10 év alatt négyszer váltott nevet ez a magyar város

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Pentele, majd Dunapentele, később Sztálinváros is volt Dunaújváros. A járási székhely névváltoztatásaihoz különös okok vezettek.

Már a 11. században lakott volt az egykor igencsak hosszú ideig Pentelének nevezett település, mely a Duna jobb partján helyezkedik el, éppen csak a Csepel-sziget alatt. Elhelyezkedése minden, a Kárpát-medencében élő népcsoport számára fontos volt, a rómaiak idején Intercisa néven működött itt katonai tábor. 

A későbbi Dunaújváros egészen az 1950-es években indult szocialista iparosodásig tipikus magyar mezőváros volt. Mivel mezővárosi jogkörénél fogva már a középkorban sem védhette magát városfallal, több ízben átalakult a városka szerkezete is. Középkori nevét Szent Pantaleonról kapta, a közeli kis szigeten fekvő apátság védőszentje után. 

Az ipari fejlődésnek köszönhette gyakori névváltoztatását Dunaújváros
Fotó: Járai Rudolf / MTI Nemzeti Fotótár

Dunaújváros neve több ízben változott

A települést viszonylag hamar elfoglalták a törökök, és mintegy 130 esztendőn keresztül uralmuk alatt is tartották. Később, a 15 éves háború során szinte semmivé vált a harcok közepette, majd a Rákóczi-szabadságharc idején ismét kiürült. Lakták magyarok, törökök, rácok, a labanc megszállás alatt németek, azonban ekkoriban nem volt nagyobb, mint egy falu. V. Ferdinándtól kapott városi rangot ismét 1833-ban. 

Az 1848–49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt, a bukást követően a bíró és a jegyző is rabként várta sorsát a harcokban való részvétel miatt. A kiegyezést követő közigazgatási változások során Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen a településre kora legjelentősebb értelmiségije, Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike.

Az ő hatása a város modern történetén erőteljes nyomot hagyott. 

A jugoszláv-magyar viszony miatt vált iparvárossá Dunaújváros

A második világháborúban több bombatalálatot is szenvedett várost az 1950-es évek elején jelölte ki a Magyar Dolgozók Pártja a legnagyobb ipari beruházások helyszínévé. Az eredetileg Mohácsra tervezett kohó a jugoszláv-magyar baráti viszony megszűnését követően ugyanis nem lett volna biztonságban a határ mellett.

A gyárépítéseknek köszönhetően a település lélekszáma is nőtt
Fotó: Vadas Ernõ / MTI Nemzeti Fotótár
Idézőjel ikon

Mint kiderült, a beruházással és a hirtelen jött anyagi jóléttel azonban nem passzolt az egykor egy szentről kapott városnév, így szinte egyik napról a másikra Sztálinváros lett a település új neve. Nem ment azonban ez olyan egyszerűen.

Engedélyért fordultak Rákosi elvtárshoz

„1951 őszén a pesti pártemberek felvetették, hogy más szocialista országok városokat neveztek el Sztálin generalisszimuszról, míg hazánk bűnös mulasztásban van. Üzentek hát Pentelére. A fölülről vezérelt alulról jövő kezdeményezés – mint fából vaskarika – mintapéldájaként egy sztahanovista brigádvezető munkásgyűlésen javasolta a Sztálin név felvételét. Tollat ragadott, hogy személyesen tudassa Rákosi Mátyással a „nép” óhaját. Pestre parancsolták a város pártküldöttségét. A rettegett belügyminiszter, Farkas Mihály nekik szegezte a kérdést: van-e Pentelének húszezer lakosa? Ha van, kérésük teljesül. A párttitkár bizonytalanul válaszolt: van" - számolt be a történtekről a Dunaújváros.com. 

Élők és holtak járultak hozzá, hogy Sztálinról nevezhessék el Dunaújvárost
Fotó: Kovács Lajos / MTI Nemzeti Fotótár

Ez azonban messze nem volt igaz, a legutóbbi népszámlálási adatok ugyanis kicsivel több, mint 4000 lakost tartamlaztak.  Az elvtársak pedig joggal aggódtak, hogy míg birodalom-szerte hatalmas metropoliszokat neveznek el a vezérről, Magyarországon egy alig pár ezer lélekszámú kisvároska kapja a nevét. Szemtelenségnek tűnhetett volna ez Sztálin szemében, aki akár meg is torolhatta volna azt.

Holt lelkek nevén múlt Sztálinváros sorsa

Hogy a hibát orvosolják, az ipari beruházások miatt az építkezésre érkező, mintegy tízezer munkást is gyorsan helyi lakossá nevezték ki, azonban még így is messze volt a minimum: az elvárás ugyanis a húszezer fő lett volna. 

Idézőjel ikon

Ekkor a faluba látogató, és a templomi vendégkönyvbe valaha egy bejegyzést író összes ember felkerült a listára lakosként.

„Így lett pentelei polgár sok egykor volt tudós, püspök, arisztokrata, s köztük egy francia főnemes, a kiváló hadvezér, Savoyai Jenő herceg is, aki jó két évszázaddal korábban pár napig vendégeskedett az akkori papnál. Így lettek a holt lelkek a Sztálinváros név felvételének előmozdítói. A keresztelő 1951. november 7-én ünnepélyes külsőségek mellett megtörtént”  – olvasható Dunaújváros történetében.

Sztálinváros fejlődése egészen a névadó haláláig töretlennek bizonyult, azonban a helyi ipar 1953-ban megtorpant. Az elégedetlen munkások nehéz helyzetükre gyógyírt a forradalom lángjában láttak, így tömegével csatlakoztak a felkelőkhöz 1956-ban. A vasgyár nevéből eltávolították a generalisszimusz nevét, és magát a várost is átkeresztelték. Ezúttal Dunapentelére. Alig 5 hónapig tartott az új név karrierje, a város 5 hónappal később visszavette az elhunyt pártvezető nevét. Egészen 1961-ig így is maradt, majd a szocialista térségben tapasztalható enyhülés Sztálinvárosra is hatott. Az utolsó neve pedig a ma is ugyanabban a formában használt Dunaújváros lett. 

Ha érdekel, vajon melyek a világ leghosszabb nevű városai, ezt a cikkünket ajánljuk neked. 

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.