Nyolc óra szórakozás – fesztiválélet a szocializmusban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Manapság annyi fesztivált rendeznek Magyarországon, hogy a kínálatból nehéz válogatni – na nem azért, mert nem találhatná meg minden műfaj kedvelője azt a rendezvényt, amely hozzá a legközelebb áll, hanem azért, mert a pénztárcánk komoly határokat szabhat a bulizásnak. Régen ez viszont egészen másként volt.

Miközben gombamód jelennek meg újabbnál újabb fesztiválok – hogy aztán egy részük nyomtalanul eltűnjön –, nehéz elképzelni azt a kort, amikor még nem léteztek ilyenek.

Pedig a hetvenes évek előtt egyáltalán nem volt a mai értelemben véve zenei fesztiválja Magyarországnak.

Koncerteket persze tartottak, na és ott volt a Táncdalfesztivál is, ám azt sokkal inkább nevezhetnénk zenei tehetségkutatónak vagy akár dalversenynek, mint fesztiválnak.

A Táncdalfesztivál, amely sokakat tett ismertté

Ez a sorozat rengeteg, a kort meghatározó énekessel ismertette meg a magyar zenehallgatókat, nem csoda, hogy 1966-tól egészen 1972-ig évről évre megtartották, később pedig újra meg újra megpróbálták újra életre hívni a kezdeményezést. Katona Klári, Korda György, Szulák Andrea, Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa vagy Harangozó Teri neve is ezzel a meghatározó műsorral vált ismertté.

Kattints a képre, és megnyílik a galéria, amely után a cikk még folytatódik.

Galéria ikon

11

Galéria: Fesztiválok a szocializmusból
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Az első táncdalfesztivál sikere után a zenét is a politika szolgálatába állítani kívánó pártvezetés kapva kapott az alkalmon, hogy a pol-beat mozgalom Magyarországon is szárba szökkenőben van: 1967-ben megrendezték az első országos pol-beat fesztivált. 

Az Atlasz, a Syrius, Mikes Éva táncdalénekes és Vámos Tibor néven Vámos Miklós író is felléptek a fesztiválon, melyet a következő évben ismét megrendeztek, de totális érdektelenségbe süllyedve az enyészeté lett.

Voltak régen valódi fesztiválok is

1968-ban elindult aztán a Tabáni Majális: LGT, Hobo, Mini, Beatrice, mindenki zenélt itt, aki igazán számított a korszakban. Az ingyenes buli 1984-ben az LGT feloszlásával véget ért, de 1997-ben ismét életre hívták, és azóta is megrendezik, még ha teljesen mást is jelent ma, mint egykor.

A hetvenes években rendezett két Magyar–szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál sem pont arról a típusú szórakozásról szólt, mint egy mai hasonló esemény: 1975-ben és 1977-ben, majd még 1981-ben is tartottak hasonló találkozót, némi politikai felhanggal átitatva.

Persze a valósághoz hozzátartozik az is, hogy a korszakban a maihoz hasonló fesztiválok is beindultak. Elsőként a Szegedi Ifjúsági Napok, 1967-ben, majd igazi, korabeli all-star lineuppal 1973-ban a Miskolci Rockfesztivál jelentette a valóban felhőtlen szórakozást. 1975-ben elindult az EFOTT is, majd a nyolcvanas években egészen sok hasonló eseményt szerveztek, főként rock vagy esetleg punk vonalon. 1983-ban először érkeztek külföldiek is fellépőként, a Nazareth és a Toto Coelo álltak akkor színpadra.

Idézőjel ikon

Aztán jött a rendszerváltás, 1991 és a Budapesti Búcsú a hazai rock színe-javával és az eseményen dolgozó Gerendai Károllyal,

a többi pedig történelem, hiszen 1993-ban megrendezték az első Szigetet is. Ezt pedig azóta nagyon sok Sziget és rengeteg más fesztivál is követte: nyarainkat gyakorlatilag kitölteni is képesek ezek az események.

Ha kíváncsi vagy a szocializmus plakátjainak világára, ezt a galériánkat is lapozd végig!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.