A három testőr főhőse, D’Artagnan valóban létezett, bár története egészen máshogy alakult, mint azt az író, Alexandre Dumas a könyveiben elképzelte.
Sokak kedvenc könyve A három testőr Alexandre Dumas-tól, a történetet rengeteg film és sorozat dolgozta fel. Az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” jelmondat rengeteg gyermekkori emléket idéz, amikor fahusángokkal szaladgáltunk, és próbáltuk egymást legyőzni kardpárbajban. Akkoriban ezen még nem gondolkodtunk, de a könyv főszereplője, D’Artagnan valós személy volt, ahogy a testőrezred is létezett.
A három testőr ezredében nem szolgálhatott akárki
A Muskétás alakulatot 1622-ben hozták létre Franciaországban XIII. Lajos király személyes testőrségének részeként. Az egységnek kezdetben 100 tagja volt, amelyet nemesek alkottak, akik bizonyítottan kiváló katonák voltak; a jelölteknek először a reguláris hadseregben kellett szolgálniuk.
Ez egy lovas alakulat volt, kardokkal és muskétákkal felszerelve. Az első és második századot a lovaik színe különböztette meg: az első század szürke, míg a második fekete lovakon szolgált.
Egyszerre voltak frontvonalbeli katonák és a király testőrei.
A századok kapitánya hivatalosan a király volt, de a mindennapi parancsnokságot egy testőr hadnagy látta el. Egyenruhájuk kék, ujjatlan tunikából állt, amelyen hátul és elöl fehér bársonykereszt volt. Ezt egy skarlátvörös kabát felett viselték.
A muskétások hadnagya Troisvilles (Tréville) kapitány volt; az alakulat tagjai között pedig valóban szerepelt Armand de Sillègue d’Athos d’Autevielle (Athos), Isaac de Porthau (Porthos) és Henri d’Aramitz (Aramis), valamint a leghíresebb muskétás D’Artagnan, vagy teljes nevén Charles de Batz de Castelmore d’Artagnan.
Ki volt valójában D’Artagnan?
Dumas könyve tehát valós személyekre épül, mint maga D’Artagnan és a „három testőr” – Athos, Porthos és Aramis, akik mind Gascogne-ból származtak. Az író azonban csak elképzelte életüket és kalandjaik történetét, amelyek meggyőzőek és izgalmasak, de nem teljesen történelem hűek. Dumas alkotta meg a muskétások híres jelmondatát is.
A valódi D’Artagnan 1613 körül született a Castelmore kastélyban, de nem egy szegény ember fiaként. Apja Bertrand de Batz, la Plagne földesura volt. Mivel senki sem csatlakozhatott a Muskétásokhoz anélkül, hogy előtte ne bizonyította volna rátermettségét, D’Artagnannak is így kellett tennie.
Meglepő módon Mazarin bíborost szerezte meg pártfogójának, neki köszönhetette, hogy 1644-ben a Muskétások tagja lett. Azonban csak két évig örülhetett, ugyanis
1646-ban Mazarin feloszlatta a testőrséget.
Ez egy zűrzavaros időszak volt Franciaország történelmében. XIII. Lajos 1643-ban meghalt, XIV. Lajos pedig még kisgyermek volt, édesanyja régensként uralkodott helyette. Mazarin nem volt túl népszerű, és a növekvő feszültség végül egyfajta polgárháborúba torkolt. A Muskétások feloszlatása után D’Artagnan a bíboros személyes szolgálatába lépett.
Ebben az időszakban D’Artagnan titkos üzeneteket szállított a bíboros és szövetségesei között, valamint titkos küldetéseket hajtott végre. Mindezzel elnyerte a fiatal XIV. Lajos bizalmát is. Amikor Mazarin kénytelen volt száműzetésbe vonulni, D’Artagnan követte őt. Ez sem maradt jutalom nélkül: 1652-ben D’Artagnant hadnaggyá nevezték ki. Egy évvel később pedig a királyi madárház felügyelő kapitánya lett. További egy év múlva, 1654-ben aztán kis híján életét vesztette egy csata során.
Újból Muskétásként
1657-ben Mazarin úgy döntött, hogy visszahozza a Muskétásokat, ezúttal 150 fős erővel. A hadnagyi rangot az unokaöccsének, Philippe-Jules Mancininak adta, aki azonban nem volt túlzottan lelkes, inkább a szerelem, mint a harc érdekelte. 1658-ban D’Artagnan megkapta az alhadnagyi pozíciót, így lényegében ő vezette a Muskétásokat.
Mazarin halála után, 1661-ben a Muskétások ismét XIV. Lajos irányítása alá kerültek, és 1664-ben jelentős átalakításon estek át. A két századot újraszervezték, létszámát megduplázták. XIV. Lajos nagyrabecsülte D’Artagnant, és egy kényes feladatot bízott rá. A királynak elege lett Nicolas Fouquet-ból (aki a Francia Királyság pénzügyi főintendánsa volt), ezért posztjából el akarta távolítani. D’Artagnannak le kellett tartóztatnia, majd őriznie őt.
1672-ben Lille kormányzójává nevezték ki, de 1673-ban visszatért, hogy a Muskétások ezredének élére álljon a holland háborúkban. Májusban XIV. Lajos több ezer fős seregével Maastricht ellen vonult. Június 10-re a várost nemcsak a francia erők, hanem angol szövetségeseik is körülzárták. Az ostrom június 19-én kezdődött, öt napig tartott, majd egy támadás következett, amelyben négy zászlóalj, nyolc lovassági század, 300 gránátos és a Muskétások első százada vett részt.
D’Artagnan a Muskétások élén csatlakozott a támadáshoz. Ez vezetett halálához: 1673. június 25-én 100 társával együtt vesztett életét. Egy muskétagolyó találta el a torkán vagy a veséjénél, ekkor körülbelül 60 éves lehetett. Később Maastrichtban temették el.
Nem D’Artagnan az egyetlen katona, aki a legendákból lett ismert. Ebből a cikkünkből megismerheted Roland és híres kardja, Durandal történetét.
