Ezt a 20 éves nőt vette feleségül a 74 éves magyar író, botrány lett belőle

Olvasási idő kb. 5 perc

Jókai választottja, a színésznő Nagy Bella 54 évvel volt fiatalabb az írófejedelemnél, de a Jókai család szerint nem ez volt a legfőbb érv ellene.

1897 tavaszán egy színésznői ambícióktól fűtött, 17 éves lány kopogtatott be a 72. évét taposó Jókai Mór ajtaján. A szegény családból származó Grósz Bella színiiskolába szeretett volna járni, ám családjának anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy kifizesse a borsos tandíjat. De amikor a fülébe jutott, hogy megfelelő ajánlással akár tandíjmentességre is szert tehetne, felkereste az aggastyán írót.

Atyai támogatás?

A megkeresés hatékonynak bizonyult: állítólag, miután Bella elszavalta a Tetemre hívást, Jókai homlokon csókolta, és azt mondta neki: „Maga egy született drámai hősnő, és én nagyon szívesen el fogok járni, hogy felvegyék az akadémiára.” A lány ezután a Nemzeti Színházba került ösztöndíjjal, majd Rákosi Szidi színiiskolájában képezte magát. Ma már nehezen megállapítható, tényleg tehetséges volt-e (néhány korabeli újság a „nagy tragika” lehetőségét látta benne), vagy azoknak lett igazuk, akik szerint kezdettől fogva Jókai „behálózása” volt a célja. Mindenesetre Bella később is rendszeresen meglátogatta Jókait: az író családtagjainak nem kis megdöbbenésére kíséret nélkül érkezett, és sokszor órákat töltött kettesben az íróval. Jókai nevelt lánya, Feszty Árpádné Benke Róza sem sejtette, hogy az idős író azért fizet neki és családja számára külföldi utazásokat, hogy addig is kettesben maradhasson választottjával.

Nagy Bella 1898-ban
Fotó: Wikimedia Commons

Megpróbálták lebeszélni őket

Akár így, akár úgy, Jókai és az ifjú színésznő egyre közelebb kerültek egymáshoz, majd egy füredi kiránduláson megtörtént az eljegyzés is. Ennek híre óriási indulatokat kavart a családban: Feszty Árpádné Rózának cseppet sem tetszett, hogy egy „kétes erkölcsűnek” tartott színésznő környékezte meg a nemzet íróját. A lapokban megjelent az eljegyzés híre, a Jókai család azonnal cáfolatot tetetett közzé, majd minden eszközzel megpróbálták lebeszélni a feleket szándékukról. Még egy orvosi papírt is beszereztek Jókai beszámíthatatlanságáról. Valószínűleg féltették az idős írót (illetve az őket illető majdani hagyatékot) a nincstelen, zsidó színésznőtől, akiről olyan pletykák is szárnyra keltek, hogy állapotos, s nem is biztos, hogy az írófejedelemtől.

Jókai fiatal felesége

De minden hiába, 1899. szeptember 16-án az idős író polgári szertartás keretében feleségül vette az akkor már Nagy Bella néven fellépő, számtalan Jókai-darabban játszó színésznőt. „A költő – már amint ő azt tenni szokta – meghatottan simogatta fekete szalonkabátját és deres parókáját, miközben ismeretes szelíd mosolyával nézett menyasszonyára, akinek erőteljes termetéhez szintén egyszerű fekete ruha simult. A háttérben állt az örömanya a tanukkal” – tudósított az egyébként szűk körben zajló esküvőről a Pesti Hírlap, amely arról is beszámolt, hogy Jókai a ceremónia során leszögezte: megteszi, ami tőle telik, „hogy hazájának dicsőséget szerezzen”. A házasságkötés után a pár a Keleti pályaudvar különtermében tartotta a menyegzői ebédet, majd gyorsvonattal Bécsbe, onnan pedig Olaszországba utaztak nászútra.

