Vannak uralkodók, akik híres hódításaikkal, mások sanyargató adórendszereikkel vagy sikeres politikai szövetségek építésével írták be magukat a történelemkönyvekbe. A legismertebb uralkodók akár egy-egy ország szimbólumává is válhattak.
A halhatatlanság mindig is foglalkoztatta az embert, a haláltól való félelem az örök élet misztériumával vált eggyé. De vajon miért akarunk örökké élni? Hogy megvalósíthassuk az álmainkat, hogy megtarthassuk a hatalmat, amelyért évtizedeken át küzdöttünk, hogy valami jót tegyünk az emberiséggel?
A történelem Napóleon legnagyobb vereségeként a waterlooi csatát említi, pedig akad egy ennél jóval kínosabb esemény is. 1807 nyarán a francia császár nem ellenséges sereggel, hanem egy elszánt nyúlcsapattal találta szemben magát.
A legenda szerint a Sárga Császár vezette át a kínai népet a barbarságból a civilizációba ötezer évvel ezelőtt. A császárok aranysárga sárkány köntösét más nem viselhette. Ez volt a longpao.
A császármetszéses szülések aránya hazánkban az elmúlt évtizedekben foyamatosan emelkedik. A tavalyi adatok nemrég láttak napvilágot.
A hatalmas birodalmat császárok végtelen sora uralta évezredeken keresztül. Közülük mindössze egyetlen volt nő. Vu Cö-Tien ráadásul nem születése jogán, hanem eszének és politikai mesterkedéseinek köszönhetően emelkedett magasra.
Volt idő, amikor a Habsburg név szitokszónak számított Magyarországon, de ez az éra rég elmúlt már. A családra inkább nosztalgiával tekintenek a legtöbben, holott nem érdemes múlt időben beszélni róluk.
Harapott és az ágya alatt bujkált II. Iusztinosz bizánci császár – rossz döntéseibe és a háború okozta veszteségekbe őrülhetett bele.
A kínai uralkodóknak rögeszméjük volt, hogy halhatatlanná akartak válni. Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti vesztét éppen ez okozhatta: úgy tartják, higanymérgezésben halt meg.
A belső-mongóliai Hohhot város határában egy hatalmas kurgán áll, a földhalom egy királynőt rejt. Vang Csao-csün egykor a kínai császár ágyasa volt, akit egy hun uralkodónak ajándékoztak, mert azt hitték, túl csúf ahhoz, hogy a császár szeme elé kerülhessen. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna.
Amerika a demokrácia hazájaként ismert, egyszer mégis császár uralkodott az ország felett – a 19. század derekán egy kissé bolond angol üzletember, Joshua Norton önkényesen megkoronáztatta magát, és elhatározta, ezentúl ő hozza a törvényeket az Egyesült Államokban.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
