Ebben a faluban 100 fokos különbség lehet a nyári és a téli hőmérséklet között

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Föld leghidegebb településein tényleg csontig hatol a fagy, így a réteges öltözködés teljesen új értelmet nyer.

Bolygónk átlaghőmérséklete mínusz 25 Celsius-fok és plusz 45 Celsius-fok között változik, ami összehasonlítva a Merkúrral, ahol nappal a hőmérséklet 430 fokig emelkedik, éjszaka pedig 180 fokig süllyed, nem is hangzik olyan vészesen. De azért a Földön is akad néhány hely, ahol igazán szélsőséges körülmények uralkodnak. Most ezeket mutatjuk be.

Melyik a leghidegebb hely a Földön?

Az Antarktisz keleti részén található jeges fennsíkon akár mínusz 98 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, így ez a leghidegebb hely a Földön. A kutatók ezt úgy határozták meg, hogy újra megvizsgálták az antarktiszi jégtakaró egyik gerincére vonatkozó műholdadatokat, amelyek korábban mínusz 93 fokos értéket mutattak.

Egy elemzés szerint a kalkuláció idején a hőmérséklet ennél is alacsonyabb lehetett.

A kutatók szerint az itt tapasztalható rendkívüli hideget a tiszta időjárási körülmények és az extrém módon száraz levegő kombinációja okozza, amelynek hatására a nedvesség „megfogja” a hőt a levegőben. Mindkét állapotnak napokon keresztül fenn kell állnia, hogy a hőmérséklet a fenti mértékben lecsökkenjen.

A világ leghidegebb helye a Déli-sarkvidék, vagyis az Antarktisz
Fotó: Galen Rowell / Getty Images Hungary

Melyik a leghidegebb település a Földön?

Ezt a címet a kelet-szibériai Ojmjakon falu birtokolja, amelynek neve a közeli termálforrásra utalva annyit tesz, a „víz, ami nem fagy meg”. A település eredetileg rénszarvaspásztorok célpontja volt, akik a forráshoz vitték csordájukat a vízért, és csak az 1930-as években vált állandóan lakottá. A csupán néhány elszórt házból álló település azután kezdett igazán felvirágozni, hogy a második világháború idején repülőtér épült a hátárában. Napjainkban 462 fő lakja.

A helyiek manapság is az állatokból élnek
Fotó: Dean Conger / Getty Images Hungary

Ojmjakon egészen különleges, úgynevezett szubarktikus klímával rendelkezik. A talaj egész évben fagyott, és mivel közel esik a sarkkörhöz, a nappalok hossza igen változó: decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. Hasonló szélsőségek jellemzik a település hőmérsékleti viszonyait is. A téli átlaghőmérséklet eléri a mínusz 50 fokot, ami azonban egy rossz szóviccel élve, csak a jéghegy csúcsa.

Leghidegebb napja 1924-ben volt, amikor a hőmérséklet mínusz 71,2 fokig zuhant vissza.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ezt a hőfokot nem közvetlenül mérték, hanem extrapolációval számolták ki. Ojmjakon az évi hőingadozás szempontjából sem mondható éppen átlagos helynek. Mivel előfordult, hogy nyáron 30 foknál magasabb hőmérsékletet is feljegyeztek, a téli viszonyokhoz képest a különbség akár a 100 fokot is elérheti.

A hőmérsékleti rekordot külön tábla hirdeti
Fotó: Michael Runkel/robertharding / Getty Images Hungary

És hol van a leghidegebb város?

A világ leghidegebb városa a szibériai Jakutszk. A településen a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1891. február 25-én rögzítették, ekkor a hőmérséklet mínusz 64,4 fokra esett vissza. Ettől nem sokkal maradt el az idén január 18-án dokumentált 62,2 fokos érték.

A szibériai városban megszokott a mínusz 50–60 fokos hideg
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Az Északi-sarkkörtől mindössze 450 kilométerre délre fekvő Jakutszk másik érdekes sajátossága, hogy ez a legnagyobb város, amely tartósan fagyott talajon, vagyis örökfagyon épült. Több mint 250 ezer lakójának a zord hideg mellett nemcsak ezzel, hanem a télen mindent ellepő köddel is meg kell küzdenie, ami azért képződik, mert az emberi tevékenységből származó meleg levegő nem tud felszállni.

Egy átlagos februári reggel Jakutszkban
Fotó: Strannik / Getty Images Hungary

Hogy hogyan kezelik a helyiek a hideget? „Csak öltözz melegen. Rétegesen, mint egy káposzta” – foglalta össze a lényeget egy helyi lakos a CNN-nek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.