Hol található pontosan az Édenkert? A bibliai utalások ide vezetnek

Olvasási idő kb. 4 perc

Amióta olvastunk róla a Blibliában, azóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy vajon hol helyezkedett el a legendás Édenkert? Mekkora lehetett a területe? Milyen ország van most a helyén?

A kiindulási pontot természetesen a Szentírás adja, de épp itt van a bökkenő. A sokszor kanonizált Biblia eredetiségével, pláne isteni ihletettségével kapcsolatban teljesen jogosan merülnek fel kérdések. Azok, akik az Édenkertet keresik, elképzelhető, hogy csak egy vágyálmot, egy misztikus, sosem létezett helyet próbálnak megtalálni, így minden próbálkozás eleve kudarcra van ítélve. Ez persze nem rettenti vissza azokat, akik erősen hiszik, hogy márpedig a kert létezett, és valamiképp meg is lehet találni. Értsünk most egy cikk erejéig egyet velük, és nyomozzunk!

A Biblia szerint miután Isten megteremtette a Földet, embert is alkotott. Ádám az Édenkertben lakott, ami egyfajta földi mennyországnak felelt meg. A zöldellő kert négy folyó találkozásánál helyezkedett el, ezek öntözték a kertet. A Teremtés könyvében meg is nevezik ezeket: az első a Pison; ez az, amely körülveszi Havilla egész földjét, ahol arany van, bdellium és az ónixkő található. A második folyó neve Gichon, ez körülveszi Kus egész földjét. A harmadik folyó neve Tigris; ez az, amely Asszúrtól keletre folyik, a negyedik pedig az Eufrátesz. A kertben rengeteg állat élt, madarak, halak, szárazföldi teremtények, tökéletes egyensúlyban, bőven ellátva táplálékkal. Aztán miután az emberpár kiűzetett a paradicsomból, a kertet angyalok őrizték, de mint viszonyítási pont még több helyen szerepel, például Káin Édentől keletre telepedett le. 

Egy elképzelés az Édenkertről és a bűnbeesésről Cornelis van Haarlem festményén
Fotó: Pictures from History / Getty Images Hungary

Az Édenkert a termékeny félholdban volt?

Jelzésértékű, hogy a Tigris és az Eufrátesz valódi folyók a történelmi termékeny félholdban. Ennek alapján a kézenfekvő válasznak az tűnik, hogy az Édenkert valahol Mezopotámiában fekszik. Amellett, hogy a Tigris és az Eufrátesz folyóknak ad otthont, a terület arról is híres, hogy a Bibliában leírt események közül sok pont itt történt. Egyesek szerint az Édenkert a Perzsa-öböl környékén lehetett, valahol Irak déli részén, Kuvait és Irán környékén, ahol a Tigris és az Eufrátesz folyók összefolynak a tengerrel. Mások állítják, hogy a kert Örményországban helyezkedett el, megint mások szerint az emberiség bölcsőjében, a Homo sapiens kifejlődésének helyszínén, Afrikában. Utóbbi elmélet mellett szól, hogy a Kus szót Etiópiaként is lehet értelmezni, fordítani. Etiópia pedig nincs messze a Szentírás számos más eseményének helyszínétől, amelyek éppen a Vörös-tengeren túl játszódnak.

Lehet, hogy még délebbre kell mennünk?

Egyes tudósok még délebbre tolják az Édenkert helyét. 2019-ben széles körben elterjedt, hogy az Édenkert – akár szimbolikus, akár nem – több százezer évvel ezelőtt Botswanában lehetett. Az elmélet alapjául a Nature-ben megjelent tanulmányt vették, ami összehasonlította a Dél-Afrikában élő modern emberek mitokondriális DNS-ét a modern nyelvészet, a történelmi, éghajlati minták és a helyi populációk földrajzi eloszlásának elemzéséből származó eredményeivel. E szerint az emberiség szülőhelye valószínűleg a Zambezi folyótól délre, Botswana északi részén lehetett. Több tízezer évnyi virágzás után valószínűleg az éghajlat megváltozása miatt kellett elvándorolniuk onnan, ami egybevág a bibliai kiűzetés történetével. 

A legvadabb elméletek

Azok, akik nem a tudomány, hanem a saját vallásuk szemszögéből igyekeznek megtalálni az Édenkertet, természetesen egészen más helyszíneket is vizionálhatnak. A leghíresebb ezek közül talán az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, akik szerint az Édenkert a Missouri állambeli Independence közelében volt. Miután száműzték őket a kertből, Ádám és Éva a Missouri állambeli Daviess megyébe költözött, ott alapítottak családot is. Az egyház tagjai az 1830-as években megpróbáltak letelepedni a területen, más telepesek azonban ezt nem igazán hagyták. Az egyház tagjai nem adták fel, idővel hatalmas földterületeket vásároltak a környéken, és makacsul hiszik, hogy a hiányzó földrajzi vagy bármilyen szöveges bizonyítékok ellenére az Édenkert ott helyezkedett el. 

Kálvin elmélete helytállónak tűnik

Az Utolsó Napok Szentjei persze nem az egyetlen vallási csoport, amely magának tulajdonítja az Édenkertet. A 20. század elején az angliai Bedfordban működő Panacea Society tagjai úgy vélték, hogy az Édenkert valójában az ő földjükön található, a városuk arra épült. Néhány évtizeddel később az amerikai Elvy E. Callaway prédikátor állította, hogy az Édenkert Floridában található az Apalachicola folyó mentén. Állítólag még Kolumbusz Kristóf is azt hitte, hogy az Édenkertet találta meg harmadik amerikai útja során a venezuelai partoknál. Egyesek azonban úgy vélik, hogy az Édenkertnek nincs tényleges helye, vagy azért, mert nem is létezik, vagy azért, mert a világ olyan drasztikusan megváltozott a Teremtés könyve óta, hogy a Bibliában található leírás már nem értelmezhető. Maga Kálvin János is úgy vélte, hogy az Eufrátesz és a Tigris folyók nem jelentenek elegendő bizonyítékot a kert helyére vonatkozóan, mert nem találkoznak két másik folyóval. Ráadásul nem feledkezhetünk meg az özönvízről sem, ami teljesen átalakíthatta bolygónk földrajzát, elmosva akár magát az Édenkertet vagy annak határait is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?