Kiderült, mi tette valóságos szörnyeteggé VIII. Henriket

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha azt hitted, velejéig romlott emberként született a feleségeivel és másokkal borzasztóan bánó VIII. Henrik, ideje, hogy megtudd: ez nem így van. A király személyiségének torzulásáért egy baleset tehető felelőssé.

Ha visszaemlékszel tanulmányaidra, nem túl valószínű, hogy VIII. Henrikről az jut eszedbe, hogy Adoniszhoz hasonlítsd. Pedig amikor mindössze 18 évesen trónra lépett, az ifjú király lenyűgöző külső és belső tulajdonságokkal rendelkezett. Karizmatikus, jóképű és művelt fiatalembernek tartották: miért él bennünk ezzel gyökeres ellentétben álló kép róla?

Balesetét követően változhatott meg a király

Nos, a történészek feljegyezte tények és az iskolában tanultak is az igazság részét képzik. Henrik trónra lépésekor tényleg lenyűgöző fiatalember volt, aki uralkodásának legnagyobb részét jó fizikai állapotban, atletikusan és karcsún töltötte. 

Jeleskedett a lovagi tornákon, sőt, a teniszpályán is. Húszas éveibe is karcsú derékkal, jó egészségben lépett, sőt, egészen 1536-ig, negyvenes éveiig megőrizte jó fizikumát.

Ekkor azonban baleset érte egy lovagi tornán: elképzelni is borzasztó az esetet. A tornán teljes páncélzatban kiálló király leesett a lóról, amely szintén teljes páncélzatba öltöztetve rázuhant. Henrik két órán át volt eszméletlen, azt hitték, túl sem éli az esetet, amelyben fejsérülést szenvedett, valamint megsértett egy, a lábán egy korábbi sérülés miatt kialakult visszeres fekélyt is.

Idézőjel ikon

Mindkét lábán sérüléseket szenvedett, amelyek sosem gyógyultak meg igazán,

ezáltal szinte állandó életveszélyben élte napjait, újra meg újrafertőzve a sérüléseket.

VIII. Henrik királyként szívesen hódolt a testmozgásnak
Fotó: Ian Forsyth / Getty Images Hungary

VIII. Henrik negyven kilót hízott

A sérülések okozta mentális terhet a király rosszul viselte, s a féktelen evésbe és ivásba menekült fájdalmai elől. Ettől természetesen hízni kezdett, a sérülés következményeként pedig már nem tudott korábbi kedves tevékenységének, a lovagi tornákon való részvételnek s úgy általában véve a mozgásnak sem hódolni.

Mindezek következtében mintegy

negyven kilót hízott, egykor karcsú dereka majdnem duplájára szélesedett, és a halála előtti években olyan nehezen mozgott, hogy szolgáknak kellett masszív faszékeken emelgetniük őt.

Lóra sem tudott szállni, csak ha felemelték: az elhízott király képe ebben az utolsó néhány évben volt csak igaz rá, mégis, a történelemben ez rögzült.

Vannak az elméletnek kritikusai is

Az egészségi problémák Henrik személyiségére sem gyakoroltak túl jó hatást. Kiszámíthatatlan, mogorva uralkodóvá vált, a modern orvostudomány módszerei pedig ekkor még nem álltak orvosai segítségére, így az állandó fájdalmon sem tudtak segíteni. Szervei rosszul viselték a jelentős túlsúly okozta terhelést, halálának oka végül vese- és májelégtelenség volt.

Már a baleset előtt sem bánt kesztyűs kézzel feleségeivel
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Egyesek ugyanakkor vitatják az elméletet, mely szerint ez az eset fordította volna ki önmagából a királyt. A teória ellenzői szerint már a baleset előtt is voltak olyan tettei a királynak, amelyek nehezen magyarázhatók meg a jóságos és okos uralkodó képének fenntartásával.

Idézőjel ikon

Nem sokkal a sérülés után végeztette ki második feleségét, Boleyn Annát

– azonban korábban is találták már magukat a bitófán olyanok, akik az egyik pillanatban még nem is sejthették, hogy mi vár rájuk.

Amilyen férj volt, olyan király lett

Azt senki sem vitatja, hogy a súlyos baleset hatást gyakorolt Henrik személyiségére, akárcsak az öregedés – ugyanakkor korábban is voltak már jelei az elmélet vitatói szerint annak, hogy a király személyisége kegyetlenségre hajlamos. Végül hat feleségéből kettőt kivégeztetett: a történészek szerint egy ideig csodás férj volt, aki szerelmével halmozta el feleségeit. Ha a nő teherbe esett, lehozta neki a csillagokat is, de amikor kiszeretett belőle, azonnal elvágta magát tőle. És időnként az asszonyok nyakát is. Nem volt előzmény nélküli vagy meglepő tehát az sem, hogy élete minden területére kiterjesztette ezt.

A brit királyi család titkairól is született cikkünk, ha érdekel még néhány titok az urlakodóházról!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.