A középkor leggusztustalanabb munkája: aki vállalta, élete gyökeresen megváltozott

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ez a munka elengedhetetlenül fontos volt a középkorban, viszont olyannyira gusztustalannak tartotta mindenki, hogy nagyon kevesen voltak hajlandók végezni, és aki erre adta a fejét, nem is élhetett akárhol.

A középkorban a csatornázást hírből sem ismerték még: a vízöblítéses vécé feltalálása a 16. századra tehető, elterjedni viszont csak a 19. században tudott. A középkori illemhelyek gyakorlatilag a gravitációra bízták a szó szerint piszkos munkát: ami lepotyogott a lukon, az egy pöcegödörbe hullott.

Ezért volt olyan megvetett ez a munka

Ilyesmi természetesen ma sem teljesen szokatlan: a kerti illemhelyek, ne finomkodjunk, budik még Magyarországon sem mennek annyira ritkaságszámba, mint amennyire az a fővárosból vagy egy nagyvárosból szemlélve tűnhet. A nagy különbség abban van, hogy míg manapság, ha megtelik a pöce, megfelelő díjazás mellett kihívható a szippantós, aki – jó eséllyel egy átalakított IFA-val – néhány perc leforgása alatt átpumpálja annak tartalmát járművébe, és remélhetőleg teljesen szabályszerű módon szabadul meg attól. Vannak még Budapestnek is olyan területei, ahol bár a házakat vízöblítéses toalettel építik, a csatornázás nem megoldott, így szintén szükség van a szippantósra – de vajon mit tettek a középkor emberei, akik még nem hívhattak ilyenkor senkit?

Ami itt lepottyant, attól meg kellett szabadulni, legyen bármilyen gusztustalan is
Fotó: dirkbaltrusch / Getty Images Hungary

Nos, ha nem is járművel, hanem legfeljebb szekérrel, de már ekkor is léteztek latrinatisztítók.

Ezek a férfiak magukra vállalták a piszkos munkát: lapátokkal, vödrökkel gyűjtötték össze a fekáliát és egyéb szennyet, majd a városok falain kívüli területekre szállították azt.

Volt, ahova többévente hívták őket csak

A folyamat egészen pontosan a következőképp festett. A kastélyokban, erődökben található illemhelyeket használók szalmával tisztították meg magukat, esetleg egy vödör vizet is zúdítottak a vécébe dolguk végeztével. Ezek a helyiségek vagy egészen az épületek szélén voltak, így minden emberi melléktermék a falakon kívülre hullott, vagy – ha nagyobb épületekről volt szó – egy közös pöcegödörbe vezető hálózattal voltak összekötve. Angliában nagyon sok erőd nemes egyszerűséggel a Temze vizébe eresztette a szennyet: nem csoda, hogy ekkoriban annyi fertőző betegséget terjeszthetett a folyóvíz is.

Idézőjel ikon

Léteztek nyilvános toalettek is, amelyek hasonló megoldásokat alkalmaztak: az összes megoldás közös jellemzője volt, hogy a nedvesség elszivárgott a pöcékből, így megszilárdult salakanyaggal kellett megküzdeniük a latrinatisztítóknak.

Munkájukra időről időre mindenképp szükség volt, de nagyobb kastélyoknál előfordulhatott, hogy csak néhány évente hívták ki őket, mivel a pöce folyamatosan szikkadó, ezáltal összeeső tartalmát jótékonyan nyelte el a nagy gödör.

Kellettek a segédek is a tisztításhoz

A munka végzetével így szállították el az ürüléket a latrinatisztítók
Fotó: Wikimedia Commons

A latrinatisztítók munkájukat az éjszakai órákban végezték, este kilenctől hajnali ötig dolgozhattak. Általában csapatban tettek eleget feladatuknak: egy ember a pöce mélyén lapátolta vödörbe az ürüléket, egy vödörrel húzta fel azt a felszínre, a többiek pedig szekérre hordták a vödrök tartalmát. Nem csak egészségügyi veszélyei voltak ennek a típusú munkának: gyakran előfordult az is, hogy az ellenség a várakba a pöcéken keresztül próbált meg bejutni, így a takarítók feladata volt az is, hogy ha az ürülék eltávolítása közben támadókat észlelnek, akkor elkergessék azokat.

Gyakorta előfordult az is, hogy a latrinatisztítók tanoncaikat is magukkal vitték: ők általában fiatal fiúk voltak, akiknek azt is feladatul adták, hogy a pöcébe torkolló csőszerű járatokat is tisztítsák meg a szennyeződésektől. Ha nagyon nagy szerencséje volt egy latrinatisztítónak, akkor a vécébe esett értékeket, esetleg ékszereket is találhatott és megtarthatott, de a valódi üzletet az jelentette, hogy mezőgazdasággal foglalkozóknak adta el az ürüléket, melyet ők trágyaként hasznosítottak a későbbiekben.

Nemcsak gusztustalan, de veszélyes is volt

Nagy szükség volt rájuk, de megvetették őket
Fotó: Wikimedia Commons

A szolgáltatásért nem is mindig pénzt fizettek a várurak: ha igen, akkor az Angliában például két shilling volt, ami mai értéken nagyságrendileg 33 ezer forintnak felel meg: nem túl busás fizetség a mocskos és veszélyes szolgáltatásért. 

Volt, aki pénz helyett gyertyaviasszal vagy brandyvel látta el a latrinatisztítókat.

Mindez a munka nehéz mivolta miatt ma nem tűnik túlzottan fairnek. A mindenféle szellőztetés nélküli pöcegödrökben dolgozó férfiaknak mások akár többéves ürülékét kellett kezelniük, veszélyeknek kitéve – volt olyan latrinatisztító, aki belezuhant egy elrothadt tetejű pöcébe, így lelte szörnyű, fulladásos halálát. Részben a fertőzésektől tartva nem is engedték a városokban bárhol élni az ilyen típusú munkákat végzőket, miközben ők egészségüket kockáztatva tették élhetőbbé a várakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.