Emberszív dobog a labormalacban: így végződött a kínai kísérlet

Olvasási idő kb. 1 perc

Három hétig élt az a sertésembrió, melyben egy kínai kísérlet eredményeként emberszív dobogott.

Az állat-ember hibridek megalkotása igencsak régóta foglalkoztatja nemcsak a tudomány embereit, Sztálin is egészen érdekes kísérleteket végeztetett a témában egy időben. A kínai tudósok most egy merész álmot váltottak valóra, amikor egy emberi szívet helyeztek el kísérletképpen egy malacembrióban. 

Az emberszívvel bíró malacembrió csupán három hétig maradt életben, boncolására a megalkotásától számított 21. napon került sor. A Kínai Tudományos Akadémia vezetésével zajló kutatást az vezérelte, hogy létrehozzanak egy olyan szervezetet, amely donorszerveket képes termelni a későbbi transzplantációkhoz.

A kínai kutatók emberi szerveket kísérletek megalkotni donorkörnyezetben
Fotó: sanjeri / Getty Images Hungary

Az emberszívvel kapcsolatos kínai kísérlet

A kísérlet fókuszában a sertésben növesztett emberi szív állt. Az embriókban genetikai módosítást hajtottak végre, azokat a sejteket emberi őssejtekkel helyettesítették, amik a szív kialakítását segítették. 

Idézőjel ikon

Ennek következtében lényegében emberi szív jött létre a malacszív helyett.

A boncolás során kiderült, hogy a szív valóban megfelelt egy 21 napos emberi embrió szíve méretének. A szív ennyi ideig volt képes dobogni, majd leállt, valószínűleg nem funkcionált megfelelően. A leállását követően azonnal megkezdték a boncolást. Egy korábbi kísérletben vesékkel végeztek hasonló tesztet, azoknak a szerveknek egy hónapig sikerült működniük. 

Ha kíváncsi vagy egy másik, kínai kutatók által végzett kísérletre is, ezt a cikkünket ajánljuk neked. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.