Noha valóban a pisai a ferde tornyok leghíresebbike, ez korántsem jelenti azt, hogy ez lenne az egyetlen olyan épület, amely olyan, mintha menten ledőlne. Csak Európában találni vagy fél tucat olyan építményt, amelyeket vagy szándékosan így terveztek, vagy épp a talajmozgás, esetleg szerkezeti problémák eredményeképp olyanok, amilyenek. Lássunk közülük néhányat!
Kétségtelen, hogy az építészet mindig is az emberi kreativitás és mérnöki tudás lenyűgöző megnyilvánulása volt. Bár mindig is fontos szempont volt, hogy a létrejött építmények stabilak, esztétikusak, no és időtálló szerkezetek legyenek, világszerte találkozhatunk olyan épületekkel és tornyokkal, amelyek – szándékosan vagy nem – eltérnek a függőleges iránytól. A turisták nagy örömére.
Többször is belefogtak a pisai ferde torony építésébe
Ha már említettük, akkor kezdjük a listát a híres olasz épülettel, a pisai ferde toronnyal, amely kétségkívül a világ legismertebbje. Az épületet három szakaszban hozták tető alá, nem kevesebb mint 177 év alatt. Az építkezést Bonanno Pisano építész kezdte meg 1173-ban az első emelettel. Öt évvel később, 1178-ban, amikor a harmadik emeletet húzták rá a már meglévőkre, a torony délkelet felé 5 centiméternyit meghajlott a laza talaj miatt, így a munkákat be is fejezték.
Az építkezést Giovanni di Simone 100 évvel később folytatta, méghozzá négy emelet függőleges felépítésével, hogy kompenzálja a torony dőlését. Ám a várakozásokkal ellentétben, a torony még mindig nem egyenesedett ki, így a munkálatokkal ismét kénytelenek voltak leállni. 1298-ban 1,43 méteres volt az eltérés, amely érték hatvan évvel később 1,63 méterre nőtt.
Mindennek ellenére a harangtorony építése tovább folytatódott, immár Tommaso Pisano irányításával, aki 1372-ben tett pontot munkája végére.
A torony dőlése a következő évszázadok során lelassult, úgy vélik, hogy súlya fontos tényező volt az épület bizonyos stabilizálásában. 1835-ben azonban jött Alessandro Gherardesca építész, aki kisásatott a torony körül egy utat, amely miatt az egyébként sem egyenes épület még tovább dőlt. Miután Benito Mussolini elrendelte a torony kiegyenesítését, az alapjába betont öntöttek, ám ezzel a várt eredmény helyett csak azt érték el, hogy még ferdébb lett. A „rendesen állni nem akaró” építményt – csak egy hajszálon múlt – szerencsére megkímélte a második világháború, két évtizeddel később, 1964-ben az olasz kormány pedig segítséget kért, hogy megelőzzék a leomlást. Ennek folyományaként zárták le 1990-ben a tornyot, hogy aztán tíz év alatt stabilizálják a szerkezetét. 2001 decemberében azzal az ígérettel nyitották meg újra az építményt a nagyközönség előtt, hogy három évszázadon át stabil marad.
Az 55,86 méter magas és 14 700 tonna becsült tömegű pisai ferde torony jelenleg délkelet felé dől, ennek szöge 3,97 – utóbbi adattal mégsem ez a világ legferdébb épülete.
Ez a bolygó legcsálébb épülete
A Guinness-rekordok Könyve szerint a Suurhusen templom tornya a világ legferdébbje. A németországi Hintében épült torony 27,37 méter magas, dőlésszöge pedig körülbelül 5,19 fokos, amellyel – jól láthatóan – lekörözi a világ leghíresebbjeként számon tartott olasz tornyot. Tjabbo van Lessen helytörténész szerint a templom a középkorban mocsaras területen, tölgyfatörzsek alapjaira épült, amelyeket a talajban lévő víz megőrzött. Amikor azonban a 19. században lecsapolták a mocsarat, a fa elkorhadt, a torony pedig megdőlt. Ennek eredményeképp 1975-ben biztonsági okokból le is zárták a nyilvánosság elől az épületet, de tíz évvel később, miután megerősítették, újra megnyitották.
Titkos laboratórium működött a ferde toronyban?
Az oroszországi Szverdlovszk megyében található Nyevjanszk volt az egyik kulcshelyszíne az orosz vas aranykorának, a 17. század végétől kezdve ugyanis ez volt a korszak első, majd legnagyobb termelő városa. 1702-ben a várost a környező üzemekkel és gyárakkal együtt átadták a Demidov kovács és iparos családnak, amely 28 évre a víztározóhoz közel egy tornyot helyezett üzembe. Noha a történészek máig vitáznak azon, hogy mi volt a céljuk a torony építésével, valószínűsítik, hogy a Demidov család erejét akarták ezzel megmutatni. Feltételezések szerint azonban bankszéfként, őr- és hanrangtoronyként, börtönként, kémiai kísérletekre és hamis pénzek előállítására is használták az épületet.
Ami viszont teljesen biztos, hogy az egyébként 57,5 méter magas torony függőleges eltérése 1,85 méter, azt azonban, hogy miért dől, ugyancsak legendák övezik.
Egyes történészek szerint szándékosan ferde délnyugat felé, a torony így Demidov tulai szülőháza felé mutat. Mások azt állítják, semmi akaratlagosság nincs a dőlésben, valószínűleg – a pisaihoz hasonlóan – a laza talaj miatt már az építése során megdőlt, ezért is fejezték be a munkákat egy időre. Ezt támasztja alá a téglák közé rakott habarcs színe is, amely összetétele felfelé haladva változott.
Nem csak dől, csavarodik is
Az angliai Chesterfield tornya az eddigi épületeknél is érdekesebb, az ugyanis nemcsak dől, hanem még egy érdekes csavar is van benne, amely miatt olyan hatást kelt, mintha az egy csavaros fagyi lenne. A körülbelül 150 tonna fát és 30 tonna ólmot tartalmazó torony a legenda szerint az ördög műve, akinek a patájára egy kovács akart patkót készíteni – illetve dehogy akart, csak egy gonosz varázsló rászedte. Szerencsétlen kovács annyira reszketett, hogy az egyik szöget az ördög lábába verte, az meg a fájdalomtól és dühtől ordítva Chesterfield felé repült.
Ahogy azonban elsuhant a templom fölött, kínjában úgy csapkodott a levegőben, hogy eltekeredett a templom tornya.
A valóságban azonban tulajdonképpen semmi másról nincs szó, mint fizikáról. A favázas tornyot eredetileg ugyanis fából készült zsindelyek borították, amelyeket idővel ki kellett cserélni. A munkálatok során úgy döntöttek, hogy a felújításhoz a tartósabb ólmot választják majd, amelyet a környéken bőven és olcsón be tudtak szerezni. Igen ám, de az ólomlemez súlya felülmúlja azt, amennyivel eredetileg számoltak, ráadásul nem vették figyelembe azt sem, hogy e fém melegedéskor kitágul, lehűléskor pedig összehúzódik. Miután a torony egyik oldala déli irányba néz, egész nap süti a nap, az északi oldal viszont alig kap közvetlen napfényt. Emiatt a déli oldalon lévő ólomlemezek jobban kitágulnak, mint a másik oldalon lévők – ez a folyamatos, eltérő mértékű mozgás eldöntötte és el is csavarta a tornyot.
Ha szeretnél még többet megtudni a ferde tornyokról, ajánljuk figyelmedbe e cikkünket is.
