Majomsziget, medvecukor: kitalálod, honnan erednek ezek az állatos szavaink?

Az ember nemcsak az irodalmi terekben, de a mindennapokban is metaforák hálózatában él. A nyelv keletkezése is nagyon erősen metaforákra építő folyamat, gondoljunk csak az újnak tekinthető számítógépes kifejezéseinkre, például az egérre vagy éppen a vírusokra. Állatos ez a tesztünk is, de régebbre nyúlik vissza: a medvecukor például már nagymamáink kedvence is volt!

Nyolc, olyan állatokhoz köthető fogalmat válogattunk ki, aminek története a régmúltban gyökerezik. Kíváncsiak vagyunk, hogy hallottad-e már őket, vagy sikerül-e helyesen tippelni!

A kvíz végén olvashatod az értékelést is.

Indulhat a kvíz 8 kérdéses játék

1. kérdés

8. A lónyál nem túl gusztusos elnevezés, ki találta ki és miért?

Ez egy egyszerű börtönszleng a lólé szónak egy változata. A börtönben (gyümölcsből, cukorból, kenyérből) készített alkohol, bódító italt jelentette, de köznyelvben bármilyen alkoholmentes italra lehet ezt mondani.

A lónyál vagy majomnyál valóban egy italra utal, de régebbi az eredete. A vízzel felhígított seprőből vagy törkölyből erjesztett, gyenge minőségű, enyhén szeszes italt hívták így, vagy a hitvány bort.

2. kérdés

2. A szamárfülnek mi köze a könyvekhez?

A szamárnak hosszú, fülét a gúnyolódásra használták régen és ma is. Ha a barátunk feje mögé tartjuk V-t formázó ujjainkat, akkor mutatunk neki szamárfület, azaz ostobának csúfoljuk. Ha a könyvben van behajtás, az azért szamárfül, mert máshogy nem sikerült megjegyeznie a leckét.

A szamárfül mutatása csúfolódás ugyan, de az eredete a könyvekben inkább egy régen szamárfülnek elnevezett, csacsi fülére emlékeztető könyvjelzőre utal. Ezzel jelölték a tanulók, hogy a könyvben hol tartanak.

3. kérdés

1. A „hírlapi kacsa” kifejezés eredete vajon hova vezet?

A nem ellenőrzött forrású újságcikkeket korábban „NT” aláírással jelölték (latin non testatum ’ellenőrizetlen’), kimondva Ente, ami németül kacsát jelent. Így került a köztudatba a hírlapi kacsa kifejezés.

A kacsa eredete a jejdai újságban keresendő, mely egyszer azt a hírt közölte, hogy valahol háromorrú kacsa kelt ki a tojásból.

4. kérdés

4. A bárányhimlőt nem is a bárányok terjesztik, akkor honnan a neve?

Mivel van majom-, tehén-, egér- és tevehimlő is, ami tényleg az illető állatokat betegítik, ezért miért ne lenne bárányhimlő. Korábban nem tudták, hogy az ember honnan szerzi meg ezt a betegséget, így a báránynak tulajdonították, ami háztáji állatként sokkal közelebb élt az emberekhez.

A bárányhimlő elnevezése az állatfaj szelídségére utal. A (fekete) himlő néven ismert, az emberiség történetében mély nyomot hagyó és milliós nagyságrendű áldozatot követelő betegséghez képest ugyanis a bárányhimlő határozottan enyhe lefolyásúnak számít (lásd: „szelíd, mint a bárány”).

5. kérdés

5. A rákfenének valóban köze van a rákokhoz?

A rák szavunk a szláv eredetű rak szóból származik. A fene szóval kiegészülve már összetételében nem betegségre utal, hanem a rák gyorsaságára. A rákfene megállíthatatlanságára utal az átvitt használata. „Nem néz-e most rám … királyom, Megölte; megszeplősíté anyámat … S nem kárhoztat, hogy az emberiség E rákfenéje pusztitson tovább?” (Arany János Shakespeare-fordítása)

A sejtek kóros burjánzásával járó rákbetegség az ízeltlábú állatról kapta a nevét. A görög elnevezést magától Hippokratésztől eredeztetik, aki többféle ráktípust is leírt. A rosszindulatú tumorokat pedig a karcinosz szóval jelölte, ami görögül ’rák’-ot jelent. Ez kapcsolódott a már ismert gyógyíthatatlan, gyorsan terjedő, a szöveteket roncsoló betegségekre használt fene szavunkkal. Így együtt, pedig már a vérbaj, a rosseb jelentést kapta. Átvitt értelemben használjuk a bomlasztó, káros jelenségek leírására.

6. kérdés

7. Kik élnek a majomszigeten?

Aki majomszigeten él, az a bolondokháza lakója. Nagyon szomorú ez a majmokra nézve, de a régebbi intézeteket hívták így, ahová a pszichiátriai eseteket utalták be az orvosok. Már nem használatos gúnyos kifejezés, az őrültek házához hasonlatos.

Majomsziget az éppen nem táncoló, de a táncolókat, a lányokat szemmel tartó fiatalemberek tömörülőhelye a táncterem közepén, ill. az ott levő, ácsorgó fiatalemberek csoportja. De ugyanúgy tereken is képeztek régen majomszigeteket a nőket leső, néző fiatalemberek.

7. kérdés

6. Medvecukor, ami nagy dózisban halálos, vajon honnan kapta nevét?

Az édesgyökeret északon fekete aranyként is emlegetik, de Dél-Németországban, Ausztriában, Svájcban és Dél-Tirolban a Bärendreck becenevet is viseli, ami medvepiszok/medvetrágya jelentéssel bír. A medve ismeretes, hogy legalább annyira szereti az édesgyökéret, mint a mézet. Ezeken a területeken és nálunk is hagyományosan fekete, formája és színe is az édesgyökérszagú medveürülékre hajaz, és csak a szalonképesebb elnevezése a medvecukor (szintén a németről fordítva).

A medvecukor elnevezés egy egyszerű német tükörfordításból jön (Bärenzucker), de valószínű, hogy nem a medvéhez, hanem a nürnbergi Karl Bär gyároshoz van köze, aki édességeket gyártott, és különböző édesgyökérfajták európai szabadalmaival is rendelkezett.

8. kérdés

3. Felszarvaz szavunk eredetét sok mendemonda övezi, de melyik a legvalószínűbb?

Azok az állatok, amelyek szarvat viselnek, például az ökör és a kos, általában közmondásosan türelmesek és ostobák. Gonoszkodó eleink szerint a megcsalt férj sem sokban különbözik ezektől a jószágoktól.

Virgilius nevű varázsló készített egy ércszobrot, amely választ adott arra a kérdésre, hogy egy nő csalja-e a férjét. A feleségnek be kellett dugnia egyik ujját a szoborba, és ha félrelépett, a szobor leharapta az ujját, a férjnek pedig szarvai nőttek.

Andronikosz görög császár a legszebb nők férjeit azzal tartotta távol a várostól, hogy vadászati jogot adományozott nekik, és ezt az ajtajukra festett szarvastülökkel jelezték.

A régiek a szarvat az erő, a hatalom, a tekintély jelképének tekintették, így az egyik magyarázat szerint épp ezt gúnyolja ki a szólásmondás. Szarvat kap, azaz hőssé válik a megcsalt férfi – mondták ironikusan, hiszen épp az ellenkezője történt vele.

/ találat - ez %

Összes kvíz