Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mond neked valamit Musza mansza neve? Pedig jobb, ha tudod, hogy ő volt minden idők leggazdagabb embere.
Mansa Musa, vagyis Musza mansza 1322-től egészen 1337-es haláláig volt a nyugat-afrikai Mali Birodalom uralkodója. Bár nevét sokan nem ismerik, szinte felfoghatatlan vagyonra tett szert, és a világ valaha volt leggazdagabb embereként vonult be a történelembe. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy birodalma számos erőforrással – köztük kincset érő sóval, rézzel, fűszerekkel, gyöngyökkel, egyéb luxuscikkekkel és az akkoriban Afrika egyes részein fizetőeszközként használt porceláncsigával rendelkezett, de páratlan gazdagságát elsősorban az aranynak köszönhette.
A Mali Birodalom adta az óvilág aranyának csaknem a felét.
Ennyi vagyonnal rendelkezett a világ leggazdagabb embere
Azt, hogy Musza manszának (a mansza a császári ranghoz hasonló titulust jelöl) pontosan mekkora vagyona volt, nem tudni pontosan, mivel a korabeli beszámolók túlzóak lehetnek. A modern becslések mindenesetre úgy saccolják, hogy
mai értéken számolva 400 milliárd dollárnak megfelelő tulajdona lehetett.
Összehasonlításként, a világ leggazdagabb emberének, Bernard Arnault-nak és családjának vagyonát 233 milliárd dollárra teszik.
Musza 1280-ban látta meg a napvilágot a már akkor is sikeres és gazdag Mali Birodalomban, és azután került hatalomra, hogy elődje, Abu-Bakr 1312-ben lemondott pozíciójáról, hogy egy Atlanti-óceánon túli expedícióra induljon (ahonnan soha nem tért vissza). Később maga Musza is legendás zarándokútra vállalkozott, amivel beírta magát a történelembe – bár Afrikán kívül csak korlátozottan ismerték.
Kiterjedt, tündöklő birodalmat épített
Uralkodása alatt Musza jócskán kibővítette a mai Szenegál, Gambia, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Mali, Niger, Mauritánia és Csád egyes részeit magában foglaló, az Atlanti-óceán partjától 3200 kilométerre elterülő Mali Birodalmat, amelyhez 24 várost csatolt. Így vált a birodalom részévé a régió kereskedelmi központjának számító Timbuktu is, ahol hatalmas palotát, mecsetet és egyetemet építtetett – az utóbbi kettő ma is áll.
Musza ambíciózus uralkodó volt, akinek hatalmát az alapozta meg, hogy hatalmas aranykészlet felett rendelkezett. A Maliból származó, arab nyelvű írásos emlékek azt sugallják, hogy a birodalomban minden megtalált vagy kibányászott aranyat át kellett adni egyfajta adó gyanánt az uralkodó részére.
A birodalom feje azonban többre vágyott. Eltökéltsége, hogy tovább növelje gazdasági és kereskedelmi befolyását, valamint az iszlám iránti elkötelezettsége arra késztette, hogy 1324-ben nagyszabású zarándokútra induljon Mekkába.
Számolatlanul szórta az aranyat
A zarándokútról a legtöbbet Fadl-Allah al-'Umari arab tudós és történész feljegyzéseiből tudunk. Ezek alapján Musza udvarának jelentős részével – köztük szolgákkal, tisztviselőkel, kereskedőkkel és 12 ezer rabszolgával –, összesen mintegy 60 ezer fővel indult útnak. A valóságos mozgó városnak számító karavánban juhok és kecskék ezrei, illetve töménytelen mennyiségű áru kapott helyet,
mintegy 100, egyenként 130 kiló színarannyal megpakolt teve mellett.
A történész szerint Musza utazása kiváló eszköz volt arra, hogy demonstrálja az uralkodó vagyonát és tekintélyét. Bármerre is járt, az emberek csodálattal tekintettek rá – főleg, miután bőkezűen osztogatta az aranyat szinte bárkinek. Állítólag előfordult, hogy 250 kiló aranyat adott egy költőnek egy szép versért cserében.
Ez oda vezetett, hogy egy ponton kifogyott az aranyból, ezért kairói kereskedőktől kért kölcsön, azt ígérve, hogy kamatosan fizet vissza mindent. Tettei következtében az arany ára végül meredeken zuhanni kezdett, ami magával rántotta Kairó gazdaságát, hatása pedig még egy évtizeddel később is érezhető volt.
Bár bőkezű osztogatása rosszul sült el, a történész úgy vélte, hogy Muszát mindvégig az iszlám iránti elkötelezettsége motiválta, és nagylelkűség, kedvesség, valamint áhítat jellemezte. Szerinte az uralkodó és környezete komoly és méltóságteljes módon viselkedett, miközben kitűnő taktikai érzékkel igyekezett hírét vinni a birodalomnak, kihangsúlyozva, hogy Mali elsőrangú forrás lehet azok számára, akiknek aranyra van szükségük.
Beírta magát a történelembe
Nem Musza volt ugyan az egyetlen nyugat-afrikai uralkodó, aki gazdag vagyont tudhatott magáénak, de összességében ő vált talán a legismertebbé. Ebben közrejátszott, hogy ábrázolása megjelent a Mallorca uralkodója által készíttetett, majd 1375-ben unokatestvérének, a francia királynak ajándékozott Katalán Atlaszban, a középkori világ egyik legismertebb térképén. Ezen az összes fontos kereskedelmi központ, útvonal és lehetséges kereskedelmi partner szerepelt.
Az atlaszban Muszát a trónján ülve, egy aranygömbbel a kezében ábrázolták, aki nyugat-afrikai királyként, Guinea uraként a földjén lévő arany miatt rendkívüli gazdaságra tett szert.
Annak ellenére, hogy Musza milyen gazdag és hatalmas birodalmat épített fel, 57 éves korában bekövetkező halála után fiai nem tudták összetartani azt. Az európai telepesek érkezése pedig végleg megpecsételte Mali sorsát.
Tudod, hogy merre található a legtöbb arany a földön? Ha nem, akkor ide kattintva megtudhatod.
