Japánban 2008 óta érvényben van egy különleges közegészségügyi szabály, amely meghatározza, mekkora lehet a felnőttek maximális derékbősége. A cél nem a megszégyenítés vagy a büntetés, hanem a betegségek megelőzése és a munkahelyi egészségvédelem erősítése.
Japán Metabo-törvénye nem az embereket bünteti, hanem a munkáltatókat teszi felelőssé dolgozóik egészségéért – és ezzel példát mutat a világnak.
A derékméretet szabályozó törvény a munkáltatókat ösztönzi
A derékméret olyan egyéni jellemző, mint az ujjlenyomat – nincs belőle két teljesen egyforma. Meghatározza az életkor, a testsúly, a nem és még a genetikai háttér vagy a származás is. Egyes kultúrákban természetes a karcsúbb testalkat, máshol a robusztusabb felépítés a jellemző, de minden esetben a derékbőség fontos jelzője lehet az egészségi állapotnak és a betegségek kockázatának.
Japán 2008-ban radikális lépésre szánta el magát: bevezette a Metabo-törvényt, amely meghatározza a maximális egészségügyi derékbőséget, és ennek betartását a munkáltatók felelősségévé teszi.
A jó étrend és a genetika nagy szerepet játszik a hosszú életben, így az ázsiai ország célja, hogy minden munkavállaló esélyt kapjon az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmód kialakítására és a betegségek megelőzésére.
Miért egyedülálló a törvény?
Európa legtöbb országában és az Egyesült Államokban a derékbőség munkahelyi mérése súlyos magánéleti jogsértésnek számítana, Japánban azonban ezt a gyakorlatot a lakosság egészségének védelme érdekében vezették be.
A szabály főként a 40–74 év közötti korosztályra vonatkozik, akiknél magasabb a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kockázata.
Az egészségügyi határérték férfiaknál 85 cm, nőknél 99 cm. Ezeket az értékeket az éves orvosi vizsgálatok során ellenőrzik.
Mi történik ha valaki túllépi a határértékeket?
Aki túllépi a határértéket, három hónapot kap a derékbőség csökkentésére. Ha ez nem sikerül, további étrendi tanácsokat és egészségügyi támogatást kap, majd hat hónap után ismét ellenőrzik. Ha ekkor sincs javulás, újabb program következik.
A törvény különlegessége, hogy nem az egyéneket büntetik, hanem a munkaadókat és a helyi önkormányzatokat kötelezik a célok teljesítésére. Ha egy cég nem tudja csökkenteni a túlsúlyos dolgozók arányát vagy kellően motiválni őket a cél elérésére, pénzbírságot kell fizetnie.
Japán elhízási aránya jóval alacsonyabb a nyugati országokénál: a férfiaknál kb. 31,7%, a nőknél 21%.
A probléma ugyan nem tűnt el, de az ország egészségügyi mutatói továbbra is kedvezőbbek.
A japán példa rávilágít arra, hogy a munkahely kulcsszerepet játszhat az egészségmegőrzésben. A cégeknek nagy felelőssége van a dolgozóik jóllétében: egészséges étkezési lehetőségek biztosítása, sport- és egészségprogramok szervezése, valamint a munka-magánélet egyensúlyának támogatása mind hozzájárulhat a hosszabb és egészségesebb élethez.
Ha kíváncsi vagy, mi az egészséges életmód tízparancsolata, ez a cikkünk is érdekes lehet számodra.
