római egyházzal. Fia, Cosimo alatt a család pénze és hatalma tovább nőtt, amit sokan, köztük az Albizzi-család, nem nézett jó szemmel. (A Medicik pont a nemes származású Albizzik uralma alatt felvirágzó Firenzében tudták megalapozni vagyonukat.) Cosimót ugyan sikerült száműzetnie Rinaldó Albizzinek – meggyilkolni nem tudta, ugyanis a leleményes Medici lefizette börtönőrét, hogy kóstolja meg minden éltelét –, ám a nemesek uralma már nem tartott sokáig.

Egy év elteltével a város visszahívta Cosimót, aki 1434-től haláláig Firenze ura volt – annak ellenére, hogy formális hatalma nem volt. Ezzel kezdetét vette a Medicik uralma Firenzében:

mindössze kétszer szakadt meg, előbb 1494-ben, majd 1527-ben. Egészen 1737-ig tartott, amikor a család utolsó tagja, a kicsapongó életmódjáról hírhedtté vált Gian Gastone meghalt.

Lorenzo de' Medici bevonulása Firenzébe
Fotó: Apic / Getty Images Hungary

Lorenzo, a tündökletes mecénás

Cosimo után Köszvényes Piero, majd Lorenzo il Magnifico, a tündökletes következett Firenze vezetőinek sorában. Utóbbi híres volt művészetszeretetéről, és ennek nemcsak Michelangelo, de az utókor is sokat köszönhet: nélküle valószínűleg egészen máshogy alakult volna a szobrász sorsa. Michelangelót ugyanis gyerekként az apja Francesco da Urbino iskolájába küldte nyelvtant tanulni, ám őt már akkor is jobban érdekelte a művészet. Így az órák látogatása helyett inkább templomfreskókat másolt, és festők társaságát kereste. Tizenhárom éves korában már Domenico Ghirlandaio tanítványa volt, aki annyira elégedett volt vele, hogy Michelangelo apja rá tudta venni, hogy a fiú tizennégy éves korától fizessen munkájáért – ez akkoriban szinte példa nélküli volt.

Nem csoda hát, hogy amikor Lorenzo de' Medici 1489-ben azt kérte a mestertől, hogy küldje el hozzá két legjobb tanítványát, az egyikük Michelangelo volt (a másik pedig Francesco Granacci). Lorenzo felismerte a fiatal festőtanonc tehetségét, és

Idézőjel ikon

felkínálta neki: lakjon a palotájában, éljen és tanuljon a többi Medici-gyerekkel, mintha csak ő is a fia volna.

Michelangelo az itt töltött idő alatt ismerkedett meg a reneszánsz filozófiával és művészetekkel, és ekkoriban vette föl azt a szokást is, hogy legfontosabb gondolatait verses formában veti papírra.

X. Leó pápa bízta meg Michelangelot Lorenzo (nem a tündökletes) és Giuliano Medici síremlékének az elkészítésével
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Michelangelo, a pápák kedvence

Lorenzo, a tündökletes halála után a művész visszatért a szülői házba, majd nem sokkal később – Savonarola felemelkedése és hatalomra kerülése idején, amikor első alkalommal űzték el a Mediciket – távozott Firenzéből, és Velencébe, majd Bolognába utazott. Ekkorra Michelangelo már ismert és elismert művész volt, II. Gyula pápa előbb síremléke elkészítésével (ez végül nem valósult meg az eredeti tervek szerint), majd a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóinak megfestésével bízta meg.

A művésznek akkor sem kellett szűkölködnie a megbízásokban, amikor II. Gyula után X. Leó lett az egyház vezetője. A pápa és Michelangelo régről ismerték egymást,

X. Leó ugyanis Giovanni di Lorenzo de’ Medici volt, a tündökletes Lorenzo fia, akivel a szobrász együtt élt és tanult a firenzei Medici-palotában töltött évek alatt.

Ő bízta meg a San Lorenzo-bazilika homlokzatának megtervezésével. Ez ugyan sosem készült el – bár Michelangelo gyönyörű fa modellt is készített hozzá – a reneszánsz mester később is dolgozott a bazilika további részein.

Az összes falat Michelangelo rajzai borítják
Fotó: Firenzei Bargello Nemzeti Múzeum

Két hónap a föld alatt

Közben Firenzében ismét óriási változások zajlottak: 1527-ben másodszor is elűzték a Mediciket, és visszaállították a köztársaságot, miután Giulio de' Mediciből, a tündökletes Lorenzo testvérének fiából VII. Kelemen néven pápa lett. Amikor a republikánus Firenzét V. Károly hadai ostromgyűrűbe fogták, Michelangelo is segített a védművek kialakításában.

Ez azonban komoly hibának bizonyult – legalábbis VII. Kelemen szemében. A pápa ugyanis ezt súlyos árulásként értékelte, és úgy gondolta, hogy Michelangelo hálátlanságát bizonyítja, pedig a művész oly sokat köszönhetett a Mediciknek.

Idézőjel ikon

Szörnyű döntést hozott: 1530-ban halálos ítéletet mondott ki az 55 éves mesterre.

Szakértők szerint itt tervezte meg a később elveszett Léda és a hattyú című festményét
Fotó: Firenzei Bargello Nemzeti Múzeum

Michelangelo ekkoriban is a San Lorenzo bazilikán dolgozott, és művésztársától, Giovan Battista Figiovannitól kért segítséget. A bronz alkotásairól ismert szobrász találta neki azt a föld alatti szobát, amelybe Michelangelo két hónapra elbújt a pápa haragja elől.

Ám itt sem tudta megtagadni önmagát: szénnel és vörös krétával telerajzolta az terem falait, értékes alkotásokat hagyva maga után.

A közel 10 méter hosszú és 3 méter széles terem egészen 1975-ig rejtve maradt, amikor a Medici-kápolnák akkori igazgatója egy új kijárat kialakítása során felfedezte a csapóajtót, amely levezetett a szobába. A falakat borító vakolat alól kerültek elő a rajzok, amelyekről hamarosan bebizonyosodott: a reneszánsz mester alkotásai.

Michelangelo szerencséjére VII. Kelemen haragja hamar csillapodott, és két hónap után visszavonta az ítéletet, így a mester folytathatta a munkát a San Lorenzo bazilikán. Sőt, a pápa Michelangelo egyik legbőkezűbb mecénása lett, még halála előtt pár nappal is megbízást adott neki: fesse meg a Sixtus-kápolna oltárképét. Ez lett a mester egyik leghíresebb alkotása: az Utolsó ítélet.

Caravaggio is fontosnak tartotta, hogy jó viszonyt ápoljon az egyház vezetőjével: igaz, ő elsősorban azért, mert pápai kegyelemben reménykedett.  

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.