A középkori kódexek teli vannak titkos szimbólumokkal: szerzetesek üzentek velük

Olvasási idő kb. 4 perc

Ha azt gondoltad, hogy a középkori szerzetesek napjai kizárólag imádkozással, önmegtartóztatással és áhítatos kéziratmásolással teltek, akkor nagyot tévedsz. A középkori kéziratok margóján felbukkanó bizarr rajzok és rejtélyes szimbólumok nem erről árulkodnak: titkos, cinkos világot tárnak elénk.

Miért kerültek groteszk figurák, bizarr ábrák és megdöbbentő szörnyek a szent könyvek lapjaira? És vajon miért rejtették el őket oda? Itt az ideje, hogy feltárjuk a középkori kódexek rejtett titkait, és a sorok mögé nézzünk. 

Marginaliák, avagy a nem is olyan ártatlan jegyzetek

Az úgynevezett margináliák olyan rajzok, jegyzetek, szimbólumok, amelyek a kódexek szélein találhatók. Ezek a marginális rajzok a legtöbb esetben teljesen elütnek a kézirat fő tartalmától: mitikus lényeket, szörnyeket, vadászó nyulakat és groteszk figurákat ábrázolnak.

Úgy érezhetjük, hogy a margókon a szerzetesek egy titkos világot építettek fel, ahol végre kifejezhették kreativitásukat – olykor egy csipetnyi lázadással fűszerezve.

A marginális rajzok a legtöbb esetben teljesen elütnek a kézirat fő tartalmától
Fotó: Boston Globe / Getty Images Hungary

A középkori szerzetesek valójában nem nélkülözték a humort: a margináliákban megjelenő furcsa ábrák és szimbólumok meglepően földhözragadtak és játékosok voltak. Ezek a rajzok egyfajta segítségként szolgálhattak a szerzetesek számára, módot adva arra, hogy megszabaduljanak az unalom és a szigorú szabályok okozta feszültségtől.

Titkos üzenetek a jövő számára vagy inkább belső viccek?

Egyes kutatók szerint a margináliák nem feltétlenül rejtettek mély üzeneteket: a szerzetesek több esetben valószínűleg a mindennapi életük részét képező belső vicceket rajzolták a lapok szélére. Képzeljük csak el, hogy a monoton munkanapok során, amikor a gyertyafény mellett hosszú órákon keresztül másolták a szent szövegeket, egy groteszk vigyorú szörnyecske vagy egy vadászó nyúl képe lehetett az egyetlen dolog, ami megtörte az unalmas munkát, és némi mosolyt csalt az arcukra.

Mások azonban úgy gondolják, hogy a margináliák sokkal többet árulnak el: azokon bizonyos rejtett szimbólumokat – mint például alkimista jeleket – fedeztek fel, amelyek arra utalnak, hogy a szerzetesek másoló szerepükön túlmutatvatudományos érdeklődéssel rendelkeztek. Olyan üzenetek lehettek ezek a szimbólumok, amelyeket csak a beavatottak értettek meg. Felmerülhet a kérdés: vajon hogy kerülhetett egy ilyen „eretnek” téma egy szent kézirat margójára?

Rejtett erotika és groteszk humor: a középkori „mémek” 

A középkori kódexek szélén bizony meglepően sok provokatív és frivol ábrázolást is találunk:

Idézőjel ikon

azok között számottevő nyíltan erotikus vagy legalábbis kétértelmű rajzok – egyes képeken pedig meztelen figurák, kompromittáló helyzetek, sőt, időnként kifejezetten szexuális utalások is megjelennek.

Talán a mai olvasók számára mindez megdöbbentő lehet, hiszen szent kéziratok lapjain bukkanak fel, azonban nagyon úgy tűnik, hogy a középkori szerzetesek humora és kreativitása sokszor a normákon túlra kalandozott.

Vonhatunk párhuzamot a marginális ábrák és a mai mémek között, hiszen egyfajta burkolt kritikát fogalmaztak meg a középkorban a kolostori élet szigorúságával vagy éppen az egyházi szabályokkal szemben. Itt is igaz lehet a mondás: egy kép többet mond ezer szónál – hiszen ezek a furcsa, abszurd alakok a szerzetesek lázadó gesztusai lehettek.

Különleges bepillantást nyújtanak a középkori kódexek margójára szánt jegyzetek az akkori korszak mindennapjaiba
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Miért maradtak meg ezek a titkos szimbólumok?

A margináliák fennmaradásának egyik oka talán az, hogy a középkorban kevesen tudtak olvasni, és még kevesebben foglalkoztak a kéziratokkal – hiszen a középkori társadalomban nem is voltak közvetlenül elérhetők a laikusok számára.

Ezek a kódexek inkább ritka kincsek vagy értékes díszek voltak, mint hétköznapi használati tárgyak.

Éppen ezért a marginális rajzok és a titkos szimbólumok hosszú ideig rejtve maradhattak – talán csak az azokat készítő szerzetesek ismerték őket, vagy azok a társaik, akik az évek során belelapoztak a kódexekbe. Az is elképzelhető, hogy ezek a szimbólumok egy titkos nyelvet képeztek, amelyet csak egy igen szűk kör érthetett meg.

Az alkimista szimbólumok olyan üzenetek lehettek, amelyeket kifejezetten azért rejtettek el, hogy a kolostor vezetősége ne jöjjön rá, vagy csak azok számára készítették, akik már rendelkeztek bizonyos tudással. A titkos szimbólumok és a misztikus jelek már a középkori emberek számára is izgalmasak lehettek, hiszen úgy hitték, hogy az univerzum titkai rejtett jelentésekben, szimbólumokban és kódokban érhetők tetten.

Mit üzennek ezek a középkori titkos szimbólumok nekünk?

Különleges bepillantást nyújtanak a középkori kódexek margójára szánt jegyzetek az akkori korszak mindennapjaiba: kissé ellentmondásosan jelennek meg a szent, tiszteletteljes kéziratok mellett a humor, a rejtély és néha a lázadás jelei is. Ezek a margináliák azt mutatják, hogy a középkor embere nem volt annyira merev és komor, mint ahogy sokszor elképzeljük. A margináliákban megjelenő furcsa ábrák révén egy kevésbé ismert, ám emberibb oldalukat ismerhetjük meg ennek az időszaknak.

Melyek voltak a katolikus egyház legnagyobb botrányai? Olvasd el erről szóló cikkünket ide kattintva.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.