Vegetáriánus és talán az első nagy állatvédő volt Leonardo da Vinci

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Leonardo da Vinci nevéről valószínűleg nem az állatvédelem, hanem valamelyik műalkotása jut az eszedbe – pedig az előbbi téren is jelentős volt az, amit képviselt.

A Mona Lisa, Az utolsó vacsora, a Sixtus-kápolna freskói: megannyi remekmű, mely évszázadokkal Leonardo halálát követően is hirdeti a polihisztor géniuszát. Nemcsak ezekről ismerjük ugyanakkor a művészt, hanem tudományos érdeklődéséről is: izgatta, hogyan repülhetne az ember, és találmányok során törte a fejét, amikor nem fogott ecsetet vagy ceruzát kezében.

Mást gondolt, mint a kora

A több mint ötszáz éve halott da Vinci sok mindenben gondolkodott másként, mint egy reneszánsz ember – jó példa erre mindaz, amit anatómia vagy akár építészet terén ismert, kortársait lekörözve.

Volt azonban egy olyan nézete, ami talán még sokkal inkább meghaladta korát, mint a fentiek: elkötelezett állatvédő volt egy olyan korban, amikor ezt a kifejezést még szinte értelmezni sem lehetett.

Da Vinci megkérdőjelezte a tézist, miszerint az ember felsőbbrendű lenne az állatokkal szemben, barbarizmusnak tartotta más élőlény húsának fogyasztását, nem volt hajlandó tejet fogyasztani, sőt mi több, még azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy a méhek áldozatos munkájának gyümölcseként keletkező mézet begyűjtse és elfogyassza az ember. Nemcsak briliáns festő, építész, szobrász és feltaláló volt tehát, hanem nagyon szilárd alapokon nyugvó erkölcsi rendszer szerint élte életét, amibe a más élőlényekkel szemben gyakorolt erőszak egyszerűen nem fért bele még akkor sem, ha nem emberről, hanem akkor oktalannak tartott állatról volt szó.

Nem véletlenül foglakozott annyit állatokkal Leonardo da Vinci: nemcsak művészként voltak számára fontosak, de védte is őket
Fotó: iPhotographer62 / Getty Images Hungary

Az állatokat ekkoriban általában inkább kihasználták

Leonardo hozzáállása egy olyan korszakban, mint a reneszánsz, meglehetősen kilógott a sorból. Ez volt az az időszak, amikor a nagyüzemi állattartás – persze ne a mai léptékre gondoljunk – alapjait letették. A gazdák egyre jobban értették annak csínját-bínját, hogy miként lehet állatokat tartani és szaporítani gazdaságukban, ami

Idézőjel ikon

egyre több háztáji jószághoz és ezzel párhuzamosan megnövekedő húsfogyasztáshoz vezetett.

Mindez történt akkoriban, amikor még az emberek életkörülményei sem feltétlenül voltak rózsásak, hacsak nem a legnagyobb előkelőségekről van szó – képzelhetjük, mennyire figyeltek arra, hogy a haszonállatok megfelelő körülmények közt tengethessék a levágásig terjedő élettartamukat.

A vadászat nagyon divatos tevékenység volt, de hogy biztos legyen a siker, parkokat hoztak létre, ahol a vadakat tartották: innen azok nem voltak képesek elmenekülni a vadász puskája elől. Nemcsak velük végeztek, hanem gyakran a városi kóbor állatokkal is: a reneszánsz ember babonásan rettegett a pestistől, annak okozásával a kóbor macskákat és kutyákat vádolták. 

Ekkoriban még nem volt ismert, hogy a patkányokon tenyésző bolhák sokkal inkább felelősek a kórért, így volt olyan város, ahol egyetlen évben közel 4000 kutyával végeztek a pestis elleni küzdelem nevében.

Az állatok közti viadalokat ugyanakkor egyre szívesebben követték figyelemmel, legyen szó nagyvadakról vagy akár trenírozott kutyákról. A reneszánsz átlagember tehát nemhogy fintorgott, ha hús került a tányérjára, hanem a lehetséges összes módon saját szórakoztatására használta az állatokat.

Egy állatnak sem akart ártani a reneszánsz mester
Fotó: Vladi333 / Getty Images Hungary

Leonardo nem evett húst

Ezzel szemben hogyan élet Leonardo da Vinci? Gyakorlatilag a mai modern vegetarianizmus és erőszakmentesség jegyében. Nem fogyasztott húst, Andrea Corsali Giualiano de’ Medicinek írt levelében egyenesen úgy fogalmaz: egyes hinduk élnek úgy, mint Leonardo da Vinci, aki szintén nem eszik meg semmit, amihez vérnek volt köze, és nem tudja elviselni azt sem, ha körülötte bármi, ami él, megsérülne. 

Ez azt jelenti, hogy mai mércével nézve is teljes mértékben vegetáriánus életmódot folytatott a polihisztor.

Edward MacCurdy, Leonardo egy huszadik századi életrajzírója szerint a művészt nemcsak egy másik élőlény halála taszította, de annak bárminemű szenvedése is, ezért nem evett soha húst. Az Atlanti kódex című művében Leonardo maga írta le, hogy bárányoktól, tehenektől és kecskéktől szakítják le kisgyermekeiket, hogy aztán a legbarbárabb módon megöljék és feldarabolják őket – ez a megfogalmazás a 21. század legharcosabb állatvédőihez illik.

A művész azzal sem elégedett meg, hogy vegetarianizmusa révén állatok meggyilkolását előzze meg:

Idézőjel ikon

gyakorta vásárolt madarakat vagy más állatokat, amelyeket kedvtelésből tartottak kortársai, vagy levágni szántak, majd szabadon engedte őket, hogy életüket ezáltal boldogabbá tehesse.

Az állatvédelem ekkoriban még sem elterjedt, sem divatos nem volt, mégis, írásaiban gyakran emlegette, hogy az ember nem az állatvilág királya vagy csúcsragadozója, hanem egy szörnyeteg.

„Ha az ember szabadságot akar, miért tart madarakat és állatokat kalitkában? Az ember a szörnyetegek királya, brutalitása felülmúlja őket. Mások halálából élünk, sírjaikká válunk. Fiatal koromtól nem vagyok hajlandó húst enni” – írta a művész. Nézetei akkor még meglepőnek számíthattak, ma, ötszáz év múlva azonban már látjuk, micsoda vizionárius volt e téren is a reneszánsz mester.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.