Ilyenek lesznek a jövőben a börtönök: a bűnözők agyába ültetik a büntetést

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Lecserélnék a jelenlegi büntetés-végrehajtási rendszert a tudósok. Azon dolgoznak, hogy a bűnözők agyába implantátumok segítségével olyan hamis emlékeket ültessenek, amelyek érzelmeket, empátiát és lelkiismeret-furdalást keltenek.

Engem valami különös erő vonz a börtönökhöz. Na nem mintha bentlakó szeretnék lenni, de újságírói kíváncsiságtól hajtva jó pár híres-hírhedt helyet megjártam már: a szigeten álló Alcatrazt, ahova Al Caponét zárták, a Belfast melletti Maze fegyházat, ahol tíz IRA-tag is belehalt az éhségsztrájkba, a kambodzsai Tuol Szlenget, ahol a vörös khmerek által bebörtönzött több mint 10 ezer emberből mindössze heten élték túl a kínzásokat, az albániai kommunista diktatúra legkegyetlenebb átnevelő táborát, az isten háta mögötti Burgu i Spaçit, a szovjet és a náci lágerek legismertebbjeit, az ausztriai Kufstein várát, ahol a Habsburgok elleni politikai összeesküvésekhez köthető magyar foglyok is raboskodtak, és persze idehaza számtalan helyet a Csillagtól Recsken át az Andrássy út 60-ig. Mindegyik egy-egy szörnyű mementó, és mindig abban reménykedünk, hogy a jövőben nem lesz több hasonló. Most úgy tűnik, technikailag lassan megoldhatóvá válik, hogy ne kelljen több börtön – adta hírül a Dazed.

Szép új jövő börtönök nélkül

A büntetés és így maga a büntetés-végrehajtás is egyidős az emberiséggel. A büntetési módszerek története során számos kegyetlen és embertelen forma létezett, elég, ha a középkori inkvizíció máglyáira gondolunk. Ahogy országról országra változik, hogy egy rendszer hogyan bünteti törvényei megszegőit, úgy a fegyintézetek is meglehetősen eltérő képet mutatnak a világ különböző szegletein. Most még. A jövő bűnözőinek ugyanis talán már nem kell börtönbe vonulniuk.

Több mint ezren vonultak börtönbe önszántukból a múzeumok éjszakáján
Fotó: Wolf Géza

A napokban került fel a netre a Cognify névre keresztelt rehabilitációs intézményről szóló, sci-finek ható, mégis a mai fejlesztéseket tükröző videó, amely szerint hosszú elzárás nélkül is megváltoztatható az elítéltek hozzáállása a bűnözéshez. Az újfajta eljárás lényege az, hogy a bűnelkövetők agyába olyan, mesterségesen létrehozott emlékeket ültetnének, amelyek áldozatuk szemén keresztül láttatják a bűncselekményt

Idézőjel ikon

Az emlékek létrehozásához mesterséges intelligenciát használunk, amely a vizuális információkat kódokká alakítja, és közvetlenül az agyba továbbítja. A DNS-ben és RNS-ben tárolt emlékek segítségével az egyén viselkedése és gondolkodásmódja is megváltozhat

– fejti ki a megoldás egyik ötletgazdája, Hashem Al-Ghaili, aki szerint a büntetés így abszolút személyre szabott lehet.

A folyamat négy lépésből állna: az első a fogvatartott beleegyezése, majd egy agyi szkennelés következne, hogy meghatározzák, mely területeket célozza meg a Cognify. Ezután jöhet az emlékek beültetése, ami csupán néhány percig tart, végül az utolsó fázis a nyomon követés, hogy figyelemmel kísérjék a változásokat. Ezután néhány napon belül szabadon lehetne engedni a bűnözőket.

A jövő börtöntechnológiája már adott

A kutató szerint a rendszert működtető technológia már létezik, csak etikai kérdések akadályozzák a megvalósítást. Seregnyi példát láthattunk már rá, hogy országok hogyan élnek vissza a hatalmukkal és hagyják figyelmen kívül az emberi jogokat (itt érdemes visszautalni a fasiszta és a sztálini diktatúrákra, de a WikiLeaksnek köszönhetően korunk botrányait sem mindig sikerült szőnyeg alá söpörni). Szóval hogyan várhatnánk el az erőszakszervektől és a titkosszolgálatoktól, hogy másképp cselekedjenek, amikor lehetőséget kapnak arra, hogy foglyok agyával babráljanak? 

A jövőben nem lenne szükség ilyen hagyományos börtönökre
Fotó: Wolf Géza
Idézőjel ikon

A Cognify használatával végzett agymosás nagyon valószínűtlen, ha az ilyen technológia teljesen védve van attól, hogy rossz kezekbe kerüljön

– mondja erre a Berlinben dolgozó molekuláris biológus, hozzátéve, hogy ha túlságosan aggódunk minden új technológia miatt, amit létre akarunk hozni, akkor semmit sem fogunk létrehozni.

A börtönviselt emberek jövője bizonytalan

Az új technológiának egyébként az is része lenne, hogy közben a fogoly átadja saját agyi adatait egy központi számítógépének, hogy segítsen a kutatóknak megérteni a bűnözői elmét és ezáltal megelőzni a jövőbeli bűncselekményeket. Mindez már csak amiatt is üdvözítő lenne, mivel számos börtönviselt embernek sosem sikerül visszailleszkednie a társadalomba a szabadulását követően.

Idézőjel ikon

A jelenlegi büntetés-végrehajtási rendszer sokszor csődöt mond a javító-nevelő munkában, amit a visszaesők magas aránya is bizonyít

– mutat rá a tudós, hangsúlyozva, hogy az állam sokszor hosszú éveken keresztül eltartja a rabokat, ami így rengeteg pénzt és emberi erőforrást köt le. 

Rabosítás a jövőben is lenne, de a börtönök felszabadulnának
Fotó: Wolf Géza

Ha úgy gondolod, hogy ennek az Al-Ghailinak agyára mehetett Kubrick és Burgess Mechanikus narancsa, és ennek az egésznek semmi tudományos alapja nincs, nagyot tévedsz. A kutatók már sikeresen beültettek hamis emlékeket egerekbe, és rájöttek, hogyan tudják a kis laboratóriumi állatok múltbeli ijesztő emlékképeit félelemmentesekre cserélni. 2018-ban pedig egy tengeri csiga emlékét ültették át egy másik tengeri csigába, miután kitalálták, hogyan lehet azt bekódolni egy E. coli-bélbaktérium DNS-ébe. Ezek a korábbi kutatások, valamint az új mesterségesintelligencia-fejlesztések képezik a Cognify technikai alapját.

Ha nemcsak a jövő börtönére, de a jövő emberére is kíváncsi vagy, ide kattintva megnézheted, hogy fog festeni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.