Már a 19. században is volt házhoz szállítás: pizzát rendelt a király

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már olyan természetes, hogy előkapjuk a telefonunkat, megkeressük a megfelelő alkalmazást, és máris ott az étlap. Kiválasztjuk az ételt, fizetünk, és egy órán belül megérkezik az ebéd vagy a vacsora.

Ez a kényelmi szolgáltatás nem a 20-21. században vált népszerűvé, már sokkal korábban jelen volt. Hiába, az ember mindig is szerette a finom ételeket, főleg, ha azt "házhoz" szállították.

Ez volt a street food őse

A mai étkezési kultúránkban oly népszerű street food, aminek beszerzéséhez nem kell mást tennünk, csak elsétálunk egy bódé mellett, ahol beszippantjuk az ínycsiklandó aromákat, jelez a hasunk, és máris a kezünkben tartjuk az ízletes harapnivalót. 

Ilyen volt a thermopolium, a nyitott konyhák római őse
Fotó: Phas / Getty Images Hungary

Ez a koncepció majdnem egyidős az emberrel, ugyanis már Pompeiiben is léteztek a thermopoliumok, az ún. nyitott konyhák, ahonnan az ételt el lehetett vinni, de a világ másik oldalán, az aztékok piacain is voltak olyan árusok, akik kifejezetten csak ételt árultak – elvitelre. 

Ilyen volt a házhoz szállítás anno

Talán meglepő, de az első dokumentált házhoz szállítás a 19. század végén történt, de ami ennél is hihetetlenebb, hogy egy ma is igen népszerű ételt vittek ki a megrendelőnek. Az étel a pizza volt, a megrendelő pedig a király: 1889-ben I. Umberto király és Margherita királynő Nápolyba látogatott, ahol mindenképpen ki akarták próbálni a híres szakács, Rafaele Esposito pizzáját. A legenda szerint a házhoz szállított pizzák közül a királynőnek az ízlett a legjobban, amin mozzarellla sajt, friss bazsalikom és paradicsom volt a feltét, ezért Esposito ezt a királynő iránti tiszteletből Margherita pizzának nevezte el. 

A házhoz szállítás Ázsiában is megjelent, ám az ok jóval prózaibb: az iparosodás terjedésével Indiában egyre több ember költözött a nagyvárosokba, Mumbai volt az egyik. Az elfoglalt munkásoknak nem volt idejük elmenni ételért, így azt a munkahelyükre szállíttatták. Ezeket az ételfutárokat dabbawaláknak hívják, ami magyarul annyit tesz: „az ember, aki a dobozt szállítja”. A dabbawalák szolgáltatása a mai napig működik, és többnyire még mindig biciklin vagy vasúton viszik házhoz az ételt, a szolgáltatáshoz nem használnak semmilyen applikációt vagy más digitális rendszert, mégsem keverik el a rendeléseket, és szinte soha nem késnek. 

A dabbawalák ma is biciklin szállítják házhoz az ételt
Fotó: Hindustan Times / Getty Images Hungary

A második világháborúban az Egyesült Királyságban szociális alapon szállították házhoz az ételt azoknak, akiknek az otthonuk megsemmisült a bombatámadásokban. Főként meleg ételt vittek ki a rászorulóknak, hogy ezzel is tartsák az emberekben a lelket a háború nehézségei közepette. 

A házhoz szállítás természetesen később a tengerentúlon is elterjedt: az 50-es években az az étterem, amelyik nem vezette be a szolgáltatást, csődöt jelenthetett, mivel az emberek szívesebben maradtak otthon, és nézték az akkoriban újdonságnak számító tévéműsorokat. 

Ha kíváncsi vagy, hogy mit ettek a magyarok a középkorban, olvasd el ezt a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.