Jókai Mór és fiatal felesége
Fotó: Wikimedia Commons

Rágalmak sokasága

Jókai házassága után szakított saját családjával, felesége családtagjait (édesanyját, két húgát és öccsét) viszont Erzsébet körúti lakásukba költöztették, és magukkal vitték őket külföldi útjaikra is. (Nagyon nem kellett kerülgetniük egymást, hiszen Jókainak volt egy villája a Svábhegyen, illetve egy nyaralója is Balatonfüreden.) Sokat pihentek Abbáziában és a francia Riviérán, de utaztak Párizsba, Nagyváradra, Kolozsvárra is.

Idézőjel ikon

Mindeközben az indulatok nem akartak csitulni a pár körül. Rendszeresen kaptak rágalmazó leveleket a feleség erkölcstelen életmódjáról, vagy például arról, hogy Bella édesanyja nyilvánosházat üzemeltet – ami természetesen nem volt igaz.

A Jókai család azzal vádolta Nagy Bellát, hogy éhezteti és rongyokban járatja a nemzet íróját; Jókai pedig, talán azért is, hogy megmagyarázza választását, megírta az Öreg ember nem vén ember című regényét.

Az utolsó út

Az utolsó közös útra 1903 novemberében került sor. Nagy Bella visszaemlékezései szerint Jókai választotta Nizzát úti célnak: „903 novemberében azt mondta az uram, hogy neki annyira megtetszett a téli tartózkodás háztartással, hogy meg lehetne próbálni megismételni Nizzában. Voltak párizsi ismerőseink, akik a telet mindig Nizzában töltötték, azoknál érdeklődtünk, s a vége az lett, hogy elindultunk ismét háztartással telelni Nizzába. (…) Jókai életbeosztása Nizzában is ugyanaz volt, mint Pesten. Reggel korán kelt, délelőtt dolgozott, ebéd után kicsit aludt. Pesten a délutáni alvás után rendszerint elment a klubjába, a híres tarokkpartira.” Az idilli pillanatoknak egy megfázás vetett véget: a tüdőgyulladásba forduló betegségbe az idős író 1904. május 5-én belehalt. Végrendeletében kizárólagos örökösének Nagy Bellát tette meg, ami évtizedekig tartó pereskedést okozott a Feszty család és Nagy Bella között.

Nagy Bella mindössze 25 évesen lett özvegy. Férje halála után elköltözött az Erzsébet körútról, fivérével és két húgával élt együtt egy kétszobás lakásban a Jósika utcában. Anyagiakban nem szűkölködött, de „kispolgárias özvegyi életet” élt, kerülte a nyilvánosságot, és ritkán adott interjúkat. 1935-ben kivételt tett a Magyar Hírlap tudósítójával, akit otthonában fogadott: „A többi szobában is úgy érezzük, mintha nem is polgári otthonban, hanem múzeumban járnánk: Jókai-múzeumban. Örökzöld pálmák alatt a költő mellszobra, a falakon rámákból is az ő derült kék szeme mosolyog, dísztárgyak, nippek, szobrok, mind-mind vagy tőle vannak, vagy őrá emlékeztetnek, a költőfejedelemre” – mutatta be a lap Nagy Bella környezetét.

Visszavonult a nyilvánosságtól

A harmincas években személyesen kereste fel Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, hogy férjének méltó síremléket állíttasson. Egyébként legfeljebb azzal került bele az újságokba, hogy járt Az új földesúr című Jókai-regényből készült film forgatásán, vagy azzal, hogy villát szándékozik vásárolni. Sokat utazott: Párizsban, Genfben, de még az Al-Dunán tett hajókiránduláson is kivételezett bánásmódot jelentett számára a Jókai név. Társaságba nemigen járt: azt számára a mozi, a színház és a könyvek pótolták.

Nagy Bella a zsidóüldözések idején Londonba emigrált. Ott vészelte át a második világháborút, miközben szélsőjobboldali lapok itthon támadták, és azt követelték, fosszák meg örökösi jogától. Testvérei szintén követték Londonba, öccse a BBC-nél szpíkerként dolgozott. Mindössze két évvel a háború vége után, 1947-ben Nagy Bella életének is vége szakadt. Befejezetlen emlékiratai öccse halála után, 1974-ben kerültek vissza Magyarországra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?