Majdnem az égbe repült egy magyar falu a gázkitörés miatt – 45 éve történt a tragédia

Olvasási idő kb. 3 perc

Internet és breaking news hiányában valószínűleg kevesen ismerik, és még kevesebben emlékeznek Magyarország egyik legnagyobb katasztrófájára.

Az addig ismeretlen nevű, apró falut 45 éve kis híján a levegőbe repítette egy gázkitörés. 

45 évvel ezelőtt, január 25-én tompa robbanás rázta meg a Bács-Kiskun vármegyei Zsanát. A jelentéktelennek tűnő földmozgás hetekig tartó veszélyhelyzetet okozott.

A televízió is forgatott a zsanai gázrobbanás helyszínén
Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság

Ilyen Magyarország gázkészlete felett élni

A kiskunhalasi járás egyik apró falujának, Zsanának a neve keveseknek lehet ismerős. Az alig 700 fős település azonban mérete ellenére igencsak fontos, ugyanis alatta helyezkedik el hazánk egyik legnagyobb méretű földgáztározója.

Zsana már az ókorban is a lakott helyek között szerepelt. A középkor idején a Hunyadiak kezében lévő, az okiratokban még Zana néven szereplő falut a törökök 1566-ban pusztították el. A falu lakóinak élete meglehetősen eseménytelenül haladt évszázadokon át, a vármegyehatár melletti település legizgalmasabb eseménye a katolikus templom 1948-as alapkőletétele, majd 4 évvel későbbi felszentelése volt. Egészen 1979-ig.

1979. január 25-én éjszaka negyed kettő és fél kettő között a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana Észak-2 olajkútjába fúrás közben körülbelül 1800 méteres mélységben betört a gáz. Bár a csapot a munkások azonnal elzárták, a földgáz mintegy 200 bar nyomással tört a felszín felé, majd a szabadba áramlott, és a súrlódástól meggyulladt.

Idézőjel ikon

A gáz két vízszintes, ellentétes irányú, 50-60 méter hosszú lánggal égett.

A mentést rögtön megkezdték. A megrogyott fúrótornyot ledöntötték, és lánctalpas járművek segítségével elvontatták. Ezt követően eltávolították a további munkát akadályozó tárgyakat, bódékat, tartályokat, szivattyúkat. A közelben kutakat fúrtak, kialakítottak két hatalmas víztározót is, és egy közeli tó vizét is elvezették a helyszínre, közvetlen vízvezetéket építve ki az oltáshoz szükséges víz biztosításához.

Hetekig küzdöttek a lángokkal

Nem ez volt az első gázkitörés hazánk története során. 1968-ban Algyőn már történt hasonló. Akkor csaknem egy hónap megfeszített munka után sikerült csak megfékezni a lángokat. Az ott szerzett tapasztalat most jól jött, azonban itt is hetekbe telt, mire helyreállt a biztonság. 

Zsanán embertelen volt a forróság a január végi napokban. A tűz közelében dolgozók még védőruhában és vízfüggönyben is csak néhány percig tudták a munkájukat végezni. Már ahhoz is 5 nap kellett, hogy egyáltalán hozzá tudjanak férni a csövekre rászerelt kitörésgátlóra. Azt egy 150 milliméteres önjáró löveggel lőtték le. Emiatt az egyik tűzoszlop immár függőlegesen lövellt felfelé. 

Február 1-jén tudták megkezdeni a tűz eloltását. A kút megmaradt részét vízsugarakkal hűtötték. Február 2-án részsikert értek el, mintegy 18 percre sikerült eloltani a lángoló gázt, ami aztán újra berobbant. 

Február 4-én megtörtént az áttörés: sikerült leválasztani a csőszerkezetről azt a részt, ami az oldalirányú lángsugarat okozta. A következő teendő az alsó kitörésgátló leszerelése volt. Ezt eleinte kisebb robbantásokkal próbálták elérni, amitől azonban a gáz újra belobbant. Február 10-én végül sikerrel jártak, ekkor sikerült az oldalsó, majd február 11-én a függőleges lángoszlopot is eloltaniuk a katasztrófavédelem szakembereinek. 

Sziszifuszi harc az elemekkel

Február 12-én egy daruval a helyére emelték az új kitörésgátlót, azonban szivárgást észleltek. Ismét le kellett szerelni a biztosítóegységet. Napokig próbálkoztak a pontos illesztéssel, mire szivárgásmentes állapotot sikerült elérniük. Február 15-én, közel három hét megfeszített, emberfeletti munka és összefogás eredményeképp ismét biztonságban lehettek a környék lakói.

A munkálatokban több mint 800-an vettek részt, azonban legtöbbjük nem kapta meg a kellő elismerést. Mindössze ketten részesültek a Munka Érdemrend arany fokozatában és a Vörös Csillag Érdemrendben, ketten pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést vehették át. A mentésben és a munkálatokban részt vett katonai állományú személyek közül többet soron kívül előléptettek.

Öt év kellett még ahhoz, hogy 1980-ra kitermelhetővé váljon a Zsana Észak-2 gázkút. A kitörésben alkalmazott eszközök egy része a zalaegerszegi Olajipari Múzeumba került mementóként hazánk egyik legnagyobb gázkitörésére.

Ha szívesen olvasnál arról, hogy Magyarországon hol számíthatunk földrengésre, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.