1934 márciusának végén a világ egyik legjelentősebb drámaírója, az ír George Bernard Shaw titokban Budapestre látogatott. A világsztár író minden bejelentés nélkül érkezett hazánkba, útjáról csak egy ifjú színésznő tudott. Aztán kiderült, frappáns áprilisi tréfáról van szó.
G. B. Shaw meglátogatta Pesten „a legelbűvölőbb Kleopátrát”
A Színházi Élet tudósítása szerint március 29-én robogott be a párizsi gyorssal a Keleti pályaudvarra a legendás író, ahol mindössze két személy, a Vígszínház művésze, Ágai Irén és a zseniális humorista-író, Karinthy Frigyes fogadták őt. Shaw darabját, a Caesar és Kleopátrát előző decemberben mutatta be a Vígszínház, és a premiert követően a főszerepet alakító, 21 éves Ágai dedikált fotót küldött magáról a szerzőnek Londonba. Shaw tőle szokatlan melegséggel válaszolt a fiatal színésznőnek, megköszönte a fényképet, és azt ígérte, keresni fogja az alkalmat, hogy személyesen is találkozhasson „a legelbűvölőbb Kleopátrával”.
Ágai valószínűleg maga sem gondolta volna, hogy a szóban forgó alkalom néhány hónappal később el is érkezik. Március 29-én csütörtökön reggel a színésznő táviratot kapott, melyet az egyik bécsi pályaudvaron adtak fel, és az állt benne: „Ma délután 3 óra 22 perckor érkezem a párizsi gyorssal. Lekötelezne, ha a pályaudvaron várna. – Shaw”. Az érthető módon igencsak meglepett és fellelkesült Ágai azonnal angoltanárhoz ment, hogy felfrissítse nyelvtudását, de biztos, ami biztos, inkább szólt Karinthy Frigyesnek, és megkérte, kísérje el a titkos találkozóra.
Karinthy természetesen kapva kapott az alkalmon, és a megbeszélt időpontban a két magyar művész csakugyan megpillantotta az ír drámaíró jellegzetes hófehér szakállas arcát a vonat ablakában, amint fejét nyújtogatja, és próbál minél többet látni a Keletiből. „How do you do, Mr. Shaw?” – köszöntötte Karinthy a világhírű kollégát, miközben Ágai egy virágcsokrot nyújtott át a vendégnek. „Áh, Mr. Karinthy” – ismerte fel az elébe érkező alakot Shaw – „Olvastam a Capilláriát (Karinthy 1921-ben megjelent szatirikus sci-fi regénye, Gulliver hatodik útja), annyira jó, hogy akár magam is írhattam volna.”
Fogadásból született a zseniális áprilisi tréfa
Shaw azonnal felismerte, hogy írókollégája lesz a tolmácsa Budapesten, és amikor a hordár jelentkezett a csomagjaiért, azt üzente neki Karinthyval: „Csak a nagy kofferra vigyázzon. A kicsiben az angol szépirodalom legújabb termékei vannak, azt senki sem akarja ellopni.” Az érzelmes találkozást követően a világhírű vendéget Ágai autójához kísérték, és elindultak hármasban a Vígszínház felé. „Sokat hallottam már Budapestről, de ennyire szépnek nem képzeltem” – ámuldozott Shaw a kocsi ablakából bámészkodva, miközben gyors tempóval hajtottak keresztül a Rákóczi úton és a Körúton.
„Szóval itt játsszák a Kleopátrát?” – kérdezte Shaw, miközben Ágai végigkalauzolta őt a színház épületében. Amikor az épületbejárás véget ért, az író hirtelen az órájára pillantott, és közölte házigazdájával, hogy búcsúznia kell, ugyanis muszáj meglátogatnia régi kedves barátját és fordítóját, Hevesi Sándort. Ágai sajnálkozva kérdezte: „Máris lelép? És mit hagy nekem emlékül?” Erre Shaw hirtelen lekapta magáról a szakállat, és átnyújtotta a döbbent primadonnának, majd a szemöldökétől és ősz hajától is megszabadult. Ekkor derült ki a turpisság, hogy Ágai, illetve a Vígszínház dolgozói és a sztorit szinte azonnal megszimatoló újságírók alaposan át lettek ejtve.
Az egész incidens hírlapi kacsa volt?
Az ügyes és frappáns áprilisi tréfát Solymossy Sándor színész-énekes, az Operaház és a Terézkörúti Színpad társulatának tagja eszelte ki, aki fogadást kötött barátaival, képes úgy eljátszani G. B. Shaw szerepét, hogy azzal többeket megtéveszt. Az átvert Ágai az újságíróknak azt mondta, a maszk és az angol kiejtés is tökéletes volt, az egyetlen apró gyanú azért merült fel benne, mert a legendásan goromba természetű „Shaw” túlságosan udvariasan viselkedett budapesti látogatása idején.
Nem tudni, Karinthy be volt-e avatva az átverésbe, vagy őt is sikeresen megtréfálta a Shaw bőrébe bújt színész. Még az is felmerülhet, hogy a képekkel túlságosan jól dokumentált történet kitaláció, csupán a Színházi Élet sütött el egy (dupla) áprilisi tréfát az olvasóival. Egy másik népszerű, korabeli újság, a Tolnai Világlapja egy nappal korábbi számában szintén G. B. Shaw titkos budapesti látogatásáról cikkezett (Dr. Áprilisi Tréfa aláírással), az ő „tudósításuk” szerint azonban a drámaíró – aki éppen a kelet-európai problémákat tanulmányozza – egy zárt körű jótékonysági rendezvény miatt érkezett a magyar fővárosba. A bál különlegessége, hogy azon a magyar irodalom kiválóságai egytől egyig női ruhába bújva jelennek meg, Móricz Zsigmond például egy nagyvilági hölgyet, Karinthy Miss Európát menyasszonyi ruhában, Kosztolányi Dezső pedig parasztmenyecskét fog alakítani.
