Miután a budapesti Royal Nagyszálló portásánál fekete himlőre utaló tünetek jelentkeztek, a szálloda vendégei és alkalmazottai két hétig nem hagyhatták el a helyszínt. Annyira nem bánták a karantént: a luxuskörülmények között akadt, aki még a szoknyáját is kihízta.
„A budapesti Royal Nagyszálló egy alkalmazottján feketehimlő-megbetegedésre utaló tünetek jelentkeztek. Mivel fennforog nála e betegség alapos gyanúja, szükségessé vált az esetleges fertőzés továbbterjedésének megakadályozására megelőző jellegű járványügyi óvintézkedések életbe léptetése. A beteget szigorúan elkülönítették, haladéktalanul védőoltásban részesítették mindazokat, akikkel elkülönítése előtt érintkezhetett, a szállodát pedig egészségügyi zárlat alá helyezték.”
Ebben a szűkszavú MTI-közleményben tudatta a Népszabadság 1963. augusztus 31-én, hogy mi történt a két éve teljes felújításon átesett Royal Szállóban. Összesen 220 külföldinek nyúlt kényszeresen hosszúra a vakációja, az Istenhegyi úti Védőnőképző Intézetben pedig további 89 magyar állampolgár várta, hogy leteljen a karantén. No, annyira azért nem várták – sokuk számára olyannyira emlékezetes maradt az esemény, hogy állítólag az évfordulókon egy osztrák kisvárosban minden évben összegyűltek egy „Himlő-bálra”.
A Grand Hotel Royal Budapesten
Mielőtt belevágnánk annak elmesélésébe, mi is történt pontosan 1963-ban, elevenítsük fel a nagy múltú budapesti szálloda történetét. A Grand Hotel Royal 1896-ban, a millenniumra készült el, szobáit a kor minden kényelmi eszközével felszerelték:
telefonvonal, villanyvilágítás, lift, fürdőszoba várta a tehetős vendégeket, akik a szálloda éttermében, kávéházában, báltermében, pálmakertjében vagy az épület alatti pincében helyet kapó borkimérésben is múlathatták az időt.
Itt hajtotta álomra fejét a Budapestre érkező Josephine Baker, de a Royal arról is híres volt, hogy a magyar irodalom számtalan kiválóságát vendégül látta: Ady Endre, Krúdy Gyula és Hunyady Sándor is laktak ideig-óráig a falai között. Krúdy számára azért is maradt emlékezetes a helyszín, mert itt kezdődött a viszonya a tulajdonos feleségével – akinek később mégis inkább a lányát vette feleségül (erről itt írtunk részletesebben).
Népszerű volt a külföldiek között
A második világháborúban, a német megszállás alatt a Gestapo vette birtokba a szálloda elegáns szobáit. Az épület túlélte Budapest ostromát, 1956-ban viszont csaknem teljesen kiégett. Az újjáépítési munkálatok 1961-re fejeződtek be, ezután a Royal ismét Budapest egyik legnépszerűbb szállodája lett, ahol előszeretettel szálltak meg a hozzánk látogató külföldiek. Így például 1963 kora őszének egyik legjelentősebb eseményére, a XV. nemzetközi lótenyésztési és lóversenyzési kongresszusra számtalan szocialista országból (Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Mongólia és Magyarország) érkező meghívottak is.
De nem ők voltak az egyedüli illusztris vendégek: egy amerikai lelkipásztor, az Egyesült Államok budapesti alkonzulja, a Kodak közép-európai vezérképviselője, ausztrál emigrációjukból rokonlátogatásra érkező hölgyek, egy német énekes, bolgár artisták és egy női kosárlabdacsapat is tartózkodott a hotel falai között, amikor elrendelték a karantént.
