Így néztek a jövőbe az ókori jósnők

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ókori kultúrák jósai és látnokai gyakran befolyásolták a vezetők döntéseit. De vajon mennyire lehettek pontosak ezek a jóslatok, és mit mondanak a mai világunkról?

Az ókorban még a vallási nézetek, a hitvilág, a spiritualitás is sokszínűbb volt, több mindenben is hihettek egyszerre az emberek, de persze ugyanúgy jellemző volt megvetni valakit a hite miatt. Az ókorban azonban a jóslásnak volt igazán nagy divatja, sokan hittek az orákulumokban, és gyakorta jártak jósdákba, köztük a delphoiba, ahol sok hadvezér és uralkodó is megfordult, hogy betekintést nyerhessen jövőjébe. Ehhez a jósdához egy híres félreértés is köthető. Amikor az egyik hadvezér betért, hogy megkérdezze miként is alakul majd a következő csatája, a jósnő kétértelműen fogalmazott:

Idézőjel ikon

„Ha átkelsz a folyón, egy nagy birodalom fog elbukni”.

A hadvezér, miután ezt tévesen értelmezte, magabiztosan gyalogoltatta bele hadseregét a halálba.

Az ókori jóslatok befolyásolták a politikát is

Ma már némi távolságtartással, szkepticizmussal vagyunk a jóslás felé, az ókorban viszont ámulatba ejtette az embereket, ha találkoztak valakivel, aki állította, hogy a jövőbe lát és képes jósolni. Leginkább az ókori Görögországban volt jellemző a jóslás, sok jósda volt az ország területén, de mind közül a delphoi jósda volt a legnépszerűbb és leglátogatottabb.

Mind közül a legnépszerűbb ókori jósda a delphoi volt
Fotó: Cameris / Getty Images Hungary

Az ókori emberek képesek voltak több napot is utazni Delphoiba, hogy kérdezhessenek a jósoktól. Mielőtt ezt megtehették, voltak papokakik megvizsgálták őket és azt, hogy valóban igazi esetekkel érkeztek-e, majd komoly utasításokkal látták el az alanyokat, hogy nagyon pontosan tegyék fel a kérdéseiket, ha pontos válaszokat akarnak.

Mielőtt ez megtörténhetett, pénzt kellett adományozniuk a templomnak, illetve állati áldozatot is be kellett mutatniuk, aminek tetemét aztán a papok ellenőrizték. 

A delphoi jósdában a jóslást kizárólag nők végezték, és akkora befolyással voltak az egész görög birodalomra, hogy az ország vezetői semmilyen fontos döntést nem hoztak meg anélkül, hogy tárgyaltak volna előtte a jósnővel.

Idézőjel ikon

Így az ókori világ talán legnagyobb politikai és társadalmi befolyással bíró pozícióját közel ezer éven át nő töltötte be.

Az ókori jóslatok adták meg az első istenélményt 

A jósnőket Apollo papnőinek tartották, és a pythia elnevezést adták nekik. Az első ilyen jósnő Kr. e. 4. században élt. Noha keveset lehet tudni róluk, az biztos, hogy ha egyszer megmutatkozott képességük és kiválasztották őket, akkor egy életen át kellett teljesíteniük a szolgálatot.

A pythia általában vagy egy emelvényen, vagy a jósda kövén ült, és az őt körbelengő illatos füst hatására transzba esve tudott kapcsolatba lépni az istenekkel, majd jósolni.

A jósnőkhöz városállamok megbízásából tevékenykedő küldöncök is érkeztek, akik fontos kérdésekben kértek segítséget. A magánszemélyek inkább személyes érintettségű problémákkal fordultak hozzájuk, elsősorban házassággal, betegséggel, utazásokkal kapcsolatban.

Az ókori jóslatokat pythiák végezték
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Sikerességét és hírnevét feltehetően annak köszönhette ez a jósda, hogy az uralkodótól egészen az egyszerű földművesig mindenki számára rendelkezésre állt. Mi tagadás, annak gondolata is lenyűgözte az ókori embereket, hogy közvetetten ugyan, de kapcsolatba léphetnek az istenekkel. Ez volt a kereszténység előtti emberek egyetlen spirituális élménye, amely rangtól, élethelyzettől függetlenül istenkapcsolatot adhatott számukra.

Történészek meglátása szerint a jósok nem egyedül dolgoztak, voltak mellettük más papok is, akik segítették az alanyokat a jóslatok értelmezésében.

A papok rávilágítottak arra a tényre, hogy az isteni szavak eredendően érthetetlenek a halandók számára. Nem lehetett közvetlenül befogadni, az isteni bölcsességet először gondosan kellett értelmezni.

Egyértelmű tehát, hogy a delphoi jósda nem csak egy szent hely volt a görögök és más birodalmak számára. Függtek tőle, támaszkodtak rá, számítottak rá. Mivel ekkora befolyással volt a vezetőkre és a birodalmakra, kijelenthető, hogy hatalmas szerepe volt a nyugati civilizáció fejlődésében és alakításában.

Vannak regények, amik tűpontosan megjósolták a jövőt – e cikkünkből megtudhatod melyek ezek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.