Sokáig maguk a leszármazottak sem ismerték a család történetet, de egy zsinagóga felújítása során mindenre fény derült. Ezzel újabb fontos névvel bővült a magyar feltalálók listája.
Otto Wagner 150 éve tett egy bátor ígéretet, írásba adta, hogy a tapasztalat nélkül tervezett és a korát megelőző fémszerkezetes épülete 2022-ben is állni fog. Ez lett a Rumbach-zsinagóga, ami a Dohány utcai imaháztól alig néhány utcára található, és amit nemcsak egy építészeti remekként értékelünk, hanem a híres Politzer család titkainak őrzőjeként is.
A magyar zsidó család tragédiája
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga 2021-es felújítása olyan történelmi leleteket tárt elénk, amelyekből fény derült a Politzer család tragédiájára, egyúttal orvostörténetileg fontos legendájára is. A vallási központ felújítása során a MAZSIHISZ egyedüli, állandó kiállítással akarta fokozni a látogatók érdeklődését,
ez olyan jól sikerült, hogy ma sokan elsősorban a tárlat miatt keresik a zsinagógát.
Az autentikus, piros-kék-arany színben játszó templomtér fölött két emelettel található az a történelmi bemutató, amely 1700-tól 2021-ig követi egy zsidó család történetét. Érdekes élmény, ahogy beszállunk a patinás zsinagóga modern liftjébe, és a harmadikon egy vizuális effektekkel és hangokkal díszített terem fogad. Így találkozunk a Politzer család első alakjával, Eisikkel, a tehetséges hegedűművésszel, akinek hite miatt kellett menekülnie a 18. században. A sábát (héberül: nyugalomnap) megtartása miatt szombaton nem zenélt, ezért az előkelőségek üldözni kezdték. Felvidéken talált búvóhelyet, és a település után felvette a Politzer nevet. Itt élt feleségével és fiával, Politzer Moritzzal, aki sikeres orvos lett, majd később saját fiát is tudományos pályára szánta. Ezen a ponton érte a családot a második trauma.
Vidéki fiúból bécsi professzor
Mivel Moritz híres orvos lett, úgy gondolták, sok vagyona van, és a napóleoni háborúk idején fosztogatók törtek rá otthonában. Miután nem találtak nála sem pénzt, sem aranyrudakat, agyonverték. A tudományos pályára szánt fia, Politzer Ábrahám árván maradt. Egy régi barát vállalta nevelését, viszont I. Ferenc császár dekrétuma megtiltotta a zsidók taníttatását, ezért Ábrahám éhbérért dolgozott. De a Politzer-vér nem hagyta, hogy beletörődjön sorsába, ezért minden erejét és kapcsolatát mozgósította, majd szatócsboltot nyitott Budapest határában. Feleségével tizennégy gyermekről gondoskodtak, akik közül az 1835-ben született Politzer Ádám volt a legígéretesebb minden területen.
A vidéki zsidó szatócs fiából a bécsi egyetem professzora, a fülgyógyászat legnagyobb alakja lett. Legfontosabb munkája a Politzer-ballon feltalálása volt, amit ma is használnak az orvoslásban.
A Politzer-ballon által a nem megfelelően működő fülkürtöt lehet nagyobb légnyomással kinyitni az orron keresztül, hogy így egyenlítődjön ki a középfülben uralkodó nyomás a külső légnyomással szemben. A ballon egyszerű és hatékony módja a fülproblémák orvoslásának.
Megnyitotta az emberek fülét
A Politzer család tagjait elhurcolták, utódaikra is tragikus sors várt, többen közülük Dachauban vesztették életüket. Később, egy jobb jövő reményében a Politzer-leszármazottak Amerikába disszidáltak, és egészen a budapesti Rumbach zsinagóga felújításáig, a családtörténeti tárlat megtervezéséig hallgattak a történetről. Közben az orvostudomány világszerte alkalmazta Politzer Ádám találmányát, és embereknek adta vissza a hallását – a sors iróniája, hogy többek között a II. világháború zsidóüldöző betegeit is ezzel gyógyították. A Politzer család minden meghurcoltatás ellenére egy olyan örökséget hagyott a világra, ami megnyitja az emberek hallását – nem csupán szavak hallására, hanem a jóra és a kitartás hangjára. A feltáró kiállítást Gyekiczki András és ifj. Rajk László alkotta meg, hangsúlyos eleme a titok és a tabu, ami a Politzer család mellett sok európai zsidó család életében jelen van.
Politzer Ádám, a feltaláló
A Politzer-ballon mellett több más orvostudományi felfedezés kapcsolódik a zsidó orvos nevéhez:
- Készített egy hallásvizsgáló berendezést, amelynek segítségével külön csont- és légvezetést is lehetett mérni.
- Ezt követően 1873-ban már a ventilációs tubusnak megfelelő csövet is behelyezett emberi dobhártyába a hallás javítása érdekében.
- Ezenkívül nevéhez fűződik az otosclerosis nevű, nagymértékű halláskárosodással járó betegség okának felfedezése, első leírása.
Érdekesség, hogy Politzer Ádám egészségügyi munkája mellett nagy művészetrajongó is volt, személyes barátja Gustav Klimtnek, miközben a gazdasági életben is aktív lett. Csakhogy még életében üldözni kezdték a Soá kezdetén.
