Ebben a faluban 100 fokos különbség lehet a nyári és a téli hőmérséklet között

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Föld leghidegebb településein tényleg csontig hatol a fagy, így a réteges öltözködés teljesen új értelmet nyer.

Bolygónk átlaghőmérséklete mínusz 25 Celsius-fok és plusz 45 Celsius-fok között változik, ami összehasonlítva a Merkúrral, ahol nappal a hőmérséklet 430 fokig emelkedik, éjszaka pedig 180 fokig süllyed, nem is hangzik olyan vészesen. De azért a Földön is akad néhány hely, ahol igazán szélsőséges körülmények uralkodnak. Most ezeket mutatjuk be.

Melyik a leghidegebb hely a Földön?

Az Antarktisz keleti részén található jeges fennsíkon akár mínusz 98 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, így ez a leghidegebb hely a Földön. A kutatók ezt úgy határozták meg, hogy újra megvizsgálták az antarktiszi jégtakaró egyik gerincére vonatkozó műholdadatokat, amelyek korábban mínusz 93 fokos értéket mutattak.

Egy elemzés szerint a kalkuláció idején a hőmérséklet ennél is alacsonyabb lehetett.

A kutatók szerint az itt tapasztalható rendkívüli hideget a tiszta időjárási körülmények és az extrém módon száraz levegő kombinációja okozza, amelynek hatására a nedvesség „megfogja” a hőt a levegőben. Mindkét állapotnak napokon keresztül fenn kell állnia, hogy a hőmérséklet a fenti mértékben lecsökkenjen.

A világ leghidegebb helye a Déli-sarkvidék, vagyis az Antarktisz
Fotó: Galen Rowell / Getty Images Hungary

Melyik a leghidegebb település a Földön?

Ezt a címet a kelet-szibériai Ojmjakon falu birtokolja, amelynek neve a közeli termálforrásra utalva annyit tesz, a „víz, ami nem fagy meg”. A település eredetileg rénszarvaspásztorok célpontja volt, akik a forráshoz vitték csordájukat a vízért, és csak az 1930-as években vált állandóan lakottá. A csupán néhány elszórt házból álló település azután kezdett igazán felvirágozni, hogy a második világháború idején repülőtér épült a hátárában. Napjainkban 462 fő lakja.

A helyiek manapság is az állatokból élnek
Fotó: Dean Conger / Getty Images Hungary

Ojmjakon egészen különleges, úgynevezett szubarktikus klímával rendelkezik. A talaj egész évben fagyott, és mivel közel esik a sarkkörhöz, a nappalok hossza igen változó: decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. Hasonló szélsőségek jellemzik a település hőmérsékleti viszonyait is. A téli átlaghőmérséklet eléri a mínusz 50 fokot, ami azonban egy rossz szóviccel élve, csak a jéghegy csúcsa.

Leghidegebb napja 1924-ben volt, amikor a hőmérséklet mínusz 71,2 fokig zuhant vissza.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ezt a hőfokot nem közvetlenül mérték, hanem extrapolációval számolták ki. Ojmjakon az évi hőingadozás szempontjából sem mondható éppen átlagos helynek. Mivel előfordult, hogy nyáron 30 foknál magasabb hőmérsékletet is feljegyeztek, a téli viszonyokhoz képest a különbség akár a 100 fokot is elérheti.

A hőmérsékleti rekordot külön tábla hirdeti
Fotó: Michael Runkel/robertharding / Getty Images Hungary

És hol van a leghidegebb város?

A világ leghidegebb városa a szibériai Jakutszk. A településen a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1891. február 25-én rögzítették, ekkor a hőmérséklet mínusz 64,4 fokra esett vissza. Ettől nem sokkal maradt el az idén január 18-án dokumentált 62,2 fokos érték.

A szibériai városban megszokott a mínusz 50–60 fokos hideg
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Az Északi-sarkkörtől mindössze 450 kilométerre délre fekvő Jakutszk másik érdekes sajátossága, hogy ez a legnagyobb város, amely tartósan fagyott talajon, vagyis örökfagyon épült. Több mint 250 ezer lakójának a zord hideg mellett nemcsak ezzel, hanem a télen mindent ellepő köddel is meg kell küzdenie, ami azért képződik, mert az emberi tevékenységből származó meleg levegő nem tud felszállni.

Egy átlagos februári reggel Jakutszkban
Fotó: Strannik / Getty Images Hungary

Hogy hogyan kezelik a helyiek a hideget? „Csak öltözz melegen. Rétegesen, mint egy káposzta” – foglalta össze a lényeget egy helyi lakos a CNN-nek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.

Édes otthon

Eleged van a galambürülékből és a turbékolásból? Ezzel a trükkel erőszak nélkül elűzheted a madarakat

A nyári hónapok beköszöntével menetrendszerűen érkezik meg a legtöbb társasházi lakó rémálma: a galambinvázió. Elég néhány nap, amikor nem figyelünk oda az erkélyre, és máris arra eszmélünk, hogy kéretlen szárnyas lakóink letáboroztak a párkányon. Mit tehetünk, ha a drasztikus módszereket elutasítjuk, de szeretnénk visszakapni a teraszunkat? Léteznek hatékony, erőszakmentes házi trükkök, amelyektől végleg elmehet a madarak kedve az erkélyünktől.