Augusztus 20 valódi ünnepi forgataggal jár nagyon régóta: galériás cikkünkben azt mutatjuk be, milyen volt az államalapítás ünnepe a szocializmus idején.
Ha István király eredeti szándékát vesszük figyelembe, talán inkább augusztus 15-ét lenne ildomos megünnepelnünk: Nagyboldogasszony napját maga az államalapító uralkodó tette még ünneppé, ekkor hívta össze Fehérváron a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, majd nagybetegen ismét ezen az ünnepen ajánlotta fel az országot Szűz Máriának.
Szent László ugyanakkor augusztus 20-ára helyezte át az ünnepet, mivel ezen a napon emeltették oltárra az államalapító király relikviáit. Az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté Istvánt, viszont kultusza egyértelműen elterjedt.
A képre kattintva nyílik a galéria, amely után a cikk folytatódik!
Így lett ünnep augusztus 20.
A XIV. századtól, Nagy Lajos uralkodásától keresztény ünnep lett augusztus 20., a szentté avatáskor pedig az egész keresztény világban elrendelte Ince pápa, hogy megemlékezzenek Istvánról. Nem huszadikán ugyanakkor, hanem egy harmadik dátumon, augusztus 16-án.
XIV. Benedek pápa ünnepeket csökkentő intézkedései hatására rövid időre ugyan kikerült a katolikus egyház naptárából ez a nap is, de Mária Terézia már nemzeti ünnepként vétette fel a naptárba azt.
A leghosszabb időszak, amelyben nem lehetett Szent Istvánt megünnepelni, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő éveké volt: 1860-ban már ismét megtartották a szabad és független Magyarország ünnepének számító napot, igaz, az tüntetésbe fordult át. A kiegyezés után rendeződött az ünnep helyzete is, a két világháború közt pedig a Trianon előtti Magyarország területének visszaállítása is felmerült annak kapcsán.
A szocializmusban megváltozott augusztus 20. jelentése
1945-ben aztán nemzeti ünnepként betiltották, bár még két évig létezhetett mint egyházi ünnep. Tartalmával a szocialista Magyarország nem tudott egyetérteni, ám eltörölni sem akarta, így lett belőle az új kenyér ünnepe, aztán a szocialista államalapítás és alkotmány, majd 1950-től a Népköztársaság napja. A rendszerváltozás óta visszatérhetett régi medrébe, István fontos ereklyéjének, a Szent Jobbnak szentelt körmenet is évről évre megtartható,
1991 óta pedig ismét nemzeti ünnepünk, abból is az egyik legfontosabb.
A légi- és víziparádé mellett hozzátartozik már az ünneptől elválaszthatatlanul a tűzijáték is sok évtizede, valamint fontos állami elismeréseket is átadnak ezen a napon. Galériánkban a szocialista évtizedek ünnepléseinek sajátos hangulata idéződik föl.
A tűzijáték egykor különös jelentőséggel bírt, ma már szinte mindennapossá vált: körbejártuk azt is, hogy alakult át szerepe.
