Ilyenek voltak a régi idők farsangjai: ritkán látott fotók

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha azt gondoljuk, a farsangi jelmezek csak a mi gyerekkorunk óta divatosak, nagyot tévedünk. Több mint száz évvel ezelőtt is bújtak már bohóc- vagy épp kéményseprőruhába a gyerekek, sőt, valójában az ünnepi ruháknak már a múlt században is csak a képzelet szabhatott határt. Meg is mutatjuk.

Ha három dolgot kellene mondanod a farsang kapcsán, melyik lenne az? Talán neked is egyet jelent a fánkkal, a jelmezekkel és a tél végével? Nem csoda: amióta világ a világ, vagy legalábbis mióta farsangot ünneplünk, ez így van.

Vízkereszttől hamvazószerdáig

Hihetetlen, hogy alig vetkőztettük le a karácsonyfát, máris itt a farsang, vagyis a húsvéti nagyböjtöt megelőző időszak. A január 6-i vízkereszttől számított hetek hamvazószerdáig tartanak, a farsang pedig húshagyókedden éri el a tetőfokát. Ekkorra készülnek el a kreatívabbnál kreatívabb ünnepi jelmezek, és ekkorra kerül az asztalra az ínycsiklandó farsangi fánk, no és a finomabbnál finomabb, nem feltétlenül könnyű ételek.

Az Arcanum szerint kövércsütörtökön, vagy másik nevén zabálócsütörtökön, Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek, és sokat ettek azért, hogy bő legyen a termés, és kövérre hízzanak a disznók.

Idézőjel ikon

Az Ipoly menti falvakban sem vonták meg maguktól a jó falatokat, ezen a napon húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek.

Nem volt ez másképp a Mura-vidéki falvakban sem, ahol a káposzta mellett volt szép mennyiségben kocsonya, disznóhús, fánk, amelyeket borral és pálinkával öblítettek le. Ami ezekből az ételekből megmaradt, azt megszárították, porrá törték, és ha volt, beteg jószágot gyógyítottak vele. 

Hasonlóképp volt ez a Bács megyei Topolyán is, csak ott az első fánkot tették el, szárították meg és törték porrá, hogy gyógyszerként a beteg állat ételébe keverjék. 

Bármerre is menjünk Magyarországon, az öregek mind azt mesélik majd, hogy bármit is ettek, annak hamvazószerdáig el kellett fogynia, hiszen ekkor kezdődik a negyven napig tartó böjt. És bármerre is induljunk, bárkit is kérdezzünk, szinte bizonyos, hogy mindenki mesél majd izgalmas farsangi élményekről. Például otthon varrt farsangi jelmezekről, amelyekből már jócskán akadt a múlt században is, sőt, fotók is bizonyítják, hogy bizony izgalmas gúnyákat öltöttünk magunkra már több mint száz évvel ezelőtt is.

Galériánk képei között találsz farsangi emlékeket még az 1910-es évekből is – kattints a képre, és már lapozhatod is.

Galéria ikon

11

Galéria: Így farsangoltunk régen
Fotó: Schermann Ákos / FORTEPAN

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan vonatoztunk a szocializmusban, akkor az erről szóló cikkünket nagyon is ajánljuk a figyelmedbe.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.