Ilyenek lesznek a jövőben a börtönök: a bűnözők agyába ültetik a büntetést

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Lecserélnék a jelenlegi büntetés-végrehajtási rendszert a tudósok. Azon dolgoznak, hogy a bűnözők agyába implantátumok segítségével olyan hamis emlékeket ültessenek, amelyek érzelmeket, empátiát és lelkiismeret-furdalást keltenek.

Engem valami különös erő vonz a börtönökhöz. Na nem mintha bentlakó szeretnék lenni, de újságírói kíváncsiságtól hajtva jó pár híres-hírhedt helyet megjártam már: a szigeten álló Alcatrazt, ahova Al Caponét zárták, a Belfast melletti Maze fegyházat, ahol tíz IRA-tag is belehalt az éhségsztrájkba, a kambodzsai Tuol Szlenget, ahol a vörös khmerek által bebörtönzött több mint 10 ezer emberből mindössze heten élték túl a kínzásokat, az albániai kommunista diktatúra legkegyetlenebb átnevelő táborát, az isten háta mögötti Burgu i Spaçit, a szovjet és a náci lágerek legismertebbjeit, az ausztriai Kufstein várát, ahol a Habsburgok elleni politikai összeesküvésekhez köthető magyar foglyok is raboskodtak, és persze idehaza számtalan helyet a Csillagtól Recsken át az Andrássy út 60-ig. Mindegyik egy-egy szörnyű mementó, és mindig abban reménykedünk, hogy a jövőben nem lesz több hasonló. Most úgy tűnik, technikailag lassan megoldhatóvá válik, hogy ne kelljen több börtön – adta hírül a Dazed.

Szép új jövő börtönök nélkül

A büntetés és így maga a büntetés-végrehajtás is egyidős az emberiséggel. A büntetési módszerek története során számos kegyetlen és embertelen forma létezett, elég, ha a középkori inkvizíció máglyáira gondolunk. Ahogy országról országra változik, hogy egy rendszer hogyan bünteti törvényei megszegőit, úgy a fegyintézetek is meglehetősen eltérő képet mutatnak a világ különböző szegletein. Most még. A jövő bűnözőinek ugyanis talán már nem kell börtönbe vonulniuk.

Több mint ezren vonultak börtönbe önszántukból a múzeumok éjszakáján
Fotó: Wolf Géza

A napokban került fel a netre a Cognify névre keresztelt rehabilitációs intézményről szóló, sci-finek ható, mégis a mai fejlesztéseket tükröző videó, amely szerint hosszú elzárás nélkül is megváltoztatható az elítéltek hozzáállása a bűnözéshez. Az újfajta eljárás lényege az, hogy a bűnelkövetők agyába olyan, mesterségesen létrehozott emlékeket ültetnének, amelyek áldozatuk szemén keresztül láttatják a bűncselekményt

Idézőjel ikon

Az emlékek létrehozásához mesterséges intelligenciát használunk, amely a vizuális információkat kódokká alakítja, és közvetlenül az agyba továbbítja. A DNS-ben és RNS-ben tárolt emlékek segítségével az egyén viselkedése és gondolkodásmódja is megváltozhat

– fejti ki a megoldás egyik ötletgazdája, Hashem Al-Ghaili, aki szerint a büntetés így abszolút személyre szabott lehet.

A folyamat négy lépésből állna: az első a fogvatartott beleegyezése, majd egy agyi szkennelés következne, hogy meghatározzák, mely területeket célozza meg a Cognify. Ezután jöhet az emlékek beültetése, ami csupán néhány percig tart, végül az utolsó fázis a nyomon követés, hogy figyelemmel kísérjék a változásokat. Ezután néhány napon belül szabadon lehetne engedni a bűnözőket.

A jövő börtöntechnológiája már adott

A kutató szerint a rendszert működtető technológia már létezik, csak etikai kérdések akadályozzák a megvalósítást. Seregnyi példát láthattunk már rá, hogy országok hogyan élnek vissza a hatalmukkal és hagyják figyelmen kívül az emberi jogokat (itt érdemes visszautalni a fasiszta és a sztálini diktatúrákra, de a WikiLeaksnek köszönhetően korunk botrányait sem mindig sikerült szőnyeg alá söpörni). Szóval hogyan várhatnánk el az erőszakszervektől és a titkosszolgálatoktól, hogy másképp cselekedjenek, amikor lehetőséget kapnak arra, hogy foglyok agyával babráljanak? 

A jövőben nem lenne szükség ilyen hagyományos börtönökre
Fotó: Wolf Géza
Idézőjel ikon

A Cognify használatával végzett agymosás nagyon valószínűtlen, ha az ilyen technológia teljesen védve van attól, hogy rossz kezekbe kerüljön

– mondja erre a Berlinben dolgozó molekuláris biológus, hozzátéve, hogy ha túlságosan aggódunk minden új technológia miatt, amit létre akarunk hozni, akkor semmit sem fogunk létrehozni.

A börtönviselt emberek jövője bizonytalan

Az új technológiának egyébként az is része lenne, hogy közben a fogoly átadja saját agyi adatait egy központi számítógépének, hogy segítsen a kutatóknak megérteni a bűnözői elmét és ezáltal megelőzni a jövőbeli bűncselekményeket. Mindez már csak amiatt is üdvözítő lenne, mivel számos börtönviselt embernek sosem sikerül visszailleszkednie a társadalomba a szabadulását követően.

Idézőjel ikon

A jelenlegi büntetés-végrehajtási rendszer sokszor csődöt mond a javító-nevelő munkában, amit a visszaesők magas aránya is bizonyít

– mutat rá a tudós, hangsúlyozva, hogy az állam sokszor hosszú éveken keresztül eltartja a rabokat, ami így rengeteg pénzt és emberi erőforrást köt le. 

Rabosítás a jövőben is lenne, de a börtönök felszabadulnának
Fotó: Wolf Géza

Ha úgy gondolod, hogy ennek az Al-Ghailinak agyára mehetett Kubrick és Burgess Mechanikus narancsa, és ennek az egésznek semmi tudományos alapja nincs, nagyot tévedsz. A kutatók már sikeresen beültettek hamis emlékeket egerekbe, és rájöttek, hogyan tudják a kis laboratóriumi állatok múltbeli ijesztő emlékképeit félelemmentesekre cserélni. 2018-ban pedig egy tengeri csiga emlékét ültették át egy másik tengeri csigába, miután kitalálták, hogyan lehet azt bekódolni egy E. coli-bélbaktérium DNS-ébe. Ezek a korábbi kutatások, valamint az új mesterségesintelligencia-fejlesztések képezik a Cognify technikai alapját.

Ha nemcsak a jövő börtönére, de a jövő emberére is kíváncsi vagy, ide kattintva megnézheted, hogy fog festeni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.