Így néz ki most az elmegyógyintézet, ahol Széchenyi István meghalt

Olvasási idő kb. 2 perc

1848. szeptember 7-én előkelő vendég érkezett a döblingi magántébolydába: gróf Széchenyi István. Az intézetben lakosztálya volt, amelyet 1850-től 1860-as haláláig mindössze kétszer hagyott el rövid időre. A Bach-rendszert gyakorlatilag megbuktató írása is ezen a helyen született, ahol ma már csak egy mellszobor emlékeztet azokra az évekre.

A mai Bécs 19. kerületében, Döblingben valaha működő tébolyda legillusztrisabb lakója volt gróf Széchenyi István,1860-as halála után viszont egy még magasabb rangú látogatót jegyeztek fel: 1871-ben Sisi, vagyis Erzsébet magyar királyné tisztelte meg a gyógyintézetet, amely később katonai kórház lett, majd újból mentális betegek magánkórházaként működött. De mi a helyzet napjainkban?

Széchenyi Istvánnak el kellett volna hagynia Döblinget

Gróf Széchenyi Istvánt 1848 szeptemberében vették fel a Gustav Görgen vezette döblingi magántébolydába, és az intézetvezetőnek mindvégig meggyőződése volt, hogy Széchenyi elmebeteg. Pedig 1856-től sokat javult a gróf kedélyállapota, aktívvá vált újra a politikai életben. Talán túlságosan is, hiszen Ein Blick című írása miatt 1860 márciusában házkutatást tartottak lakosztályában, és közölték, hogy el kell hagynia a gyógyintézetet. Egy hónappal később a karosszékében találtak rá holtan, máig tisztázatlanok halálának körülményei. (Akárcsak a szintén itt kezelt és meggyilkolt Semmelweis Ignác esetében, róla ebben a cikkünkben írtunk.)

Így néz ki ma a hajdani tébolyda: a Döblingi Járásbíróság és egy öregek otthona fogja közre Széchenyi mellszobrát
Fotó: Google Maps

Így néz ki ma a döblingi tébolyda, ahol Széchenyi haláláig lakott

Gustav Görgen lemondott posztjáról, de az egészsége ráment a rendőrségi vizsgálódásokra, még abban az évben elhunyt ő is. Utódja Max von Leidesdorf és Heinrich Obersteiner lett, 1872-től utóbbi azonos nevű fia vezette az intézetet az 1917-es tulajdonosváltásig. Az Obersteinergasse, melyben az épület található, róluk kapta nevét. 1917-től katonai kórház működött, 1942-ben kapta vissza eredeti funkcióját a hely, 1982-ig mentális betegek magánkórháza lett. 1983-ban Fenyő Ervin meglátogatta a hajdan virágzó tébolydát, így írta le akkori állapotát:

Idézőjel ikon

Elhagyottan, üresen, kifosztva állt. Portás őrizte. Felengedett az emeletre. Felbaktattam a „betegek kertje” felőli hátsó lépcsőn, láttam a külön bejáratú, egykori grófi lakosztályt, a hosszú folyosót. A nyitva felejtett ajtókon benéztem az egykori kórtermekbe. Vaságyak, hanyagul összedobált matracok. A kertet jócskán belepte a gyom.

A Döblingi Járásbíróság épülete az Obersteinergassén, az egyik végében Széchenyi szobrával

1991-ben a Döblingi Járásbíróság költözött be a teljesen felújított épületbe, Széchenyi István emlékét egy mellszobor őrzi.

Ha szeretnéd olvasni Széchenyi Döblingben eltöltött utolsó éveiról, ezt a cikkünket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.