Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Szerinted mikor születhettek az első viccek a világon? Valószínűleg sokkal régebben, mint gondolnád. A humor tárgya pedig gyakran ugyanaz volt, mint most, a 21. században.
Az értelmező szótár szerint a vicc ismeretlen szerzőtől származó, csattanóval végződő, rövid, nevettető, kitalált történet, gyakran párbeszédes alakban. A tréfának vannak korszakai: volt időszak, amikor a szőke nős, a mórickás vagy éppen a rendőrviccek voltak divatosak, de észrevetted, hogy mostanában mintha kevesebb viccet hallanál? A régi viccek azonban időről időre felbukkannak, ahogyan több ezer éve is már.
A pikáns humor is divatos volt
Összegyűjtötték, melyek voltak egy-egy kor fennmaradt viccei. A Wolverhamptoni Egyetem tanulmánya szerint a létező legrégebbi vicc 4000 éves, a sumerektől származik, és altesti hangokról szól. A fáraók korában a pikáns humor volt divatos, míg az ókori Rómában a káromkodás számított viccesnek.
1. Csendes borbély
Krisztus után 300–400 környékéről származik ez a vicc a borbélyokról, amelyet a világ egyik legrégebbről fennmaradt vicckönyvéből idéznek. A Philogelos, azaz a Nevetés-szerető című kötetben szerepel.
„Az udvari borbély megkérdezi a királyt, hogy hogyan szeretné, ha levágná a haját. Mire az uralkodó: Csendben!”
2. Szamárvicc
Ugyanebből a kötetből származik az ókori Görögországból, az egyik kedvenc témájukról, a buta emberről.
„Egy férfi meg akarta tanítani a szamarát, hogy ne egyen. Amikor a szamár éhen hal, a férfi így szól: »Milyen nagy kár! Amikor éppen megtanulta, hogy ne egyen, meghalt!«”
3. Tiszta apja!
Az ókori Rómában, időszámításunk előtt 63–14 között született valamikor ez a tréfa.
„Augustus császár körbejárta a birodalmat, és egyszer a tömegben észrevett egy férfit, aki feltűnően hasonlított rá. Megkérdezte tőle: »Az édesanyja valamikor a Palotában szolgált?« Mire a férfi: »Nem felség, de az apám igen!«”
4. Találós kérdés
Szophoklész egyik darabjából származik ez az idézet, amelyet az ókori görögök nagyon viccesnek találtak.
„Melyik állat jár négy lábon reggel, kettőn délben és három lábon este? A válasz: Az ember, hiszen csecsemőként négykézláb jár, férfiként kettőn, és időskorában bottal.”
5. Régi viccek témája
Időszámításunk előtt 1100 környékén született ez a vicc, amely egy olyan témára épül, amelyet a humoristák ma is szívesen használnak. A házasságra.
„Egy fél szemére vak nő 20 éven át volt házas, ám a férfi talál egy másik nőt. Amikor el akar válni, azt hozza fel indokként, hogy a felesége vak. Mire az asszony: »És erre 20 év után jöttél rá?«”
6. Vicc helyett találós kérdés
Az ókori világ vígjátékaiban nem feltétlenül a csattanó volt lényeg a humorban. Sokszor inkább egyfajta fejtörő volt a tréfa tárgya, ahogyan ebben a sumér találós kérdésben is.
„Három utazó megszomjazott, az egyiké volt az ökör, a másiké a tehén, a harmadiké pedig a kocsi rakománya. Egyik sem volt hajlandó vízért menni: az ökör tulajdonosa attól félt, hogy ha magára hagyja az állatot, megeszi egy oroszlán, a tehén gazdája tartott tőle, hogy eltéved a sivatagban, a kocsi vezetője viszont nem akarta, hogy ellopják a rakományát. Így aztán együtt mentek el vízért, ám mire visszaértek, az ökörtől a tehénnek kisborja született, aki megette a kocsi teljes rakományát. De szerinted kié a borjú?”
7. Pikáns vicc az ókori Egyiptomból
Vannak a viccekben örökzöld témák. A világ második legidősebb tréfája, amit valamikor időszámításunk előtt 1800 és 1600 között írtak, és egy ókori egyiptomi mesekönyvben fedeztek fel, a Westcar Papyrosban. A történet állítólag Sznorfru királyról szól.
„Hogyan szórakoztatsz egy unatkozó fáraót? A válasz: Egy egész hajónyi fiatal nőt vitorláztatnak le a Níluson, akiken csak egy-egy halászháló van, és sürgetni kell az uralkodót, hogy minél hamarabb fogjon halat.”
8. A világ legrégebbi vicce
A legősibb tréfa elegánsnak éppen nem elegáns, de 4000 évvel ezelőttről származik.
„Mi az, ami időtlen idők óta nem fordulhatott elő? A válasz: Nem szellentett egy fiatal nő a férje ölébe.”
A régi viccek gyakran a félelemből táplálkoztak
Hogy a humor miért évezredes sajátja az emberiségnek, arra az Oregoni Egyetem folklórszakértője, dr. Martha Bayless válaszolt.
„Amikor szembe kell nézned a pestissel, amikor valami elviszi a termést, vagy egy falatnyi házban élsz tizedmagaddal és egy kecskével, akkor kell a humor ahhoz, hogy életben tudj maradni – magyarázta a szakértő. A viccek alapjai évezredek óta ugyanazok; az evés, az ivás, a paráznaság vagy éppen a vezetők, legyen az vallási elöljáró vagy király.”
A vicc lehetőség arra, hogy – ha enyhe formában is, de – szabályt sértsünk, hogy olyan embereket tegyünk vicc tárgyává, akiket amúgy nem szabadna.
„A nevetés pedig nem kizárólag emberi tapasztalat: a főemlősök között gyakran előfordul, hogy miközben két egyed harcol, a támadás áldozata nevet – mondja dr. Peter McGraw, a Coloradói Egyetem munkatársa. A vicc tárgya gyakran az, amitől félünk, így társadalmi fejlődésünkkel más téma lett a tréfa alapja. Régen a kígyótól féltünk, ma attól, hogy kirúgnak, a nevetés viszont egy rövid időre feloldozást ad a szorongásaink alól.”
