A magas sarkú cipőket eredetileg férfiaknak találták ki

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magas sarkú cipő ma már a nőiesség szimbóluma, de eredetileg férfiaknak találták ki, aminek elsősorban funkcionális oka volt. Manapság a nők leginkább akkor viselik, ha az öltözékük megkívánja, vagy ha szeretnék a sziluettjüket hangsúlyozni, ám évszázadokkal ezelőtt a cipők egészen más célt szolgáltak.

A perzsa férfiak a 10. században kezdték el viselni, és a magas sarkú cipők egészen addig férfias viseletnek számítottak, amíg a 18. században a nők is el nem kezdték hordani.

A magas sarok a férfiakat szolgálta

A magas sarkút eredetileg nem nőknek találták ki, hiszen a női alakot és lábakat kecsessé tevő lábbeli eredetileg nem a divatról szólt. A történészek a magas sarkú cipő eredetét egészen a 10. századi perzsa férfiakig vezetik vissza, akik rengeteg időt töltöttek lóháton, ezért fontos volt, hogy ott is kényelemben érezzék magukat. A lapos sarkú cipőnél pedig a magas sarkú alkalmasabb volt arra, hogy a lábuk jobban illeszkedjen a kengyelbe. Az ázsiai kontinensről származó viseletet az európai férfiak a 17. század fordulóján vették át.

A perzsa harcosok kényelmét szolgálta először a magas sarkú cipő
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A férfiak lábbelijén a sarok mindössze egy praktikus kiegészítő eszköz volt, amely lehetővé tette a lovas számára, hogy stabilan ülje meg a lovat, ami sok mindenben előnyére szolgált. Egyebek között jobban tudta használni a fegyvereket, hiszen miután meg tudta őrizni a vágtázó ló nyergében is az egyensúlyát, pontosabban tudott célozni, nem mellesleg pedig a magas sarkú cipő teljes egészében átalakította a hadviselést. 

A magas sarkú cipőnek köszönhetően ugyanis már nem csupán ülve, hanem a nyeregből stabilan felállva, felegyenesedve is nyilazni tudták az ellenséget.

A divat eszköze lett a magas sarkú cipő

Európába maguk a perzsák hozták be ezt a cipőfajtát, amikor 1599-ben egy perzsa küldöttség jött, hogy segítséget kérjen a kontinens királyaitól az Ottomán Birodalom legyőzéséhez. Az európaiak szinte mindent lemásoltak, aminek köze volt a perzsákhoz, így a magas sarkú cipőt is.

Kezdetben nem a cipő sarkának magassága számított
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

Miután a magas sarkú cipő meghódította Európát, alig telt el száz év, és a nők máris magukévá tették a viseletet. A 18. századra pedig már a magas sarkú cipők nagyrészt női lábbelinek számítottak. A lábbelik lassan elnyerték ma is ismert formájukat, és a kezdetben még vaskos, masszív sarkok egyre vékonyabbak lettek, a cipő lábfeje pedig egyre hegyesebb. Ám a magas sarkú cipőnek ekkor még nem az volt a lényege, hogy viselőjének jól mutasson a lába egy miniszoknyában. Az 1700-as években a nőknek szánt magas sarkúnak az volt a célja, hogy kisebbnek, kecsesebbnek tűnjön a hölgyek lába. Innentől kezdve a magas sarok nem a praktikum, hanem a divat eszköze lett. 

A nők ma már azért hordanak magas sarkút, hogy kecsesebbnek, magasabbnak tűnjenek
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

A nők ma már azért hordanak magas sarkút, mert az megnyújtja a lábukat, magasabbnak, vékonyabbnak, kecsesebbnek tűnnek általa, de a cipőnek eleinte semmi köze nem volt a lábhosszabbításhoz, hiszen a lábak a szoknyák alatt voltak elrejtve, így semmi nem látszott belőlük. Amint a szépségideálok megváltoztak, az egyik alapelv az volt, hogy a gyönyörű nőknek nagyon apró lábaik vannak. Miután a női lábak nagy részét a hosszú szoknya elrejtette, így csak a cipő apró feje látszott ki.

Végül megszületett a tűsarok

A 17. században a magas sarkú cipők többnyire fából készültek, ami nem tették lehetővé, hogy nagyon vékony legyen a cipő sarka. Csak az 1950-es években kezdtek el a cipészek acélt használni a magas sarok kialakításához. Ezek már jóval vékonyabbak voltak, mint a fából készült sarkak, ám még stabilan elbírták a nők testsúlyát. Innentől kezdve már nem csak álom volt a rendkívül vékony tűsarok.

A legújabb divattrendeket elfigyelve még az sem kizárt, hogy az elegancia, a kecsesség és a nőiesség jelképévé vált lábbeliknek valóban leáldozott. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, mi az oka annak, hogy egyre inkább csökken a magas sarkú népszerűsége.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.