Az őrült bizánci császár megharapta azokat, akik a közelébe mentek

Olvasási idő kb. 3 perc

Harapott és az ágya alatt bujkált II. Iusztinosz bizánci császár – rossz döntéseibe és a háború okozta veszteségekbe őrülhetett bele.

Kegyetlen uralkodókra nem egy példa van a történelemben, de őrültekről is szólnak legendák. Az egyik volt közülük II. Iusztinosz bizánci császár, akin annyira elhatalmasodott az őrülete, hogy embereket harapott meg és az ágya alatt bujkált a hangok elől.

II. Iusztinosz bizánci császár

Flavius Iustinus Iunior Augustus 520-ban született Konstantinápolyban Vigilantia és Dulcissimus gyermekeként. Korai gyermekkoráról nem sokat tudni, de feltételezhető, hogy elsőrangú neveltetést kapott, jól ismerte a latin és a görög nyelvet, és hite szerint ortodox keresztény volt. Mivel a nagybátyjának, I. Iusztinianosz császárnak nem volt gyermeke, Iusztinosz gyorsan feljebb jutott a ranglétrán. Mire az uralkodó 565-ben meghalt, elérte a birodalom egyik leghatalmasabb pozícióját, a curopalatest, vagyis a birodalmi palota felügyelője rangot, így ellenőrzése alatt tarthatta, ki találkozhat a császárral.

Birodalma elveszett háborúiba őrülhetett bele a bizánci császár
Fotó: Wikimedia Commons

II. Iusztinosz szövetségeket szerzett curopalatesként, amelyek később kifizetődtek; amikor Iusztinianosz meghalt, az egyetlen tanú szerint az idős császár őt nevezte meg utódjának. A bizánci szenátus így törvényes császárnak nyilvánította Iusztinoszt, aki az akkori szokás szerint eleinte vonakodott elfogadni a trónt, majd végül beleegyezett. Császárként első intézkedései közé tartozott Iusztinianosz népszerűtlen adóinak eltörlése, emellett vallási toleranciát is ígért minden nép számára, valamint játékokar rendezett a Hippodromban. Az új császár első néhány éve jól sikerült, ám ezután valami végérvényesen megváltozott.

Hibát hibára halmozott

Miután Iusztinosz megszüntette a nyugati barbár törzseknek fizetett adókat, és segített elpusztítani a gepida királyságot, a gepidák nélkül az avarok fosztogatni kezdték a Balkánt, a longobárdok pedig Itáliába vándoroltak. A birodalmi jelenlét Itáliában nem tudta megakadályozni, hogy a germánok elfoglalják Itália északi részét, és 574-re a terület nagy része – néhány parti város kivételével – a barbárok kezére került. Egy kisebb expedíció harcolt Itáliában a veje vezetésével, de vereséget szenvedett. Ahelyett, hogy egy nagy hadsereget küldött volna a germánok legyőzésére, háborút indított Perzsia ellen. Ezt a döntését – háborút kezdeni egy békés fronton, miközben Itáliát feldúlják – azóta sem értik a történészek.

Idézőjel ikon

Amellett, hogy rengeteg életet követelt, semmi értelme sem volt.

Ez a háború 19 évig tartott, és a következő császárok azzal töltötték az uralkodásuk jelentős részét, hogy rendbe hozzák II. Iusztinosz hibáit. A perzsák elleni háború kezdetben jól alakult, de a császár leváltotta a tábornokot, mielőtt annak helyettese megérkezhetett volna. Rontotta a helyzetet, hogy egy nagy perzsa hadsereg közeledett a vezető nélküli sereghez. A csapatok visszavonultakrómai területre, a perzsák pedig megtámadták és kifosztották a védtelen Dara városát.

Dara elvesztése és annak felismerése, hogy ebben milyen szerepe volt, az őrület szélére sodorta a császárt.

Időszakos őrültségi rohamok gyötörték , amelyek során állítólag megpróbált megharapni mindenkit, aki a közelébe került.

II. Iusztinosz bizánci császár megharapta a szolgáit
Fotó: Wikimedia Commons

Pánikrohamai idején az ágy alatt bujkált. Elrendelte, hogy állandóan orgonazenét játsszanak, hogy megnyugtassa a törékeny idegeit. Szolgálói egy kocsin tologatták, hogy elégedett és nyugodt maradjon.

Egyik tisztább pillanatában felesége, Sophia meggyőzte, hogy szüksége van egy társra, aki átveszi a kötelességeit. Ő választotta Tiberiust, egy katonai vezetőt, akinek hírneve túlszárnyalta kora katasztrófáit. A császár örökbefogadta őt fiaként, és Caesarrá nevezte ki. II. Iusztinosz élete utolsó négy évében visszavonult. Tizenhárom évnyi uralkodás után, 58 évesen halt meg

Az utolsó szavai ezek lehettek:

Idézőjel ikon

„Emberként vétkeztem; bűnösként már ebben az életben is súlyos büntetést kaptam; de ezek a szolgák [és a minisztereire mutatott], akik visszaéltek a bizalmammal és felszították indulataimat, velem együtt fognak megjelenni Krisztus ítélőszéke előtt.”

Ha szeretnél egy másik furcsa uralkodóról olvasni, kattints az alábbi cikkünkre, és tudd meg, hogyan mérgezte magát a kínai császár a hosszabb élet reményében.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.