A szentek a katolikus és ortodox keresztény egyházak hívei számára a hitélet fontos karakterei. Életüket többnyire vállalt szenvedés, halálukat kín, mártíromság jellemzi. Emlékük szentté avatásuk során válik örökkévalóvá, a hívek hozzájuk intézett imáikkal reménykedhetnek a csodában, az isteni közbenjárásban.
Logikusnak tűnik, hogy egy vallás a legkiválóbb követőit emeli ki példaképnek, és részesíti különleges elismerésben. De sok szent esetében felmerülnek kételyek vagy meglepő furcsaságok. Attól még, hogy valaki kiállta a szentté avatás próbáját, még nem jelenti, hogy azzá is válik. De az is előfordul, hogy a szent teste a halál után is csodaként szolgál, földi maradványa ereklyeként szavatolja legendáját. Cikkünkben a szentek utóéletének három fura történetét dolgoztuk fel.
A sümegcsehi Newman-templom patrónusa
John Henry Newman (1801–1890) angol teológusként kezdte pályafutását, de az anglikán egyházból áttért a katolikus hitre, és végül a hierarchiában egészen a bíborosi székig jutott. Halálát megelőző utolsó kívánsága az egyház egyik legvitatottabb alakjává tette.
Az 1890-ben elhunyt katolikus egyházi méltóságot halála után – kérésének megfelelően – ugyanabba a sírba temették, amiben már barátja, Ambrose St. John nyugodott – és akivel harminc évig élt együtt. Newman 2019-ben történő szentté avatásának előkészítésekor holttestét a közös sírból áthelyezték. Sokan ezt szentségtörésként értelmezték, tiszteletlennek és homofób tettnek minősítették, azt állítva, hogy a Vatikán szisztematikusan megsemmisítette a két férfi közti romantikus kapcsolat forrásait.
Szent Kázmér – aki kis híján magyar király lett
Szent Kázmér lengyel herceg 1458-ban született, apja lengyel király volt, anyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni, az imádság foglalkoztatta.
A Mátyás király ellen lázadó magyar nemesek magyar királlyá választották volna, de Mátyás tárgyaláson kiegyezett a lázadókkal, így a hadsereggel Magyarországra tartó Kázmér visszavonulásra kényszerült. Becsvágyó apja kemény parancsát követte csak, hazatérése után hibájáért keményen vezekelt, míg bátyja, II. Ulászló, Mátyás halála után elnyerte a magyar trónt.
Kázmér előre megmondta halála napját, és teljes buzgósággal készült rá. Mielőtt 1484-ben, körülbelül 25 éves korában tüdősorvadásban, hosszú szenvedés után meghalt volna, azt kívánta, hogy a Minden nap mondj kezdetű Mária-imádságnak egy másolatát tegyék a koporsójába. Teljesen megszállottja volt ennek a dalnak.
1522-ben avatták szentté, de a 21. század fordulóján II. János Pál pápa még mindig példaként állította személyét a modern fiatalok elé, mivel szerénységét megtartotta, nem vakította el sem vagyon, sem a pozíciója.
Vilniusban temették el a székesegyházban, Lengyelország és Litvánia védőszentje vált belőle.
Ami nekünk Szent Jobb, az íreknek szent fej
Európa-szerte több keresztény templomban, kolostorban láthatjuk az üvegkoporsóba helyezett, több száz éve elhunyt szenteket, akik mindenféle külső beavatkozás és bebalzsamozás nélkül, évszázadok elmúltával is úgy néznek ki, mintha csak elszenderedtek volna. Ezek a romolhatatlan testek a mai napig ámulatba ejtik az embereket, hívők milliói különleges isteni csodaként tekintenek rájuk, és hisznek gyógyító erejükben. Elzarándokolnak a kiállított ereklyéhez, megérintik, megcsókolják az üvegbúrát, így részesülnek a szentségben.
A Szent Jobb nemzeti és katolikus ereklyénk, feltételezhetően Szent István magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Míg mi egy kézhez fohászkodunk, addig az írek a droghedai Szent Péter-templomban Plunkett Szent Olivér fejének maradványaihoz.
Plunkett Szent Olivér az írországi katolikus egyházat annak egyik legzavarosabb időszakában vezette, amikor a katolikusokat üldözték vallásuk nyilvános gyakorlása miatt. A 17. századi ír érseket azzal vádolták, hogy részt vett egy jezsuita összeesküvésben. Letartóztatták, majd felakasztották, és felnégyelték.
A katolikusok mártírként ünnepelték, és levágott fejét Rómába vitték. Körülbelül 40 évvel később a fejet egy droghedai apácarendre bízták, amelyet Szent Olivér egyik unokahúga vezetett. Ők 200 éven át őrizték, elrejtve a fejet és saját hivatásukat a brit hatóságok elől. Az ereklyét 1921-ben a város új templomában helyezték el egy szentélyben. Szent Olivér ma az írországi béke és megbékélés védőszentje.
