Nyolc óra szórakozás – fesztiválélet a szocializmusban

Olvasási idő kb. 2 perc

Manapság annyi fesztivált rendeznek Magyarországon, hogy a kínálatból nehéz válogatni – na nem azért, mert nem találhatná meg minden műfaj kedvelője azt a rendezvényt, amely hozzá a legközelebb áll, hanem azért, mert a pénztárcánk komoly határokat szabhat a bulizásnak. Régen ez viszont egészen másként volt.

Miközben gombamód jelennek meg újabbnál újabb fesztiválok – hogy aztán egy részük nyomtalanul eltűnjön –, nehéz elképzelni azt a kort, amikor még nem léteztek ilyenek.

Pedig a hetvenes évek előtt egyáltalán nem volt a mai értelemben véve zenei fesztiválja Magyarországnak.

Koncerteket persze tartottak, na és ott volt a Táncdalfesztivál is, ám azt sokkal inkább nevezhetnénk zenei tehetségkutatónak vagy akár dalversenynek, mint fesztiválnak.

A Táncdalfesztivál, amely sokakat tett ismertté

Ez a sorozat rengeteg, a kort meghatározó énekessel ismertette meg a magyar zenehallgatókat, nem csoda, hogy 1966-tól egészen 1972-ig évről évre megtartották, később pedig újra meg újra megpróbálták újra életre hívni a kezdeményezést. Katona Klári, Korda György, Szulák Andrea, Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa vagy Harangozó Teri neve is ezzel a meghatározó műsorral vált ismertté.

Kattints a képre, és megnyílik a galéria, amely után a cikk még folytatódik.

Galéria ikon

11

Galéria: Fesztiválok a szocializmusból
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Az első táncdalfesztivál sikere után a zenét is a politika szolgálatába állítani kívánó pártvezetés kapva kapott az alkalmon, hogy a pol-beat mozgalom Magyarországon is szárba szökkenőben van: 1967-ben megrendezték az első országos pol-beat fesztivált. 

Az Atlasz, a Syrius, Mikes Éva táncdalénekes és Vámos Tibor néven Vámos Miklós író is felléptek a fesztiválon, melyet a következő évben ismét megrendeztek, de totális érdektelenségbe süllyedve az enyészeté lett.

Voltak régen valódi fesztiválok is

1968-ban elindult aztán a Tabáni Majális: LGT, Hobo, Mini, Beatrice, mindenki zenélt itt, aki igazán számított a korszakban. Az ingyenes buli 1984-ben az LGT feloszlásával véget ért, de 1997-ben ismét életre hívták, és azóta is megrendezik, még ha teljesen mást is jelent ma, mint egykor.

A hetvenes években rendezett két Magyar–szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál sem pont arról a típusú szórakozásról szólt, mint egy mai hasonló esemény: 1975-ben és 1977-ben, majd még 1981-ben is tartottak hasonló találkozót, némi politikai felhanggal átitatva.

Persze a valósághoz hozzátartozik az is, hogy a korszakban a maihoz hasonló fesztiválok is beindultak. Elsőként a Szegedi Ifjúsági Napok, 1967-ben, majd igazi, korabeli all-star lineuppal 1973-ban a Miskolci Rockfesztivál jelentette a valóban felhőtlen szórakozást. 1975-ben elindult az EFOTT is, majd a nyolcvanas években egészen sok hasonló eseményt szerveztek, főként rock vagy esetleg punk vonalon. 1983-ban először érkeztek külföldiek is fellépőként, a Nazareth és a Toto Coelo álltak akkor színpadra.

Idézőjel ikon

Aztán jött a rendszerváltás, 1991 és a Budapesti Búcsú a hazai rock színe-javával és az eseményen dolgozó Gerendai Károllyal,

a többi pedig történelem, hiszen 1993-ban megrendezték az első Szigetet is. Ezt pedig azóta nagyon sok Sziget és rengeteg más fesztivál is követte: nyarainkat gyakorlatilag kitölteni is képesek ezek az események.

Ha kíváncsi vagy a szocializmus plakátjainak világára, ezt a galériánkat is lapozd végig!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.