Ma 110 éve gyilkolták meg Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, ami az első világháború kirobbanásához vezetett. Bár a merénylők amatőrök voltak, a főhercegi pár védelmét ellátó szervek is annak bizonyultak.
Ferenc József osztrák császár és magyar király testvérének, Károly Lajosnak három fia született Mária Annunciata szicíliai hercegnőtől. Noha a legidősebb Ferenc Ferdinánd előtt nagy jövő állt trónörökösként, nem tudta beváltani ezeket a reményeket. Mintha csak átok ült volna a Habsburg uralkodói családon.
Ferenc Ferdinánd nem egyedüli áldozat volt
Két osztrák trónörökös is a német háborúvágy áldozatául eshetett. Annyi bizonyos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát Németország kényszeríttette bele az első nagy háborúba, amely később az első világháború címkét kapta.
Bár Rudolf trónörökös halálát a korabeli sajtó öngyilkosságként tálalta, és a legvadabb teóriák terjedtek arról, hogy szeretőjével hogyan végeztek egymással, a történész-esszéista Fejtő Ferenc meg volt győződve arról, hogy Ferenc József és Sissi fia politikai gyilkosság áldozata lett. A közel ötven könyvet és mintegy tízezer cikket írt tudós szerint azért kellett meghalnia, mert pontosan látta II. Vilmos német császár ambícióit és azt a veszélyt, amit a németek jelentettek Ausztriára. Emiatt kezdett Rudolf tárgyalásokba az osztrák-francia kapcsolatok erősítéséről Georges Clémenceau-val, a későbbi francia miniszterelnökkel, akivel azután a háborút lezáró párizsi békekonferencián szintén merénylő próbált végezni.
Épp csak megnyertük a történelem legszörnyűbb háborúját, és itt egy francia, aki hatszor-hétszer közvetlen közelről elvéti a célpontját. Ezt az embert meg kell büntetni a veszélyes fegyver gondatlan használatáért. Javaslom, zárják be nyolc évre, és közben kapjon intenzív céllövő kiképzést
– viccelte el a történteket a megsebesített kormányfő.
Nem természetes halállal haltak meg a trónörökösök
De kanyarodjunk vissza az osztrák trónörökösökhöz! Természetesen vannak olyan teóriák is, hogy Rudolf csak megrendezte saját halálát, és az apja által kategorikusan eltiltott 17 éves barátnőjével olajra lépett, hogy mindentől távol és az ismeretlenség homályába burkolózva kezdjenek együtt új életet. Akárhogy is történt, tény, hogy vele már nem lehetett számolni a bécsi trón örököseként.
Papíron a császár öccse következett volna a trónöröklési sorban, de mivel ő csak három évvel volt fiatalabb az uralkodónál, vele sem lehetett komolyan kalkulálni.
Így jött a képbe Károly Lajos legidősebb fia, aki azonban tüdőbajjal küzdött, ami akkoriban halálos betegségnek számított, ám végül teljesen felépült. Bár Ferenc Ferdinánd választottja sem nyerte el az uralkodóház tetszését, ő végül mégis megtehette, hogy rangon alul házasodott: Chotek Zsófia grófnő csak az esküvő napján kapta meg a császártól a hercegnői címet, mintegy nászajándékul.
1898-tól minden katonai ügyben Ferenc Ferdinánd helyettesítette a császárt, 1913-ban pedig az összfegyveres erők főfelügyelője lett. Mindennek ellenére ő maga háborúellenes volt, és nem is igen hitt a közelgő veszélyben. Pedig azzal mindenképp tisztában kellett lennie, hogy miután az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, majd 1908-ban annektálta Boszniát, az ottani szerbek ki akartak szakadni Bécs fennhatósága alól, és egy pánszláv birodalom megalakításáról fantáziáltak. Ráadásul nem is álltak meg az álmok szintjén, hanem felvették a kapcsolatot több olyan földalatti szervezettel, mint a Fekete Kéz (másik nevén: Egyesülés vagy Halál).
Ilyen légkörben látogatott el az osztrák csapatok boszniai hadgyakorlatára Ferenc Ferdinánd a feleségével, majd a tartományi fővároson is végigparádéztak, hogy rangot adjanak az eseménynek. Azt már tényleg nem tudhatta a trónörökös, hogy a tömegben ott lesz a nacionalista fiatalok egyike, a szegény boszniai szerb családba született Gavrilo Princip, aki hat forradalmár társával merényletet készített elő ellene. A támadó anyagi helyzetére jellemző, hogy még a télikabátját is zálogházban hagyta, hogy pénzt teremtsen elő boszniai utazásához – írja a Múlt-kor történelmi magazin.
Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Ferenc Ferdinánd
A trónörökös pár 1914. június 28-án a vasárnap reggeli misét követően különvonattal érkezett Szarajevóba, ahol a robbanószerekkel és pisztolyokkal felfegyverkezett merénylők már elfoglalták őrhelyeiket. Amikor azonban a konvoj odaért, az első merénylőpáros nem lépett akcióba, egyikük megsajnálta a hercegnőt, a másikuk meg fel sem ismerte a célpontját. A következő rejtőzködő csak egyszerűen elbénázta: a főherceget szállító kocsira dobott kézigránátja a tető ponyvájáról lecsúszott, és a mögöttük haladó autó alatt robbant fel.
Többen is megsérültek, ám a kiszemelt áldozatoknak haja szála sem görbült, még a városházán tartott fogadáson is részt vettek.
Ezután elindultak a kórház felé, hogy meglátogassák a robbantás sérültjeit. De ekkor sem fokozták a biztonsági készültséget, az egyik sofőr még az útirányt is elvétette. Ez lett a vesztük, mivel a lefékező és visszatolatni készülő jármű jóval könnyebb célpont volt. A jó időben, hó helyen várakozó Gavrilo Princip kétszer is elsütötte fegyverét, az eset utólagos rekonstrukciója szerint teljesen vaktában, oda sem nézve lőtt. Az első golyó Zsófia hercegnőt találta el a hasán, a második a férjét a nyakán.
Szóra sem érdemes
– reagált Ferenc Ferdinánd, aki még ekkor is alábecsülte a helyzet súlyosságát. A lövedék ugyanis a nyaki főütőerét érte, így mást már mondani sem tudott. Egy órán belül párjával együtt mindketten belehaltak sérülésükbe.
Bár alighanem ez volt az újkor legdilettánsabb merénylete, a világháború kirobbanásához éppen elegendőnek bizonyult. Bécs ultimátumot küldött Belgrád számára, a bűnösök felkutatását és a terrorszervezetek felszámolását követelve. Miután azonban II. Miklós orosz cár támogatásáról biztosította Szerbiát, a balkáni állam szembeszegült a Monarchia követelésével, ami egyenes út volt a hadüzenethez. Néhány nap alatt egész Európa belesodródott a konfliktusba, amely azután alapjaiban változtatta meg a kontinens térképét.
A háborúk hatására változó térképekről ebben a cikkünkben is olvashatsz.
