Megtiltották a biciklizést a magyarok kedvenc nyaralóhelyén

Olvasási idő kb. 2 perc

Lezárták a cataniai repülőteret, miután vasárnap elkezdődött az Etna kitörése. A Catania és Messina között található vulkán miatt ma délután egy óráig minden induló és érkező járatot töröltek. Az utasokat arra kérik, be- és kiutazás előtt feltétlenül tájékozódjanak a légitársaságuknál.

Vasárnap késő délutántól egyre fokozódó aktivitást észleltek a vulkanológusok az Etna délkeleti kráterében. Először tökéletes gőzgyűrűk jelentek meg a vulkán fölött, este pedig már déli irányban egy kis mennyiségű láva is kicsordult – adta hírül a Catania Today.

Idézőjel ikon

Évente egyébként akár többször is előfordulhat, hogy láva csordul ki az Etna kráteréből, vagy a vulkán épp hamut lövell a magasba.

A Reuters szerint az utcát ellepő hamu miatt Enrico Trantino, Catania polgármestere megtiltotta a motor- és kerékpárhasználatot a városban a következő 48 órára, és elrendelte az autók 30 km/órás sebességkorlátozását is. 

Hosszú idő óta aktív az Etna

A 2013-ban világörökségi helyszínné nyilvánított Etnáról a görögök legendákat alkottak, úgy hitték, az nem más, mint Héphaisztosz és a Küklopsz műhelye, de azt is tudni vélték, hogy alatta feküdt az óriási Typhon, aki, ha megfordul, megremeg a Föld.

Az itáliai vulkán kitöréséről már az ókori költő, Hésziodosz is beszélt, ahogyan egy i. e. 475-ös híres kitörésről a görög Pindar és Aiszkhülosz is.

Az Etna másik legismertebb ősi kitörése i. e. 396-ban történt, ami megakadályozta, hogy a karthágói hadsereg elérje Cataniát. I. e. 1500-tól 1669-ig 71 kitörésről vannak feljegyzések.

Idézőjel ikon

Egy 1381-es kitörés során a láva a Jón-tengerig folyt, a legerősebb történelmi kitörés azonban 1669-ben történt, amely során több mint 800 millió köbméter láva ömlött ki.

A forró massza egy tucat alsó lejtőn fekvő falut pusztított el, Cataniában pedig árkot ástak a munkások, hogy el tudják téríteni a megállíthatatlannak tűnő lávafolyamot.

A Catania és Messina között elhelyezkedő Etna kitörése nem teljesen váratlan
Fotó: Giacomo Augugliaro / Getty Images Hungary

Nagy kitörések időszaka

1669 és 1900 között további 26 kitörést jelentettek, a 20. században pedig 1908-ban, 1910-ben, 1911-ben, 1918-ban, 1923-ban, 1928-ban, 1942-ben, 1947-ben, 1949-ben, 1950–51-ben és 1971-ben is kitört az Etna – írja a Britannica. Az ezt követő évtizedben szinte folyamatos volt itt a vulkáni tevékenység.

A 20. század utolsó nagy kitörései 1986-ban és 1999-ben történtek. A 21. század elején egy nagy kitörés kezdődött 2001 júliusában, és több hétig tartott.

A század eddigi jelentős vulkáni tevékenységei már a másik olaszországi tűzhányóhoz, a Strombolihoz köthetők 2002–2003-ban, 2007-ben, 2015-ben, 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban. 

Állandóan változik

A vulkáni aktivitás folyamatos a Föld különböző pontjain, nem kis változást hozva a természetnek. Az Etna magassága például állandóan változik a kitörések miatt, egy 2021-es mérés szerint 3357 méterével az Európai Unió egyik legmagasabb hegysége.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?