Léteznek azok a szülők, akik mindössze azt szeretnék, hogy a gyermekükből boldog felnőtt váljon. A másik típus az, aki a gyermeke által szeretné megvalósítani azt, ami neki nem sikerült az életben. Ám úgy tűnik, van egy harmadik is, remélhetőleg ők vannak a legkevesebben, akik a gyermekükre egyfajta projektként tekintenek. Ebbe a csoportba tartozott Aurora Rodríguez Carballeira is.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Aurora és lánya, Hildegart viszonya a 20. század egyik legellentmondásosabb anya-lánya kapcsolata. Hogy miért mondjuk ezt, az kiderül ebből a tragikus és szívszorító történetből.
A tökéletes nő eszménye
Minden kornak megvolt a maga álláspontja arról, hogy milyennek kell lennie egy nőnek, a 20. század elején, amikor a nők a jogaikért harcoltak, akkor egy szüfrazsett típus volt az egyik ideál. Így vélekedett Aurora is, aki unokaöccse neveltetésének sikerén felbuzdulva úgy döntött, „megalkotja” a tökéletes nőt. Ennek érdekében keresett egy férfit, aki sármos, jóképű és intelligens is volt. Alberto Pallás, az apa, belement, hogy részt vegyen a „kísérletben”, és megígérte a nőnek, hogy nem él majd később apai jogaival, titokban tartja, hogy valójában ő az apa.
Hildegart meg is született 1914 decemberében, és innentől kezdve anyja játékszerévé vált. Aurora bizonyos szempontból tökéletes munkát végzett: a lány már kétéves korában tudott olvasni, hároméves korában írni, és nyolcéves korára három idegen nyelven beszélt: franciául, angolul és németül. Tizennégy volt, amikor jogot kezdett tanulni, és három év alatt be is fejezte. Bár rendkívüliek ezek az eredmények, a lány egyszer egy újságírónak bevallotta: nem volt gyerekkora, állandóan tanulnia kellett, se éjjel, se nappal nem pihenhetett.
A hús-vér szobor
Aurora úgy tekintett a lányára, mint egy műalkotásra, amelyet ő formál testileg, lelkileg és főként ideológiai szempontból. Hildegart 17 éves korára valódi feminista lett, előadásokat tartott a születésszabályozásról, a szexuális felvilágosításról és a válásról, monográfiákban fejtette ki nézeteit.
Anya és lánya kapcsolata rendkívül szoros volt, talán már patológiásnak is nevezhetnénk:
Aurora minden órájára elkísérte Hildegartot, ott volt a társasági és politikai rendezvényeken, és egy szobában aludtak.
A viszonyuk akkor kezdett megromlani, amikor a lány elkezdett más ideológiákra is nyitni, illetve szerelmes lett. Ezt Aurora, aki üldözési mániában szenvedett, nem bírta elviselni, és álmában véget vetett Hildegart életének. Később pedig ezt nyilatkozta:
„A szobrász, amikor a legkisebb tökéletlenséget észreveszi alkotásán, megsemmisíti azt.”
Ezután a tragikus esemény után a nőt 26 év börtönre ítélték, amelynek nagy részét egy pszichiátriai intézetben töltötte. Aurora orvosi feljegyzéseit sokáig nem találták meg, azt hitték, eltűnt a második világháború alatt, valójában 1955 decemberében hunyt el rákban.
Bár mi nem tudjuk megmondani, milyen a tökéletes nő, egy kutatás adott támpontokat azzal kapcsolatban, milyen a tökéletes női test. Az eredményekről ebben a cikkben írtunk.
