Ha meghalljuk a muhi csata nevét, mindannyian egy településhez kötjük a tatárjárás legnagyobb ütközetét. De a történelemben van egy csavar: a vérzivataros összecsapás valójában nem is a mai Muhihoz kötődik.
1241 tavaszán ugyanis a Sajó folyó hídjánál mérte össze magát IV. Béla serege a Batu kán és Szubotáj vezette mongol hadakkal. A magyar történelem egyik legnagyobb veresége ez, amely megnyitotta az utat a tatárjárás előtt. A csata emléke évszázadokon át a „mohi vész” néven maradt fenn, a kutatások szerint a tragikus ütközet helyszíne az akkori Mohi mezőváros és Poga falu környékére esett – ezek a települések azóta teljesen eltűntek.
A Muhi csata pontos helye
Mohi a középkorban fontos útvonal mellett feküdt, és a diósgyőri uradalomhoz tartozott. A 16. század elejéig királynéi birtokként emlegették, vásártartási joggal is rendelkezett. Ám a török pusztítások sorozata – 1526-ban, 1541-ben és 1583-ban – újra és újra romba döntötte. A mezőkeresztesi csata után a falu végleg elnéptelenedett, földjeit már csak majorságként használták.
A szomszédos Poga viszont a 18. században újjáéledt. 1928-ban kapta a Muhi nevet, ezzel emléket állítva a közeli tatárjárásbeli ütközetnek.
Vagyis a mai Muhi nem azonos a középkori Mohival, ahol a csata zajlott – a név átvételével őrizte meg a történelem emlékét.
Ma már a hajdani Mohi területén nem áll falu, csak az M30-as autópálya fut keresztül rajta, három tóval körülölelve. De ha arra járunk, érdemes elgondolkodni: itt, a békés tájon történt az egyik legvéresebb küzdelem, amely gyökeresen megváltoztatta Magyarország sorsát.
Ha van kedved tesztelni a magyar földrajz tudásod, az alábbi cikkben megteheted.
Nyitókép: Gedai Csaba
