A konlávék akár hetekig is eltarthatnak, még ha a modern időkben ez nem is jellemző. A bíborosok kétharmados többséggel választanak új pápát – kivéve ha nagyon elakad a folyamat.
Az első szavazás sikertelenül zárult az új pápa személyével kapcsolatosan, de nem is várhattuk, hogy már szerdán véget is érjen a konklávé. A huszadik században a 2-3 napos pápaválasztások voltak a jellemzők, de ennél sokkal jobban el is húzódhat a dolog – a National Catholic Reporter cikke megmutatja, pontosan mi a menetrend, ha nem jutnak a bíborosok dűlőre.
Ha három napon át eredménytelenek a szavazások, egy napnyi szünetet lehet meghirdetni: ezt imádsággal és egyeztetésekkel tölthetik a szavazók. Ezután háromszor ismételhető a hét szavazás, egy nap szünet menetrend, így a konklávé akár 13 naposra is nyúlhat.
Ennyit gondolkozhatnak a bíborosok a pápa személyéről
Ha ennyi idő alatt sem sikerülne megválasztani a katolikus egyház új fejét, akkor a két legtöbb szavazatot kapó bíboros közt kell eldőlnie a pápaság sorsának. Ezt az újítást XVI. Benedek vezette be: elődje, II. János Pál is hozzányúlt már a konlávék menetéhez, annyiban, hogy ezen a ponton az egyszerű többséggel történő pápaválasztást szorgalmazta. Benedek ezt eltörlő reformja azonban visszafelé is elsülhet: amennyiben a bíborosok egy csoportja nagyon erős ellenállást mutat valamely jelölttel szemben, megrekedhet a folyamat.
Az sincsen szabályozva, hogy mi a teendő akkor, ha a második legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt helyén holtverseny alakul ki.
Mind II. János Pál, mind XVI. Benedek azért hozta ezt a szabályt, mert tartott attól, hogy utódlásában egy elhúzódó konklávé árthat az egyház megítélésének. Egyelőre azonban nincs okunk azt feltételezni, hogy nagyon hosszan elmélkednének a bíborosok az új pápa személyéről: ma már többször érdemes figyelni a füstöt a Sixtus-kápolna kéményéből.
