Utálta a rock and rollt, gitározni sem tudott a legjobb elektromos gitárok alkotója

Olvasási idő kb. 3 perc

Leo Fender olyasmit adott a rockzenének, amelyért a műfaj egyetlen kedvelője sem lehet eléggé hálás – gitárjai meghatározó hangszerek mind a mai napig. Ki hitte volna, hogy ő maga játszani sem tudott volna rajtuk?

A Fender-gitárok lehetnének Finter-hangszerek is: Hans Finter, aki Leo felmenőjeként hat generációval a fiú születése előtt Németországból vándorolt be az Egyesült Államokba, valószínűleg azért változtathatta meg a család nevét, hogy kicsit jobban simuljon az angol nyelvhez. Clarende Leonidas Fender mindenesetre már ezzel a vezetéknévvel született 1909-ben egy gazdálkodócsaládba: egy pajtában szülte meg őt édesanyja.

A Fenderek narancsot, sárgadinnyét és zöldségeket termesztettek, és saját teherautójukból árusították portékájukat.

A kis Leo mindössze nyolcéves volt, amikor daganatos megbetegedés támadta meg szemét – ennek köszönhetően egyrészt el kellett távolítani bal szemét, másrészt viszont nem sorozták be a második világháborúban, így rengeteg időt szentelhetett szenvedélyének, az elektronikus eszközöknek.

Gazdálkodók gyermekéből lett gitárkészítő

A fiú ugyanis sosem tanulta a mérnökséget: könyvelőként végzett, és ezen a területen is dolgozott először egy jéggyártó cégnél, majd a kaliforniai autópályákat üzemeltető vállalatnál, végül egy kerekeket forgalmazó cégnél. Amikor itt elvesztette állást, akkor alapította meg a Fender Radio Companyt. Ebben már nagy szerepet játszott az, ahogy nagybátyja formálta érdeklődését.

A férfinak autószerelő műhelye volt, ahonnan Leo rendszeresen kapott elromlott alkatrészeket, hogy bütykölhessen velük.

Az áttörést az hozta meg, amikor egy házi készítésű rádiót is megpillantott egy, a műhelyben tett látogatásakor.

Fender és korai gitármodelljei
Fotó: Wikimedia Commons

A gazdasági világválság miatt munkanélkülivé váló férfi tehát megnyitotta rádiójavító műhelyét. Emellett hangosító rendszereket készített, amelyeket sporteseményekre és koncertekre adott bérbe – nem csoda, hogy sok zenésszel hozta össze közben a sors. Köztük volt Clayton Orr „Doc” Kauffmann is, akivel acélgitárokat és erősítőket kezdett készíteni a műhelyben, melyeket egy közös cégben forgalmaztak. Társa azonban 1946-ban kiszállt, nehéz helyzetbe hozva Fendert, aki úgy döntött, előre menekül, és létrehozta a Fender Electric Instrumentet.

Fender kezdetben rádiókat javított

Innentől útja már egyenes volt. A rádiójavítás egyre inkább a háttérbe szorult, a gitárok és az erősítők felé terelve Fender érdeklődését.

Leo keményen és kitartóan tudott dolgozni, és mindig hitte, hogy ha létezik is valami a piacon, azt ő gazdaságosabban tudná elkészíteni, miközben jobb is lesz, ő pedig profitra tesz szert cégével.

Elsőként a spanyol gitár elektromossá alakításába vágott bele: a megszületett hangszer 1950-ben a Fender Broadcaster nevet kapta eredetileg, de mivel ez a név korábban foglalt volt egy dobfelszerelésnél, végül Telecasterként forgalmazta. A tömör testű elektromos gitár híddal és ferde hangszedővel az első olyan spanyol elektromos gitár volt, amely széles körben sikert tudott aratni.

Innen már nem volt megállás: 1851-ben elkészült a Fender Precision Bass, majd a Telecaster tökéletesítéseként a Stratocaster, mely a zenészek visszajelzései alapján lett olyan, amilyennek máig is szeretik.

Idézőjel ikon

Leo Fender úgy becsülte, munkájának negyede abból áll, hogy zenészeket hallgat meg az általa készített gitárok tulajdonságainak elemzését hallgatva.

A Stratocastert nem egy új hangszerként kezelte, hanem mint a Telecaster javított változatát: életműve egy folyamat volt, amelyben egyre jobb hangszereket igyekezett előállítani az erősítők mellett.

A rockot sosem kedvelte

Chris Rea Stratocastere
Fotó: Guitarist Magazine / Getty Images Hungary

Vállalatának sikereire mások is felfigyeltek, 1965-ben a CBS felvásárolta a Fendert, de Leót hamar a partvonalra szorították. Amikor szerződése 1970-ben lejárt, azonnal új céget alapított, és ott folytatta a munkát.

Annak ismeretében, hogy mennyi időt, energiát és pénzt ölt hangszerek tökéletesítésébe, meglepő lehet, hogy Fender nemhogy játszani nem tudott volna saját gitárjain, de be sem tudta volna hangolni azokat. Érdeklődése mérnöki jellegű volt: noha szaxofonozni tanult, a gitárok bűvöletében töltött évtizedek ellenére sem merült fel benne, hogy megtanuljon játszani azon a hangszeren, amely túlzás nélkül halhatatlanná tette nevét. Ő úgy gondolta, a countryzenészeknek készít gitárt, ennek ismeretében talán érthető, hogy egyenesen sokkolta az, hogy találmányával a rock and roll születéséhez járult hozzá. Meglepve tapasztalta, hogy mit művelnek zenészek az általa épített gitárokkal, nem láthatta át, hogy milyen láncreakciót indít el azzal, hogy egy új hangszert hoz létre.

A szorgalmas kézművesként dolgozó Leo 81 évesen, 1991-ben hunyt el: ekkorra már vitathatatlan volt, hogy akár tetszik neki a rock műfaja, akár nem, az emberek tömegének életét határozza meg. A Parkinson-kórban szenvedő Fender betegsége komplikációi következtében hunyt el, de még a halála előtti napon is azt tette, amit a legjobban szeretett csinálni: dolgozott.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?