Egy veterán katona az egyetlen ember, aki két Oscart is nyert ugyanazért a szerepért

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ausztrál katona mindkét kezét elvesztette egy balesetben: megélhetési okokból kellett elvállalnia azt a szerepet, amely két Oscart hozott neki.

Harold John Avery Russell 1914-ben született Ausztráliában: édesapja korán, a fiú hatéves korában elhunyt rákban, édesanyja pedig Amerikába költöztette ezt követően a családot. A férfi élete nem volt túlzottan sikeres egészen addig, míg a Pearl Harbor elleni támadást követően nem érzett ellenállhatatlan késztetést arra, hogy katonának jelentkezzen, így segítsen megvédeni választott hazáját az ellenségtől.

Így lett Russellből katona

Harold Russell az 1940-es években piacon dolgozott, saját bevallása szerint úgy érezte, élete egy zsákutca. Miután jelentkezett a hadseregbe, megkapta az alapkiképzést, és ejtőernyős lett, akit alaposan felkészítettek arra is, hogyan lehet az ellenség területén rombolni. 1944 júniusában maga is kiképzést tartott, amikor a kezében tartott TNT felrobbant a gyújtózsinór hibája miatt. A baleset végzetes következményekkel járt: mindkét kezét amputálni kellett csukló fölött.

Amputált kezekkel is mindenre képes volt Harold Russell
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Lábadozása alatt választhatott, hogyan szeretné folytatni életét: műanyag kezeket, illetve fémből készített kampókat ajánlottak fel neki pótlásra. Russell az utóbbit választotta, és hamarosan nagyon ügyesen bánt a kampókkal. Olyannyira, hogy a hadsereg felkérte, készítsen oktatóvideót a hozzá hasonló balesetet szenvedett veteránok megsegítésére arról, hogyan boldogul a mindennapokban a kampók használatával. 

Az őrmester naplója címmel el is készült a film még 1945-ben: Harold Russell egy szót sem szól benne, de azt megmutatja, milyen ügyesen képes a kampókat használni.

A filmezést anyagi okokból vállalta

Egy filmrendező, William Wyler is látta a kisfilmet: őt Samuel Goldwyn, akinek neve a Metro Goldwyn Mayer stúdió kapcsán neked is ismerős lehet, felkérte őt egy veteránokról szóló film egyik mellékszerepére. Ez Homer Parish, egy tengerészgyalogos szerepe volt, aki a forgatókönyv szerint mindkét kezét elvesztette a háborúban.

A felkérés idején a veterán heti 25 dollárért dolgozott a YMCA-nél, miközben a Bostoni Egyetem egy üzleti programjában is részt vett. A szerepért ugyanakkor heti 250 dollárt ajánlottak neki, valamint további 100 dollárt költségeinek megtérítésére.

Idézőjel ikon

Egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy ne fogadja el a felkérést annak ellenére, hogy semmilyen előképzettsége nem volt, nem tartotta magát természetesen színésznek, és nem is tanulta a dolgot.

Wyler ennek ellenére el volt ragadtatva attól a teljesítménytől, amelyet a férfi a kamera előtt nyújtott.

A két Oscar a véletlen műve volt

A The Best Years of our Lives, azaz Életünk legszebb évei címet viselő film hatalmas kritikai sikert aratott, összesen hét Oscarral jutalmazták készítőit. A legjobb film, rendezés, fő- és mellékszereplő, vágás, forgatókönyv és filmzene szobrocskáját is ennek a filmnek ítélték, amely az Elfújta a szél után a második legnagyobb bevételt hozó alkotás lett az USA-ban és Nagy-Britanniában.

Az 1946-os díjkiosztó ceremónia elején ugyanakkor ezt még senki sem sejthette – nem kis részben emiatt Harold Russellt már a gála elején a színpadra hívták, és átnyújtottak neki egy szobrocskát, amellyel a veteránokért tett erőfeszítéseit kívánta honorálni a filmakadémia. Természetesen ezt a korábban nem létező kategóriát miatta találták ki, afféle tiszteletbeli Oscarként gondolva a díjra: abban ugyanis biztosak voltak, hogy egy katona, aki elméletileg cseppet sem konyít a színészethez, hiába jelölt, biztosan nem kap majd díjat.

