Taft hajlakk, Fa szappan, narancs – ezekre áhítoztunk hiába a szocializmusban

Olvasási idő kb. 3 perc

Az áruhiány a szocializmus mindennapjainak része volt, amelyben a legegyszerűbb tisztálkodási szerek, divatcikkek és élelmiszerek is státuszszimbólummá váltak, miközben az emberek leleményességgel és kapcsolatokkal próbálták pótolni a hiányokat.

A presszóban sűrű füst gomolygott, a főúr unottan löttyintette a kesernyés feketekávét a csorba szélű csészébe. A sarokban ülő nő a táskájából előhúzott egy kopott Fa szappant, óvatosan végigsimított rajta, majd visszacsúsztatta, mintha egy drága ékszert rejtene el. Aztán belekortyolt a feketéjébe, de rögtön elhúzta a száját. Felsóhajtott, és a pincérhez fordult: „Olyan keserű ez a kávé, mintha narancshéjat főztek volna bele.” A férfi vállat vont: „Narancs? Azt se tudja maga, milyen íze van” – morogta a bajusza alatt.

Hozzáedződtünk az áruhiányhoz

A szocializmus évtizedei alatt a mindennapok része volt a hiány. Voltak áruk, amikről csak álmodozni lehetett, vagy ha valaki szerencsés volt, nyugatról kapott egy-egy kincset – egy doboz Nivea krémet, egy üveg Taft hajlakkot vagy egy susogós Adidas melegítőt, ami karácsonykor a legütősebb ajándéknak számított. Ezek a cikkek nem egyszerű hétköznapi termékek voltak, hanem státuszszimbólumok is, amelyek birtoklása különleges kiváltságot jelentett.

A hiánygazdaságot kihasználó külföldiek busznyi árut hoztak eladásra a KGST-piacokra
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A boltok polcai még a nyolcvanas években is sokszor kongtak az ürességtől. A menőbb hajlakkokat, tusfürdőket, szappanokat az emberek vagy a KGST-piacokon árusító lengyelektől – akik a keleti blokkon belül a legjobb maszek külkereskedőknek számítottak –, vagy ismerősökön keresztül próbálták beszerezni. Aki elég talpraesett volt, az némi csúszópénzzel elérhette, hogy a bolti eladó félretegyen számára egy-egy áhított terméket, de a legtöbben csak reménykedtek, hogy egyszer majdcsak megérkezik a beígért szállítmány, és nekik is jut belőle.

Ezek voltak a hiánycikkek

A narancs és a banán külön kategória volt: a tél legnagyobb csodái. Aki decemberben hozzájutott egy-egy kilóhoz, az már a Jézuska kegyeltjének érezhette magát. Az utcai árusoktól gyorsan elkapkodták azokat: volt, hogy a sorok még háztömbnyire kígyóztak, miközben már kiürültek a ládák. A legtöbb gyerek nem is az ízéért rajongott, hanem az élményért, hogy egyáltalán volt belőle otthon. Az önfeláldozó szülők pedig megelégedtek azzal, hogy a héját szagolgatták, mint valami egzotikus csodát.

Utcán árusítják a banánt 1967-ben a Móricz Zsigmond körtéren
Fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián

A hiány azonban nemcsak a luxuscikkeket érintette. Mindennapi termékek is eltűntek a boltok polcairól: hús, disznómáj, pamut, zsilettpenge vagy éppen hűtőláda – ezekért vagy külföldre kellett zarándokolni, vagy ott járt ismerősöktől, kamionosoktól és más „kivételezettektől” beszerezni marha drágán – ez a kifejezés sem véletlen ugyebár. Egy Levi’s farmer akár egy havi fizetésbe is kerülhetett a feketepiacon.

A Coca-Colát a szocializmusban a „nyugat mákonyának” nevezték, csak 1967 után vált legálisan kaphatóvá Magyarországon
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Az emberek megszokták a nélkülözést, de a vágyakozás soha nem múlt el. Egy-egy Nyugatról hozott Matchbox vagy Kinder csoki jelentette a különbséget az átlagos és a kiváltságos között. Aki ilyet birtokolt, az már valamit elért – vagy legalábbis volt egy jó kapcsolata. A szocializmusban az árucikkek nemcsak fogyasztási javak voltak, hanem egyfajta társadalmi tükörképek is: megmutatták, ki milyen ügyes, milyen összeköttetésekkel rendelkezik, és mennyire képes boldogulni a hiánygazdaság világában.

Így működött a hiánygazdaság

Hogy mi okozta ezt a folyamatos áruhiányt a Kádár-korszakban? A szocialista tömbre jellemző központilag tervezett gazdaság merevsége, a Kelet technológiai elmaradottsága, a nyugati kereskedelmi kapcsolatok hiánya, pontosabban az, hogy a devizaüzletek nem lehettek deficitesek: több kemény márkának vagy dollárnak kellett az eladott hazai árukért befolynia, mint amennyit importra költött az ország. Ráadásul az állam az igencsak szűkös erőforrásait inkább ipari fejlesztésekre és katonai célú beszerzésekre fordította, így az alapvető szükségletek kielégítése háttérbe szorult. Emiatt aztán a pult alatti kereskedelem és a korrupció virágzásnak indult, az emberek pedig kénytelenek voltak leleményességből és protekcióból élni.

Üres polcok, egysíkú árukínálat: ez volt a boltok jellemzője a szocializmusban
Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztály

Ma már nehéz elképzelni, milyen érzés volt hónapokat várni egy egyszerű tisztálkodási szerre vagy egy gyümölcsre, ami mostanság bármelyik boltban hegyekben áll. De aki átélte, az soha nem felejti el azt az érzést, amikor végre sikerült beszerezni azt az egyetlen üveg hajlakkot, azt a szappant vagy azt a narancsot, ami akkoriban az elérhetetlen luxus megtestesítője volt.

Ha behatóbban szeretnél foglalkozni a Kádár-korszakkal, ide kattintva elmerülhetsz benne.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.