Ma már az emojik, a ghosting és a Tinder-üzenetek világában zajlik az ismerkedés, de régen egészen másképp közeledtek egymáshoz a szerelmesek. A 19. században titkos jelnyelv alakult ki a társkeresésben: legyezők, kesztyűk, sálak és egyetlen apró mozdulat is mindennél beszédesebb volt, feltéve, hogy értettük a kódot.
A szerelmes „rejtett jelek” lényegét egy olyan különleges jelrendszer adta, amely a 19. században, főként Angliában és Franciaországban terjedt el a társasági körökben. A korabeli írónők, úri hölgyek és romantikus párok pontosan meghatározott ruhadarabok, kézitáskák, sálak és ékszerek viselésével küldtek diszkrét üzeneteket, mind az udvarlás szándékáról, mind pedig a társadalmi státuszukról, sőt olykor kifinomult visszautasításról is szóltak.
A szerelmesek rejtett nyelve
E rendszer keretében nem volt mindegy, melyik kezét használta valaki a sál megkötéséhez, milyen színű kesztyűt vett fel, vagy hogy melyik karjára akasztotta a legyezőt. Ezek apró, de tudatos gesztusok voltak: például a fekete kesztyű viselése udvarlásra utalhatott, míg a jobb kéz rejtett kéztartása elutasítást jelenthetett. Bár ma már csak kevesen értik ezeket a finom kódokat, annak idején botrányba keveredhetett valaki egy-egy félreérthető jel miatt.
A rejtett nyelv legérdekesebb része az volt, hogy mindezt anélkül tudták alkalmazni, hogy kimondott szó esett volna az érzésekről. Így megmaradt a társadalmi elvárások szerinti visszafogottság, ugyanakkor lehetővé vált az őszinte kifejeződés, különösen fontos volt ez azoknak a nőknek, akik ekkor még nem rendelkeztek önálló társadalmi státusszal, és csak finom jelzéseken keresztül tudtak benyomást kelteni.
Ez a tárgyakra épülő kommunikációs rendszer mára gyakorlatilag feledésbe merült, de ha ma ruhavásárláskor vagy fotók nézegetésekor felmerül az, mit üzen ezzel–azzal a kiegészítővel az illető, valójában ugyanazt tesszük, csak már fejlettebb és kevésbé szabályozott formában.
Ha kíváncsi vagy a nőre, akinek különös körülmények között vált valóra a kívánsága, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