Ez hatalmas tévedés volt. Wylernek nagyon jó volt a szeme rendezőként, Russell pedig annyira jó alakítást nyújtott, hogy a mellékszereplői Oscart is megkapta. A filmstúdió olyannyira hálás volt hiteles és nagyszerű alakításáért, hogy felkérték arra is, vegyen részt a filmet népszerűsítő promóciós turnén: heti 120 dollár honoráriumot kapott ezért.

Egész életét a veteránoknak szentelte

A veterán katona egyik Oscarjával
Fotó: Brooks Kraft / Getty Images Hungary

Bár tehetségét szokatlan körülmények közt felfedezték, a veterán katona soha többet nem forgatott. Jó humoráról ad tanúbizonyságot az, hogy miként indokolta ezt: „addig akartam kiszállni, amíg a csúcson vagyok”, mondta.

Befejezte egyetemi tanulmányait, és egész további életét a veteránok megsegítésének szentelte: 1950-ben a World Veterans Foundation egyik alapítója volt, 1961-ben pedig John F. Kennedy elnök kinevezte Russellt a Fogyatékosok Foglalkoztatásával Foglalkozó Elnöki Bizottság alelnökévé. Lyndon Johnson és Richard Nixon elnökök újra kinevezték ugyanerre a pozícióra.

„Nem az a fontos, amit elvesztettél, hanem az, ami megmaradt” – hirdette Russell a különböző fogyatékosságokra utalva.

Idézőjel ikon

„A fogyatékosság nem jelenti azt, hogy képtelen vagy dolgokra”

tette hozzá.

1992-ben Harold Russell nehéz anyagi körülmények közé került, és a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díját elárvereztette. Ezzel nemcsak ő volt az egyetlen ember, aki egy alakításért két Oscart nyert, de az egyetlen olyan is, aki árverésen adott tovább a szobron. Egy magángyűjtő 60 500 dollárért vette meg azt: a veterán a másik, kifejezetten neki adott elismeréstől soha nem vált meg. 2002-ben, közel kilencvenévesen hunyt el: csak ekkor derült ki, hogy Lew Wasserman üzletember vásárolta meg a szobrot az árverésen, melyet aztán visszaadott az Oscart megítélő filmakadémiának.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezek voltak a történelem legundorítóbb diétái

Tévedés azt gondolni, hogy a diétázásban a mai kor emberének találékonysága verhetetlen. A történelem folyamán szép számmal voltak olyan igazán különös elképzelések, amelyeket most már igencsak gusztustalannak tartunk.

Szülőség

Így fesztiválozunk gyerekkel – 3 tipp, ami tényleg működik

A gyerekek előtti időszakban sok szülő életének volt része a fesztiválozás – az első kisgyerekes években azonban eszükbe sem jut így bulizni, utána pedig kényes a kérdés: mikor merhetnek gyerekkel nekivágni, és hogyan? Az utóbbi kérdésben ad tippeket fenti videónk.

Offline

Villámkvíz: Darnyi, Egerszegi – tudod, miben nyertek?

Sok nemzetközi sporteseményen derült már ki, hogy Magyarország sikeres a vizes sportokban, és a magyar sportcsillagok között több olimpikon úszót is találhatunk. Az úszók azonban nem minden úszásnemben kiemelkedőek – a legtöbb esetben megvan a „saját számuk”. Kitalálod, hogy melyik ez?

Önidő

Csak rólad és kutyádról szól: rengeteg ajándék vár az első Mancspartyn

Gyakran érzed úgy, hogy a hétvégi programok megtervezése kész logisztikai rémálom, mert a legtöbb helyre nem viheted magaddal a négylábú kedvencedet? Szerencsére van egy szuper hírünk: végre közeledik egy olyan nap, ahol nemcsak szívesen látják a kutyádat, de egyenesen ő lesz a középpontban. Július 18-án, szombaton jókedvtől és vidám csaholástól lesz hangos az ETELE Plaza, ahol a GLAMOUR és a We love Dogz magazin közösen rendezi meg az első Mancspartyt. Ez a nap teljes egészében rólatok, gazdikról és leghűségesebb négylábú társaitokról szól majd.

