Ki mondta? Churchill vagy Hitler?

Olvasási idő kb. 2 perc

A 20. század történelme bizonyára egészen másként alakult volna, ha nem él Adolf Hitler és Winston Churchill. A két politikustól szedtünk össze néhány idézetet, vajon meg tudod állapítani, melyiküktől származnak?

A második világháború meghatározó alakja volt Adolf Hitler és Winston Churchill. Előbbi a náci Németország, utóbbi Anglia vezetője volt a világtörténelemnek ezen a kritikus fordulópontján. Elég sokáig, Hitler 1889-es születésétől egészen 1945-ös haláláig kortársak voltak, ám sosem találkoztak. Igaz, ez nem Churchillen múlt, aki 1932-ben Münchenben találkozni szeretett volna Hitlerrel, aki akkor még nem volt kancellár, „csak” Németország legnagyobb pártjának, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak a vezetője. Ugyanakkor a későbbi brit miniszterelnök 1935-ben írt egy cikket Hitlerről a Strand magazinban, amelyben egyértelműen szembehelyezkedett a náci rezsim barbárságával, ám kifejtette, hogy lát még esélyt arra, hogy Hitler megváltozzon.

A két vezető a háború éveiben nyilván nem volt egymás legnagyobb híve, Hitler például tervezte is, hogy megöleti Churchillt Sztálinnal és Roosevelttel együtt, az akcióval – amiből végül semmi nem lett – kedvenc kommandósát, Európa legveszélyesebb emberét, Otto Skorzenyt bízta meg. Hitlertől és Churchilltől is elég sok idézet, mondás maradt fönn, vajon el tudod dönteni, melyiket ki mondta?

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Keresztényként nem kötelességem hagyni, hogy becsapjanak, de kötelességem, hogy harcoljak az igazságért és az igazságosságért.
Churchill
Hitler
2. kérdés
Egyetlen politikus sem engedheti meg, hogy fürdőruhában fényképezzék le.
Churchill
Hitler
3. kérdés
Ha valaki a háborúban a saját eszközeivel nem tudja legyőzni az ellenfelét, annak el kell sajátítania egy, az ellenféléhez hasonlító taktikát.
Hitler
Churchill
4. kérdés
Gyötrelem számomra az olyan nő, aki beleavatkozik a politikába. Végleg elviselhetetlen azonban, ha a katonai kérdésekbe szól bele!
Hitler
Churchill
5. kérdés
Az emberiség egyik tehetsége sem olyan értékes, mint a szónoki képesség. Annak, aki a magáénak tudhatja, nagyobb hatalma van még a királynál is. Az ilyen ember önálló erő a világban.
Hitler
Churchill
6. kérdés
Bármiféle uralomnak csak akkor és addig van létjogosultsága, amíg a hatalmi törekvései a népben szunnyadó erőket szolgálják.
Churchill
Hitler
7. kérdés
A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.
Churchill
Hitler
8. kérdés
Ha a szabadsághoz kevés a fegyver, akkor akaraterővel kell kompenzálnunk.
Hitler
Churchill
9. kérdés
Győzelem bármi áron, győzelem minden iszonyat ellenére, győzelem, bármilyen keserves legyen is az út. Mert győzelem nélkül nincs tovább élet.
Hitler
Churchill
10. kérdés
Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad.
Hitler
Churchill
/ találat - ez %
Összes kvíz

Az értékelésért görgess lejjebb!

Értékelés:

0–4 pont: Úgy látszik, kifogott rajtad ez a feladat, olvass el néhány remek történelmi írást!  

5–7 pont: Szép eredmény, hiszen volt jó néhány kifejezetten nehéz kérdés. 

8–10 pont: Fantasztikus! Igazi szakértője vagy a második világháború két nagy alakjának, így biztosan értékelni fogod ezeket az érdekességeket.

Tölts ki még egy történelmi kvízt, kattints ide

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?