10 év alatt négyszer váltott nevet ez a magyar város

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Pentele, majd Dunapentele, később Sztálinváros is volt Dunaújváros. A járási székhely névváltoztatásaihoz különös okok vezettek.

Már a 11. században lakott volt az egykor igencsak hosszú ideig Pentelének nevezett település, mely a Duna jobb partján helyezkedik el, éppen csak a Csepel-sziget alatt. Elhelyezkedése minden, a Kárpát-medencében élő népcsoport számára fontos volt, a rómaiak idején Intercisa néven működött itt katonai tábor. 

A későbbi Dunaújváros egészen az 1950-es években indult szocialista iparosodásig tipikus magyar mezőváros volt. Mivel mezővárosi jogkörénél fogva már a középkorban sem védhette magát városfallal, több ízben átalakult a városka szerkezete is. Középkori nevét Szent Pantaleonról kapta, a közeli kis szigeten fekvő apátság védőszentje után. 

Az ipari fejlődésnek köszönhette gyakori névváltoztatását Dunaújváros
Fotó: Járai Rudolf / MTI Nemzeti Fotótár

Dunaújváros neve több ízben változott

A települést viszonylag hamar elfoglalták a törökök, és mintegy 130 esztendőn keresztül uralmuk alatt is tartották. Később, a 15 éves háború során szinte semmivé vált a harcok közepette, majd a Rákóczi-szabadságharc idején ismét kiürült. Lakták magyarok, törökök, rácok, a labanc megszállás alatt németek, azonban ekkoriban nem volt nagyobb, mint egy falu. V. Ferdinándtól kapott városi rangot ismét 1833-ban. 

Az 1848–49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt, a bukást követően a bíró és a jegyző is rabként várta sorsát a harcokban való részvétel miatt. A kiegyezést követő közigazgatási változások során Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen a településre kora legjelentősebb értelmiségije, Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike.

Az ő hatása a város modern történetén erőteljes nyomot hagyott. 

A jugoszláv-magyar viszony miatt vált iparvárossá Dunaújváros

A második világháborúban több bombatalálatot is szenvedett várost az 1950-es évek elején jelölte ki a Magyar Dolgozók Pártja a legnagyobb ipari beruházások helyszínévé. Az eredetileg Mohácsra tervezett kohó a jugoszláv-magyar baráti viszony megszűnését követően ugyanis nem lett volna biztonságban a határ mellett.

A gyárépítéseknek köszönhetően a település lélekszáma is nőtt
Fotó: Vadas Ernõ / MTI Nemzeti Fotótár
Idézőjel ikon

Mint kiderült, a beruházással és a hirtelen jött anyagi jóléttel azonban nem passzolt az egykor egy szentről kapott városnév, így szinte egyik napról a másikra Sztálinváros lett a település új neve. Nem ment azonban ez olyan egyszerűen.

Engedélyért fordultak Rákosi elvtárshoz

„1951 őszén a pesti pártemberek felvetették, hogy más szocialista országok városokat neveztek el Sztálin generalisszimuszról, míg hazánk bűnös mulasztásban van. Üzentek hát Pentelére. A fölülről vezérelt alulról jövő kezdeményezés – mint fából vaskarika – mintapéldájaként egy sztahanovista brigádvezető munkásgyűlésen javasolta a Sztálin név felvételét. Tollat ragadott, hogy személyesen tudassa Rákosi Mátyással a „nép” óhaját. Pestre parancsolták a város pártküldöttségét. A rettegett belügyminiszter, Farkas Mihály nekik szegezte a kérdést: van-e Pentelének húszezer lakosa? Ha van, kérésük teljesül. A párttitkár bizonytalanul válaszolt: van" - számolt be a történtekről a Dunaújváros.com. 

Élők és holtak járultak hozzá, hogy Sztálinról nevezhessék el Dunaújvárost
Fotó: Kovács Lajos / MTI Nemzeti Fotótár

Ez azonban messze nem volt igaz, a legutóbbi népszámlálási adatok ugyanis kicsivel több, mint 4000 lakost tartamlaztak.  Az elvtársak pedig joggal aggódtak, hogy míg birodalom-szerte hatalmas metropoliszokat neveznek el a vezérről, Magyarországon egy alig pár ezer lélekszámú kisvároska kapja a nevét. Szemtelenségnek tűnhetett volna ez Sztálin szemében, aki akár meg is torolhatta volna azt.

Holt lelkek nevén múlt Sztálinváros sorsa

Hogy a hibát orvosolják, az ipari beruházások miatt az építkezésre érkező, mintegy tízezer munkást is gyorsan helyi lakossá nevezték ki, azonban még így is messze volt a minimum: az elvárás ugyanis a húszezer fő lett volna. 

Idézőjel ikon

Ekkor a faluba látogató, és a templomi vendégkönyvbe valaha egy bejegyzést író összes ember felkerült a listára lakosként.

„Így lett pentelei polgár sok egykor volt tudós, püspök, arisztokrata, s köztük egy francia főnemes, a kiváló hadvezér, Savoyai Jenő herceg is, aki jó két évszázaddal korábban pár napig vendégeskedett az akkori papnál. Így lettek a holt lelkek a Sztálinváros név felvételének előmozdítói. A keresztelő 1951. november 7-én ünnepélyes külsőségek mellett megtörtént”  – olvasható Dunaújváros történetében.

Sztálinváros fejlődése egészen a névadó haláláig töretlennek bizonyult, azonban a helyi ipar 1953-ban megtorpant. Az elégedetlen munkások nehéz helyzetükre gyógyírt a forradalom lángjában láttak, így tömegével csatlakoztak a felkelőkhöz 1956-ban. A vasgyár nevéből eltávolították a generalisszimusz nevét, és magát a várost is átkeresztelték. Ezúttal Dunapentelére. Alig 5 hónapig tartott az új név karrierje, a város 5 hónappal később visszavette az elhunyt pártvezető nevét. Egészen 1961-ig így is maradt, majd a szocialista térségben tapasztalható enyhülés Sztálinvárosra is hatott. Az utolsó neve pedig a ma is ugyanabban a formában használt Dunaújváros lett. 

Ha érdekel, vajon melyek a világ leghosszabb nevű városai, ezt a cikkünket ajánljuk neked. 

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.