Ezt a magyar tudósnőt vette feleségül Albert Einstein fia

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Albert Einstein fia egy magyar származású biokémikusnőt vett feleségül, akinek kutatásai nélkül számos súlyos betegségről jóval kevesebbet tudnánk.

Elizabeth Roboz 1959 júliusában ment férjhez Albert Einstein egyik fiához, Hans Albert Einsteinhez, aki a Berkeley Egyetem hidrodinamika-professzora volt. Nem ő volt azonban az első és egyetlen az Einstein családban, aki valamilyen szállal Magyarországhoz kötődött: Albert Einstein első felesége, Mileva Marić az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó délvidéki Titel községből származott. Máig nem tisztázott, mennyi szerepe lehetett Milevának férje – akitől 1919-ben elvált – korszakalkotó gondolataiban; mindenesetre talán árulkodó, hogy Einstein felajánlotta számára a Nobel-díjjal kapott összeget, illetve leveleikben is sokszor hivatkoztak a „mi munkánk”-ra.

Einstein gyermekei

Mileva Marić és Einstein házasságából három gyermek született: Lieserl, akinek sorsa nem tisztázódott (vagy megbetegedett és meghalt, vagy árvaházba adták, vagy nevelőszülőkhöz került), és két fiú: az 1904-ben született Hans Albert és az 1910-ben világra jött Eduard. Eduard beteges gyermek volt, és idővel lelkiállapota is instabillá vált: olyannyira, hogy huszonéves korában skizofréniával diagnosztizálták, és élete végéig a zürichi Burghölzli pszichiátria lakója volt.

Einstein fiával és unokájával, Bernhard Caesarral 1936-ban
Fotó: American Stock Archive / Getty Images Hungary

Hans Albert szülei válása után édesanyjával maradt – Einstein pedig feleségül vette unokatestvérét, Elsát. Hans Albert a zürichi Műegyetemen építészmérnöknek tanult, de apja nem helyeselte a döntést: egyenesen „undorítónak” nevezte fia pályaválasztását. Ugyancsak igyekezett lebeszélni fiát arról, hogy feleségül vegye Frieda Knechtet – mondván, hogy a nő „jellegtelen” –, továbbá a gyermekvállalásról is. Nem sikerült, de a pár nem sokáig élvezhette a szülői örömöket: két fiuk, Klaus Martin és David Einstein is belehalt gyerekként a diftériába. Egyetlen élő gyermekük, Bernhard Caesar Einstein mellé örökbe fogadtak egy kislányt, Evelynt is. Ekkoriban Hans Albert és apja is Amerikában éltek már, és ellentmondásos viszonyuk különösképpen éppen a fiatalabb Einsteint ért tragédiák miatt vált némileg harmonikusabbá.

Hans Albert felesége, a magyar származású Elizabeth Roboz elismert biokémikus volt
Fotó: Arcanum Adatbázis / Amerikai Magyar Népszava (1982

Feleség és biokémikus-kutató

1958-ban meghalt Frieda Knecht, a következő évben Hans Albert feleségül vette a magyar származású Roboz (eredetileg Rosenblüh) Erzsébetet. Roboz Erzsébet magyar zsidó családban, az erdélyi Szászvárosban született 1904-ben, a Bécsi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot szerves kémiából, ahová azért iratkozott be, mert a numerus clausus miatt kétséges lett volna, hogy kiemelkedő tanulmányai ellenére felveszik-e Budapesten egyetemre. 1940-ben a Magyarországon egyre inkább teret nyerő antiszemitizmus elől az Egyesült Államokba emigrált. Édesanyja és egyik testvére Magyarországon maradt, ők nem élték túl a második világháborút. 

Roboz Erzsébet, azaz ekkor már Elizabeth Roboz növénykutatóként kezdte pályáját, és kezdetben az Egyesült Államokban is ezzel foglalkozott. Később érdeklődése a biokémia irányába fordult.

Idézőjel ikon

Különböző egyetemeken tanított biokémiát, majd neurokémiát, továbbá orvosi mikrobiológiát.

Foglalkozott a sclerosis multiplexszel, a veszettség elleni oltás következményeképpen igen ritkán fellépő agyvelőgyulladással, valamint a pajzsmirigy-alulműködés okaival. Sokat utazott, különböző tudományos konferenciákon vett részt, de gondja volt arra is, hogy Albert Einstein, illetve férje 1978-ban bekövetkezett halála után az Einsteinek emlékét ápolja. Férjéről életrajzot írt Hans Albert Einstein: Reminiscences of his Life and our Life Together címmel, amely 1992-ben jelent meg.

Sokat tett az Einstein családért

Ugyancsak Elizabeth Roboz nevéhez fűződik annak a levelezésnek a közzététele, amelyek Albert Einstein és első felesége, az említett Mileva Marić között zajlott 1898 és 1904 között.

Idézőjel ikon

A fennmaradt 54 levél betekintést nyújt két tudós érdekes kapcsolatába: hol a szilárd anyag fajhőjéről és a síkhullámok terjedéséről írnak egymásnak, hol csókokat küldenek, hol a Milevánál maradt esernyőket emlegetik.

1982-ben a tudósnő „Elizabeth Roboz Einstein Fellowship” díjat alapított, amely a mai napig rangos elismerésnek számít. A díjat minden évben az a végzős hallgató kapja, aki az idegrendszerrel kapcsolatos vizsgálódásokban kiemelkedő eredményt ér el. Elizabeth Roboz 1995-ben, 90 évesen hunyt el Berkeley-ben. Magyarországon mindmáig kevesetemlegetjük, pedig a 20. század kiemelkedő biokémikusa számos betegség leküzdését segítette elő kutatásaival.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.