Testem

Káros vagy normális? Ezért alszik délig a kamasz gyerek

Amint beköszönt a nyári szünet, szinte minden család otthonában menetrend szerint robban ki ugyanaz a konfliktus. A kamasz gyermek az éjszaka közepéig a szobájában kuksol, pörgeti a telefont, chatel a barátaival, másnap pedig – a szülők legnagyobb bosszúságára – egészen délig ki sem robbantható az ágyból. A felnőttek magyarázata többnyire gyors és kíméletlen: a gyerek fegyelmezetlen, képernyőfüggő, és teljesen szétesett a napirendje. Egy frissen megjelent tanulmány azonban alaposan megcáfolja ezt a képet, és bebizonyítja, hogy a szünidei „lustálkodás” valójában a szervezet legtermészetesebb biológiai igénye.

Édes otthon

Így nem pusztulnak el a szobanövényeid, amíg nyaralsz

A nyaralásra felkészíteni a lakást nem olyan nehéz, de a szobanövényekkel könnyen meggyűlhet a bajod. Egy kéthetes utazást a legtöbb cserepes növény nem élne túl víz nélkül, de akkor is van megoldás az öntözésre, ha nincs kit megkérni arra, hogy segítsen.

Testem

Ez a vakáció titkos veszélye: képernyőidő és pluszkilók

A tanév végén a legtöbb szülő hatalmasat sóhajt, és megkönnyebbül: végre vége a korai kelésnek, a rohanásnak és a mindennapi logisztikai hajszának. A szigorú iskolai napirendre hajlamosak vagyunk felesleges teherként tekinteni, pedig valójában ez adja meg a gyerekek életének legfontosabb kereteit. Amikor ugyanis a nyári szünetben ez a struktúra teljesen megszűnik, a háttérben csendben, de radikálisan átrendeződnek a mindennapok. Ennek a két és fél hónapos szabadságnak pedig van egy kevésbé ismert, sötét oldala: a drasztikusan megugró képernyőidő és a felszaladó pluszkilók.

Testem

A nyár legfinomabb gyümölcse a szívednek is jót tesz

A nyár gyümölcsei közül már évek óta az egyik legnépszerűbb a görögdinnye. Azon túl, hogy kellemes íze és magas víztartalma a nyári melegben jól felfrissíti az embert, tápanyagai révén a szív- és érrendszer egészségét is támogatja.

Offline

A családi kastélyt is elkártyázták a zöld asztalnál: kártyabarlangok és szerencsejáték a régi Magyarországon

A századfordulón valóságos kártyaláz söpört végig a Monarchián. Kávéházak, kaszinók és titkos játékbarlangok százai csábították a nyerni vágyókat – velük együtt pedig megjelentek a hamiskártyások és szélhámosok is, akik ügyes trükkökkel fosztották ki kártyapartnereiket. A gyanútlan áldozatok olykor a családi örökséget is elveszítették a zöld asztalnál.

Offline

Így lettek játékbabák a Habsburg-ellenes lázadás szimbólumai

Ha Csehországra és a cseh kultúrára gondolunk, a sör, a knédli és a prágai vár után szinte azonnal felsejlenek a míves, fából faragott bábok. A cseh bábjáték nemcsak egy kedves színházi tradíció, hanem az UNESCO szellemi kulturális örökségének része is. De a cseh bábok története jóval túlmutat a gyermekek szórakoztatásán. Volt egy időszak a történelemben, amikor ezek a látszólag ártatlan játékbabák a nemzeti identitás megőrzésének legfőbb eszközeivé és a Habsburg-ellenes lázadás csendes, de annál hatásosabb szimbólumaivá váltak.

Világom

Már 250 éve is létezett propaganda: rézkarccal torzították el az igazságot

Az emberek véleményének befolyásolása minden bizonnyal egyidős az emberi közösségekkel, és bár a kommunikációs technológiai vívmányok széleskörű elterjedéséhez sokan a szabad információáramlás reményével álltak, hamar kiderült, hogy a rádió, a televízió és az internet is eszköze lehet az állami propagandagépezeteknek. Az amerikai polgárháború egy korai szakaszában azonban egy egyszerű grafikai alkotás is komoly hatást gyakorolt a közvéleményre.