Karantén a szállodában: se ki, se be
Azon a nyáron Európa-szerte jelentettek fekete himlős megbetegedéseket, így sokak szerint csak idő kérdése volt, mikor ér Budapestre a fertőzés. Augusztus utolsó szombatján a hotel két alkalmazottja a Royal Szállóban tartotta az esküvőjét, majd másnap az ifjú férjen (aki állítólag a szálloda egyik portása volt) furcsa kiütések jelentkeztek. (Más források szerint a feleség mutatott tüneteket.) Orvost hívtak, aki fekete himlőt állapított meg. Ezután mindenkit beoltottak, aki a fiatal párral kapcsolatba került, a szállodából pedig se kijutni, se oda bejutni nem lehetett, mert rendőrök őrizték.
Budapesten oltóhelyeket állítottak fel, bár csak azoknak volt kötelező beoltatniuk magukat, akik külföldre készültek utazni. Így például a Fradi focistái is, akik 4:0-ra kaptak ki a Galatasaraytól, mert a védőoltás mellékhatásai (láz, izomfájdalmak, gyengeség) éppen a mérkőzés napján léptek fel 4-5 játékosnál. (Vagy legalábbis ezzel magyarázták a vereséget...) A budapestiek inkább kivártak: úgy voltak vele, ha nagy a baj, úgyis kötelezővé teszik az oltást a hatóságok.
„Mintha egy luxushajón utaznánk”
A szállóban rekedt nyugati vendégek eleinte méltatlankodtak a kényszerűségből meghosszabbított magyarországi tartózkodás miatt. Később viszont kiderült: a magyar állam első osztályú, ingyenes ellátást biztosít a számukra. Az ekkor készült fotók tanúsága szerint pompásan érezték magukat, amit a korabeli lapoknak adott nyilatkozatok is megerősítettek: „Kitűnően érezzük magunkat, újságot olvasunk, táncolunk, zenét hallgatunk, s közben jóízűen kortyolgatjuk az egri bikavért” – mondta egy nyugatnémet mérnök a Népszavának. Egy Ausztráliából hazalátogató hölgy így nyilatkozott: „Az az érzésünk, mintha egy luxushajón utaznánk az óceánon. A társaság már összekovácsolódott, remekül érezzük magunkat.
Egyetlen panaszom, hogy túl jó az ellátás. Minden ruhámat kihíztam.”
Zene, tánc, buli hajnalig
A Royal vezetősége újságokat, könyveket, sakkot, kártyát, dominót, rádiókat biztosított a vendégek számára, működött a fodrászat, a posta (megszervezték a kimenő levelek fertőtlenítését is!), az ajándékbolt, a mosoda, a szabóság, az IBUSZ és a Malév kirendeltsége, a konyha és a cukrászda. Minden fegyelmezetten, szervezetten folyt, csupán a telefonközpontok bírták nehezen a terhelést: az eset külföldön nagy sajtónyilvánosságot kapott, és folyamatosan telefonáltak Budapestre az aggódó hozzátartozók.
Az alkalmazottak, akik mindezt a luxust biztosították, természetesen maguk sem mehettek ki a szállodából, de annyira talán nem is bánták. A szálló szombat este műsoros estet rendezett, ahol, ha akartak, fel is léphettek:
„Adminisztrátorok és műszaki dolgozók énekszámokkal léptek fel, egy felszolgáló, aki a KISZ-együttesnek volt a tagja, népi táncokat adott elő, fellépett a berlini rádió énekese, bolgár artisták pantomimszámokat mutattak be.”
Ezután, a Royalban rekedt két tánc- és egy népi zenekarnak köszönhetően az egész társaság táncra perdült, és hajnali 4-ig ropták.
A vidám karanténnak szeptember 13-án szakadt vége. Hogy valóban fekete himlő volt-e a kéthetes zárlat oka vagy sem, arra nincs egyértelmű válasz, mivel az említett alkalmazotton kívül senki más nem betegedett meg. Akadtak, akik államvédelmi akcióra gyanakodtak, mások szerint pedig akármi is volt a kiváltó ok, kilenc hónap múlva gyanúsan sok gyermek született… (Borítókép: Fortepan / FŐFOTÓ)
Ha szívesen olvasnál egy másik budapesti szálloda nem kevésbé kalandos történetéről, az alábbi cikkünket ajánljuk:
