Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A New York-i Rochesteri Egyetem kutatása során 38 amerikai focista agyát vizsgálta egy szezonon át. Megállapították, hogy kétharmaduk agya sérült ez idő alatt, még akkor is, ha definíció szerinti agyrázkódást csak ketten szenvedtek el. Akkor hogy bírják a harkályok egy életen át a fejet érő méretes csapásokat?
Az elmúlt évek során széles körben is ismertté vált, hogy az amerikai futball játékosai komoly agysérüléseket szenvednek, melyek agysorvadáshoz vezetnek. Az amerikai foci azonban nem evolúciós fejlesztés, mint a harkály feje, s az is ismert, hogy
az efféle „kreációk” igen jól kitalált, finomhangolással tökéletesített szerkezetek.
Ki kap agyrázkódást?
Az agy a szervezet koponyába zárt irányítóközpontja. Súlyos ütésre sérülést szenvedhet, mely az egész testre károsan hat. Ezt tudván régóta kíváncsi volt a tudomány az erdő doktorának, a harkálynak a titkára, mely egy életen át bőszen kopácsol a fák törzsein jelentős ütéseket mérve nemcsak a kéregre, de saját koponyájára is – mégsem szenved agysorvadást. Számos magyarázat született korábban arra, mi is az, ami megkíméli a fakopáncs agyát a súlyos rázkódástól, de a valódi okot csak nemrég kalapálták össze a tudósok.
Nem túl hízelgő a felismerés, de a valódi ok igazából az, hogy
a harkály agyát valójában az óvja meg, hogy túl kicsi.
Egy nagyobb agy, jelentősebb sérüléseket tudna szenvedni, ezt látszanak igazolni a tudósok számításai, videófelvételek tudományos elemzései és más fajok adataival történő összevetések. Másrészt talán az is közrejászhat, hogy a harkály nagyon hosszú nyelve, amikor épp nem nyúl hosszan be vele a fakéreg repedéseibe élelelmre vadászva, akkor visszahúzódik a fejébe, és körülöleli a madár agyát.
Ha tesztelnéd, milyen gyorsan öregszik az agyad, ajánljuk ezt a cikkünket.
