Egy veterán katona az egyetlen ember, aki két Oscart is nyert ugyanazért a szerepért

Olvasási idő kb. 4 perc

Az ausztrál katona mindkét kezét elvesztette egy balesetben: megélhetési okokból kellett elvállalnia azt a szerepet, amely két Oscart hozott neki.

Harold John Avery Russell 1914-ben született Ausztráliában: édesapja korán, a fiú hatéves korában elhunyt rákban, édesanyja pedig Amerikába költöztette ezt követően a családot. A férfi élete nem volt túlzottan sikeres egészen addig, míg a Pearl Harbor elleni támadást követően nem érzett ellenállhatatlan késztetést arra, hogy katonának jelentkezzen, így segítsen megvédeni választott hazáját az ellenségtől.

Így lett Russellből katona

Harold Russell az 1940-es években piacon dolgozott, saját bevallása szerint úgy érezte, élete egy zsákutca. Miután jelentkezett a hadseregbe, megkapta az alapkiképzést, és ejtőernyős lett, akit alaposan felkészítettek arra is, hogyan lehet az ellenség területén rombolni. 1944 júniusában maga is kiképzést tartott, amikor a kezében tartott TNT felrobbant a gyújtózsinór hibája miatt. A baleset végzetes következményekkel járt: mindkét kezét amputálni kellett csukló fölött.

Amputált kezekkel is mindenre képes volt Harold Russell
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Lábadozása alatt választhatott, hogyan szeretné folytatni életét: műanyag kezeket, illetve fémből készített kampókat ajánlottak fel neki pótlásra. Russell az utóbbit választotta, és hamarosan nagyon ügyesen bánt a kampókkal. Olyannyira, hogy a hadsereg felkérte, készítsen oktatóvideót a hozzá hasonló balesetet szenvedett veteránok megsegítésére arról, hogyan boldogul a mindennapokban a kampók használatával. 

Az őrmester naplója címmel el is készült a film még 1945-ben: Harold Russell egy szót sem szól benne, de azt megmutatja, milyen ügyesen képes a kampókat használni.

A filmezést anyagi okokból vállalta

Egy filmrendező, William Wyler is látta a kisfilmet: őt Samuel Goldwyn, akinek neve a Metro Goldwyn Mayer stúdió kapcsán neked is ismerős lehet, felkérte őt egy veteránokról szóló film egyik mellékszerepére. Ez Homer Parish, egy tengerészgyalogos szerepe volt, aki a forgatókönyv szerint mindkét kezét elvesztette a háborúban.

A felkérés idején a veterán heti 25 dollárért dolgozott a YMCA-nél, miközben a Bostoni Egyetem egy üzleti programjában is részt vett. A szerepért ugyanakkor heti 250 dollárt ajánlottak neki, valamint további 100 dollárt költségeinek megtérítésére.

Idézőjel ikon

Egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy ne fogadja el a felkérést annak ellenére, hogy semmilyen előképzettsége nem volt, nem tartotta magát természetesen színésznek, és nem is tanulta a dolgot.

Wyler ennek ellenére el volt ragadtatva attól a teljesítménytől, amelyet a férfi a kamera előtt nyújtott.

A két Oscar a véletlen műve volt

A The Best Years of our Lives, azaz Életünk legszebb évei címet viselő film hatalmas kritikai sikert aratott, összesen hét Oscarral jutalmazták készítőit. A legjobb film, rendezés, fő- és mellékszereplő, vágás, forgatókönyv és filmzene szobrocskáját is ennek a filmnek ítélték, amely az Elfújta a szél után a második legnagyobb bevételt hozó alkotás lett az USA-ban és Nagy-Britanniában.

Az 1946-os díjkiosztó ceremónia elején ugyanakkor ezt még senki sem sejthette – nem kis részben emiatt Harold Russellt már a gála elején a színpadra hívták, és átnyújtottak neki egy szobrocskát, amellyel a veteránokért tett erőfeszítéseit kívánta honorálni a filmakadémia. Természetesen ezt a korábban nem létező kategóriát miatta találták ki, afféle tiszteletbeli Oscarként gondolva a díjra: abban ugyanis biztosak voltak, hogy egy katona, aki elméletileg cseppet sem konyít a színészethez, hiába jelölt, biztosan nem kap majd díjat.

Ez hatalmas tévedés volt. Wylernek nagyon jó volt a szeme rendezőként, Russell pedig annyira jó alakítást nyújtott, hogy a mellékszereplői Oscart is megkapta. A filmstúdió olyannyira hálás volt hiteles és nagyszerű alakításáért, hogy felkérték arra is, vegyen részt a filmet népszerűsítő promóciós turnén: heti 120 dollár honoráriumot kapott ezért.

Egész életét a veteránoknak szentelte

A veterán katona egyik Oscarjával
Fotó: Brooks Kraft / Getty Images Hungary

Bár tehetségét szokatlan körülmények közt felfedezték, a veterán katona soha többet nem forgatott. Jó humoráról ad tanúbizonyságot az, hogy miként indokolta ezt: „addig akartam kiszállni, amíg a csúcson vagyok”, mondta.

Befejezte egyetemi tanulmányait, és egész további életét a veteránok megsegítésének szentelte: 1950-ben a World Veterans Foundation egyik alapítója volt, 1961-ben pedig John F. Kennedy elnök kinevezte Russellt a Fogyatékosok Foglalkoztatásával Foglalkozó Elnöki Bizottság alelnökévé. Lyndon Johnson és Richard Nixon elnökök újra kinevezték ugyanerre a pozícióra.

„Nem az a fontos, amit elvesztettél, hanem az, ami megmaradt” – hirdette Russell a különböző fogyatékosságokra utalva.

Idézőjel ikon

„A fogyatékosság nem jelenti azt, hogy képtelen vagy dolgokra”

tette hozzá.

1992-ben Harold Russell nehéz anyagi körülmények közé került, és a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díját elárvereztette. Ezzel nemcsak ő volt az egyetlen ember, aki egy alakításért két Oscart nyert, de az egyetlen olyan is, aki árverésen adott tovább a szobron. Egy magángyűjtő 60 500 dollárért vette meg azt: a veterán a másik, kifejezetten neki adott elismeréstől soha nem vált meg. 2002-ben, közel kilencvenévesen hunyt el: csak ekkor derült ki, hogy Lew Wasserman üzletember vásárolta meg a szobrot az árverésen, melyet aztán visszaadott az Oscart megítélő filmakadémiának.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?