A középkorban több száz évre betiltották a focit, annyira durva események történtek a meccseken

Olvasási idő kb. 4 perc

Ma már meglehetősen furcsának tűnik, hogy volt egy olyan kor, amelyben tilos volt focizni, pedig ez a valóság.

A középkor érdekes, ám sok szempontból furcsa időszak mai szemmel nézve. A modern ember számára szokatlannak tűnő szokások és törvények egy része azért keletkezhetett, mert a középkori embernek nem volt meg az a tudása a világról és az abban zajló folyamatokról, mint nekünk ma: például ezért próbáltak egyes betegségeket furcsán kezelni. Más különlegességek abból az egyszerű tényből erednek, hogy nem állt rendelkezésükre a 20. vagy 21. század technológiája, legyen szó csatornázásról vagy védőoltásról. Mást is tartottak ekkoriban illendő viselkedésnek: lássuk, a foci betiltása hogyan illett ennek a kornak a szabályai közé.

Innen ered a modern foci

Hogy az ember pontosan mióta rúgja a bőrt, azt nehéz meghatározni. Feljegyzések már kétezer évvel ezelőttről is rögzítenek labdával játszott játékot Kínában és Görögországban is. A kilencedik századból olvashatunk olyan leírást egy walesi szerzetes tollából, amely fiatal férfiak labdajátékát jegyzi fel. A 12. században Normandiában a la soule, később choule néven ismert, labdával játszott csapatsport már divatos volt,

Idézőjel ikon

ebben a labdát fából faragták meg, vagy szénával töltött bőrgolyót készítettek.

Ugyanebből az évszázadból származnak olyan feljegyzések is, melyek megjegyzik, hogy húshagyókedden fiatal férfiak fognak labdajátékba.

Az egykor tilos foci ma tömegeket mozgat meg
Fotó: Lighthouse Films / Getty Images Hungary

Egy modern focimeccstől ugyanakkor még nagyon sokban eltértek ezek a találkozók. A játékosok száma valószínűleg nemhogy nem volt csapatonként 11-ben maximalizálva, hanem elképzelhető, hogy akárhányan beállhattak egy csapatba, ennek minden kaotikus következményével együtt. A szabályokat is igencsak lazán kezelték: nemhogy VAR nem volt, de valószínűleg mindenki olyan módszerrel igyekezett a játék elején kapunak kinevezett helyre eljuttatni a labdát, amilyet nem szégyellt. A rúgás útján történő továbbítás szerepelt az alapvető elvárások sorában, de feljegyzések szerint kézzel hozzáérni vagy akár bottal továbbütni sem volt tilos a labdát. Csak 1870-ben tiltották be azt, hogy a mezőnyjátékosok is kézbe vegyék a labdát.

Ezért lett tilos a középkorban

Nem csoda, hogy ezen körülmények között nem minden találkozó folyt le úgy, ahogyan azt szerették volna. 1280-ban Ulghamben egy játékos belerohant egyik ellenfelének tőrébe, és életét vesztette. 1283-ban egy férfit fejbe talált a la soule közben használt kőlabda, ő sem élte túl ezt a balesetet. 1303-ban is erőszakos esemény és abból fakadó halálozás szakított félbe egy korai meccset: a mai huligánok valójában egészen kíméletes és szelíd dolgokat művelnek ahhoz képest, amit a középkor játékosai megengedtek maguknak. Történt mindez annak ellenére, hogy az általában két város lakosai közt folytatott találkozóknak az a szabálya megvolt, hogy emberáldozat elkerülésével kell lejátszani a meccseket…

Nem csoda, hogy az 1300-as évek közepén a hatóságokat meglehetősen aggasztani kezdte az, amerre a futball fejlődik. 1314-ben aztán drasztikus döntésre szánta el magát London polgármestere.

„Mivel a városban nagy lárma keletkezik a nyilvános mezőkön a labda körüli sürgés-forgás által, s ebből sok baj származhat, amit Isten tilt: a király nevében börtönbüntetés terhe mellett parancsoljuk és megtiltjuk, hogy ilyen játékot a jövőben a városban játsszanak”

 – fogalmazott.

1331-ben aztán Franciaország teljes területén is betiltották a labdajátékot, és bár VI. Fülöp döntése elsőre szigorúnak tűnik, még mindig enyhébb annál, ami Angliában következett. III. Eduárd 1363-ban mindennemű csapatsportot betiltott.

„Elrendeljük, hogy börtönbüntetés terhe mellett tiltsák meg mindenkinek a kő-, fa- és vasdobálást; kézilabdát, labdarúgást vagy jégkorongot; űző- és kakasviadalokat vagy más ilyen játékokat” – szólt a sommás felszólítás.

Az angolok később a női focit tiltották be
Fotó: Lighthouse Films / Getty Images Hungary

A női futballt is tiltották egy időben

Később Skóciában is hasonló sorsa jutott a futball: hosszú távon azonban egyik tiltás sem maradhatott meg, bármennyire is aggasztotta az uralkodókat a fennálló rend megbontására alkalmas játék. Egyszerűbbnek és kifizetődőbbnek bizonyult, hogy szabályrendszert kapott a foci, melynek segítségével már nem áll fenn annak a veszélye, hogy a labda agyonüt valakit, vagy egy játékos tőrrel az oldalán, netán kezében lép pályára.

A középkori focit hagyományőrző eseményeken ugyanakkor máig is játsszák Angliában: 150 fős csapatok versengenek azért, hogy valaki kétgólos győzelmet arathasson.

Érdekes adalék, hogy 1921-ben Angliában ismét betiltották a focit, de ekkor már csak a nőknek.

Idézőjel ikon

Az indok az volt, hogy ez a sport nem való nőknek, ezért nem szerencsés őket gyakorlására biztatni.

Ez a tilalom ugyanakkor egészen 1971-ig életben tudott maradni, annak ellenére, hogy a női foci a betiltásakor nagyobb tömegeket vonzott, mint a férfiak által játszott meccsek.

A futball történelme során összesen 700 évig volt tiltott játék, de mint az a legmodernebb példából is látható, sosem tudott sikeres maradni az, ha valahol eltiltották az embereket gyakorlásától. Sőt, mára talán a világ legnépszerűbb sportja, melynek eseményeit milliók követik világszerte élőben, még többen a tévében, és szabadidős tevékenységként, tőrmentesen már gyerekkortól gyakorolják is ezt a sportot.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.