Fogorvos találta fel az egyik legegészségtelenebb nyári kedvencünket

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nehéz lenne megmondani, melyik az az édesség, amelyik a leginkább árt a fogunknak, hiszen a cukor minden formában káros, legyen szó hozzáadott vagy természetesen előforduló cukorról. De ha mégis ki kellene választani, hogy melyik az az édes finomság, amivel a legnagyobb kárt tehetjük a fogunkban, akkor a legtöbb fogorvos biztos, hogy a vattacukorra szavazna.

Pedig épp egy fogorvos volt, aki kitalálta ezt a pihe-puha párnára emlékeztető ragacsos édességet. A hurkapálcikára tekert finomságnak az Egyesült Államokban saját ünnepnapja is van, a nemzeti vattacukornapot december 7-én tartják meg az amerikaiak.

Egy fogorvos és egy cukrász találta fel a vattacukrot

Vásárokon, különféle szabadtéri és sportrendezvényeken, strandon vagy az állatkertben is találkozhatunk vattacukrot készítő árusokkal. A cukros édesség igen népszerű a gyerekek körében. Sokszor alig győzik kivárni, hogy a speciális gépben kipörgessék a vattacukrot, hogy azután fültől fülig ragadva megegyék, és élvezzék, ahogy elolvad a nyelvükön a légiesen könnyű fonott cukor.

A vattacukor az elmúlt 120 évben meghódította a világot
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A vattacukrot és a vattacukor-készítő gépet 1897-ben pedig nem más találta fel, mint egy amerikai fogorvos, jogász, író és feltaláló, William Morrison. A feltaláló orvost egy John C. Wharton nevű cukrász segítette a fonott cukrot készítő eszköz tökéletesítésében. Az általuk tervezett gép végül 1904-ben debütált a St. Louis-i Világkiállításon. 

A vásárt az évszázad eseményének szánták, ennek megfelelően számos látnivalóval büszkélkedhetett, beleértve az óriáskereket és a cirkuszt is. Több mint 20 millióan keresték fel a világkiállítást bő nyolc hónap alatt. Morrison és Wharton nagy örömére a vásárlátogatók közül sokak érdeklődését felkeltette az akkoriban „tündérselyem” néven ismert cukros finomság.

A St. Louis-i Világkiállításon nemcsak a vattacukor, hanem az óriáskerék is debütált
Fotó: raclro / Getty Images Hungary

A vásári látogatók körében a csemege annyira népszerű volt, hogy a rendezvény végére több mint 68 ezer vattacukor kelt el, melyen Morrison és Wharton – a mai számítás szerint – több mint félmillió dollárt keresett, ami nem túl jelentős összeg, ám ha azt nézzük, hogy mindezt nyolc hónap alatt szerezték meg, már nem is tűnik olyan rossz bevételnek.

Tündérselyemből vattacukor

A világkiállítás után Morrison és Wharton nem hagyta abba a vattacukorbizniszt, sőt, később már nemcsak az édességet, hanem az azt elkészítő gépet is forgalmazni kezdték. 

Ezzel pedig a „tündérselyem” meghódította Amerikát.

Azok, akik maguk akarták elkészíteni a finomságot, vásárolhattak egy kézi hajtású gépet közvetlenül attól az Electric Candy Companytól, melyet Morrison és Wharton azért alapított, hogy a vattacukrot minél szélesebb körben elérhetővé tegyék.

Az amerikai szabadalmi törvények miatt a versenytársak csak 1921-ben léphettek be a piacra, csaknem 25 évvel a vattacukor feltalálása után. Ez az időszak azonban már változásokat hozott a vattacukor világába, ami azzal kezdődött, hogy az 1920-as években Morrison és Wharton „elektromos cukorkagépének” 17 éves szabadalmi oltalma lejárt, és ezzel együtt 1921-ben egy másik fogorvos, Josef Lascaux is betört a vattacukorpiacra.
Miután Lascaux látta fogorvostársa, Morrison sikerét, úgy döntött, ő is szeretné elkészíteni ügyfelei számára a csemegét. Ezért Lascaux megalkotott egy Morrison és Wharton konstrukciójához hasonló vattacukorgépet.

A vattacukor készítéséhez használt gépet a versenytársak kezdék el fejleszteni
Fotó: Kala Studio / Getty Images Hungary

Annak érdekében, hogy elkerülje a tündérselyemmel való összehasonlítást, Lascaux úgy döntött, hogy vattacukor néven hozza forgalomba az édesség új változatát.

Úgy képzelte, hogy a csemege úgy néz ki, mint a Louisianában termesztett gyapot. A vattacukor majdnem 70 százaléka levegőből állt, így logikus volt, hogy Lascaux a gyapot után nevezte el a csemegét. A pamut egy olyan természetesen termesztett bolyhos szál, amely a levegőn keresztül terjeszti a magokat. Annak ellenére, hogy Lascaux volt a névadója a vattacukornak, soha nem ért el nagy sikert az édességüzletben.

A régi vattacukor-technológiát új váltotta fel

Egy másik jelentős változás akkor következett be a vattacukor történetében, amikor 1949-ben az ohiói Gold Medal Products nevű cég bemutatott egy új, korszerűbb gépet. A Morrison és Wharton által megalkotott eredeti vattacukorgép ugyanis gyakran meghibásodott, működés közben rázkódott, és rendkívül zajos volt. A Gold Medal Products által bevezetett rugós talp nemcsak a gép forgó részét tette stabilabbá, hanem növelte a gép megbízhatóságát is. A vattacukor textúrájához szükséges bolyhosságot adó fonókomponensek ritkábban mentek tönkre, így jóval több édességet lehetett előállítani.

Már nemcsak vásárokban, hanem akár otthon is elkészíthetjük a vattacukrot
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

Az 1970-es években pedig már egy teljesen automatizált vattacukor-készítő gépet hoztak forgalomba Amerikában, így a szerkezet már emberi segítség nélkül is képes volt elkészíteni a finomságot. Immár ötven éve annak, hogy a vattacukorgépek minden méretben kaphatók, a legkisebb könnyen elfér a konyhapulton is, így egy kerti partin is lenyűgözhetjük a vacsoravendégeket.

A vattacukrok színes világa

A napjainkban fogyasztott vattacukor nem sokat változott az 1890-es években feltalált eredeti tündérselyemhez képest. A most használt gépkialakítás még mindig nagyon hasonlít Morrison és Wharton „elektromos cukorkagépére”. 

A vattacukor ma már a szivárvány minden színében kapható
Fotó: StÃfan Le DÃ / Getty Images Hungary

Az egyik legnagyobb különbség a ma fogyasztott és a múltbeli vattacukor között az ízvilágban mutatkozik meg.

Ugyanis ahogy változott a fogyasztók igénye, úgy változott a vattacukor ízesítése is. A St. Louis-i Világkiállításon eladott első vattacukor egyáltalán nem volt ízesítve, a színe is fehér volt. Sok évtizeden át a vattacukor hagyományosan csak rózsaszín és kék volt, ám azóta számtalan ízben és ennek megfelelően számtalan színben kapható, a zöldtől az élénklilán át a pirosig. 

Hatékonyabban tartható a vesebetegeknek javasolt, rengeteg megvonással járó diéta, ha néha „bűnözhetnek” egy kicsit. Olvasd el cikkünket, hogy az orvosok szerint mit érdemes nassolni, ami még a gyümölcsnél is egészségesebb, és még a vesénknek is jót tesz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.