Már a 19. században is volt házhoz szállítás: pizzát rendelt a király

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ma már olyan természetes, hogy előkapjuk a telefonunkat, megkeressük a megfelelő alkalmazást, és máris ott az étlap. Kiválasztjuk az ételt, fizetünk, és egy órán belül megérkezik az ebéd vagy a vacsora.

Ez a kényelmi szolgáltatás nem a 20-21. században vált népszerűvé, már sokkal korábban jelen volt. Hiába, az ember mindig is szerette a finom ételeket, főleg, ha azt "házhoz" szállították.

Ez volt a street food őse

A mai étkezési kultúránkban oly népszerű street food, aminek beszerzéséhez nem kell mást tennünk, csak elsétálunk egy bódé mellett, ahol beszippantjuk az ínycsiklandó aromákat, jelez a hasunk, és máris a kezünkben tartjuk az ízletes harapnivalót. 

Ilyen volt a thermopolium, a nyitott konyhák római őse
Fotó: Phas / Getty Images Hungary

Ez a koncepció majdnem egyidős az emberrel, ugyanis már Pompeiiben is léteztek a thermopoliumok, az ún. nyitott konyhák, ahonnan az ételt el lehetett vinni, de a világ másik oldalán, az aztékok piacain is voltak olyan árusok, akik kifejezetten csak ételt árultak – elvitelre. 

Ilyen volt a házhoz szállítás anno

Talán meglepő, de az első dokumentált házhoz szállítás a 19. század végén történt, de ami ennél is hihetetlenebb, hogy egy ma is igen népszerű ételt vittek ki a megrendelőnek. Az étel a pizza volt, a megrendelő pedig a király: 1889-ben I. Umberto király és Margherita királynő Nápolyba látogatott, ahol mindenképpen ki akarták próbálni a híres szakács, Rafaele Esposito pizzáját. A legenda szerint a házhoz szállított pizzák közül a királynőnek az ízlett a legjobban, amin mozzarellla sajt, friss bazsalikom és paradicsom volt a feltét, ezért Esposito ezt a királynő iránti tiszteletből Margherita pizzának nevezte el. 

A házhoz szállítás Ázsiában is megjelent, ám az ok jóval prózaibb: az iparosodás terjedésével Indiában egyre több ember költözött a nagyvárosokba, Mumbai volt az egyik. Az elfoglalt munkásoknak nem volt idejük elmenni ételért, így azt a munkahelyükre szállíttatták. Ezeket az ételfutárokat dabbawaláknak hívják, ami magyarul annyit tesz: „az ember, aki a dobozt szállítja”. A dabbawalák szolgáltatása a mai napig működik, és többnyire még mindig biciklin vagy vasúton viszik házhoz az ételt, a szolgáltatáshoz nem használnak semmilyen applikációt vagy más digitális rendszert, mégsem keverik el a rendeléseket, és szinte soha nem késnek. 

A dabbawalák ma is biciklin szállítják házhoz az ételt
Fotó: Hindustan Times / Getty Images Hungary

A második világháborúban az Egyesült Királyságban szociális alapon szállították házhoz az ételt azoknak, akiknek az otthonuk megsemmisült a bombatámadásokban. Főként meleg ételt vittek ki a rászorulóknak, hogy ezzel is tartsák az emberekben a lelket a háború nehézségei közepette. 

A házhoz szállítás természetesen később a tengerentúlon is elterjedt: az 50-es években az az étterem, amelyik nem vezette be a szolgáltatást, csődöt jelenthetett, mivel az emberek szívesebben maradtak otthon, és nézték az akkoriban újdonságnak számító tévéműsorokat. 

Ha kíváncsi vagy, hogy mit ettek a magyarok a középkorban, olvasd el ezt a cikkünket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.