Ezért halt meg tragikusan fiatalon az igazi Pocahontas

Olvasási idő kb. 5 perc

A Disney-rajzfilmből ismert Pocahontas élete a valóságban szinte semmiben sem hasonlított a mesében látottakhoz, mégis legalább annyira izgalmas volt, mint egy igazi hollywoodi történet. Az őslakos törzsfőnök lányaként született, a később kikeresztelkedett és egy angol férfihoz hozzáment lány sorsa azonban váratlan tragédiával végződött.

Csak becenév volt a Pocahontas

Pocahontas 1596 körül született a mai Virginia állam területén, az egyik legnagyobb hatalmú őslakos törzsfőnök, a harminc törzset és 10-15 ezer főt tömörítő Powhatan szövetség vezetője, Wahunsunacock, ismertebb nevén Powhatan főnök gyermekeként. A szó tág értelmében Pocahontas valóban „indián hercegnő”, uralkodói sarj volt, azonban 26 testvérével osztozott utóbbi kiváltságban, és igen valószínűtlen, hogy ő lépett volna apja örökébe, különösképp, hogy a szokások szerint a törzsfőnökség nem egyenes ágon szállt apáról gyerekre. A legendák szerint Pocahontas volt Powhatan kedvence nagyszámú gyermekei közül, melyre születéskor kapott neve lehet bizonyíték.

Pocahontas, az „indián hercegnő” (17. század eleji ábrázolás)
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Hősünk Mataoka („játékos kedvű”, illetve „legkedvesebb lány”) néven látta meg a napvilágot, felcseperedve Amonuteként szólították népének tagjai, a keresztény hitet felvéve – lásd lentebb – pedig Rebeccának keresztelték át; a Pocahontas csupán egy kissé pejoratív gyerekkori becenév volt, mely powhatan nyelven nagyjából annyit tesz, „elkényeztetett gyerek” vagy „kis ledér”, és nagyon ritkán használták. Pocahontas gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk, valószínűsíthető, hogy ugyanazzal foglalkozott, mint a törzs más női tagjai, vagyis a ház körüli, falubeli teendőket végezte, míg a férfiak vadászni jártak és harcoltak.

John Smith valószínűleg csak kitalálta a híressé vált történetet

1607 májusában szállt partra a powhatan törzsek területétől nem messze a Londoni Virginia Társaság hajója, hogy egy, az indiánok által nem lakott mocsaras szigeten, a Chesapeake-öbölben megalapítsák az I. Jakab király tiszteletére elnevezett Jamestown gyarmatot. Az angol telepesek a rossz körülmények – a vízhiány, éhínség, a mocsaras terület nehézkessége, a szúnyogok és az általuk terjesztett trópusi betegségek – miatt kezdetben nem igazán tudták birtokukba venni a vidéket, többségük oda is veszett a megpróbáltatásokban, mindehhez hozzájött az őslakosokkal ápolt nem éppen felhőtlen viszony.

A közismert történet szerint a kolónia egyik vezetője, John Smith kapitány – aki korábban Európa számos országában megfordult, Magyarországon katonáskodva nyerte el a kapitányi rangot, és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem vitézségéért lovaggá ütötte – csapatát az egyik indián támadás során kegyetlenül lemészárolták, egyedül Smith maradt életben, akit elfogtak, és a legfőbb vezető, Wahunsunacock színe elé vezettek. A törzsfőnök azon nyomban halálra ítélte a betolakodót, akinek a fejét egy nagy kőre tették, hogy lesújtsanak rá, ekkor azonban váratlanul odaugrott a főnök lánya, Pocahontas, és saját testével kívánta megvédeni Smitht.

Pocahontas megmenti John Smith kapitány életét (20. század eleji illusztráció)
Fotó: Kean Collection / Getty Images Hungary

A törzsfőnök látva lánya önzetlenségét megkegyelmezett Smithnek, azonban továbbra is fogva tartotta őt; a powhatanok között töltött idő alatt az angol férfi és Pocahontas közeli ismeretségbe kerültek egymással, sőt, szerelem is szövődött közöttük. A híres történet azonban a történészek többsége szerint puszta fikció: Smith 1608-ban írt naplójában egyetlen szóval sem említi, hogy az őslakosok fogságába került volna, és Pocahontas sem szerepel az írásokban. A történetet Smith csak évekkel később kezdte híresztelni, amikor Pocahontas egyfajta hírességgé vált Angliában – szintén lásd lentebb –, és valószínűsíthető, hogy a személye körül kialakult hírverést próbálta meglovagolni.

A történetnek a puszta matematika is ellentmond, Pocahontas ugyanis mindössze 11-12 éves lehetett a kérdéses időszakban, vagyis erősen valószínűtlen, hogy romantikus kapcsolatra került volna sor közte és a felnőtt, húszas éveinek végén járó Smith között.

Kikeresztelkedett, és angol dohányültetvényeshez ment hozzá

Egyes források szerint Pocahontas 14 éves korában megházasodott, azonban nem Smithhez és nem is más angol telepeshez, hanem törzsének egy tagjához, egy Kocoum nevű férfihoz ment hozzá, akiről mindössze annyit tudunk, hogy állítólag bátor és erős harcos volt. Kocoum létezése és a házasság ténye azonban nem bizonyítható, és az állítólagos férj hamar ki is került a képből, valószínűleg az angolok ölték meg néhány évvel később.

Lady Rebecca Rolfe portréja
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

1613-ban, amikor a telepesek és az őslakosok között már végleg elfajult a háborús helyzet, az angolok elrabolták Pocahontast, és azt követelték Wahunsunacocktól, hogy a lányáért cserébe engedje el a powhatanok által elfogott társaikat, jutassa vissza az elzsákmányolt fegyvereket, illetve küldjön élelmet Jamestown lakóinak. A főnök azonban nem bízott a telepesek szavában, csak a követelések egy részét teljesítette (a foglyokat elengedte, a fegyvereket azonban nem küldte vissza), ezért Pocahontas továbbra is fogságban maradt; időközben az elfogott lányt egy anglikán lelkész megtanította angolul, megmutatta neki az európai szokásokat, és megtérítette a keresztény hitre.

A keresztségben Rebeccává lett kamasz lánnyal – főként magas státuszánál fogva – kifejezetten jól bántak a telepesek, és ő maga is gyorsan megkedvelte az európai szokásokat; fogsága idején megismerkedett egy özvegy jamestowni férfival, John Rolfe-fal, és hamar egymásba szerettek. A vagyonos, dohánytermesztéssel foglalkozó Rolfe megkérte az őslakos lány kezét, 1614 áprilisában pedig kimondták egymásnak a boldogító igent – a részben szerelemből, részben politikai érdekből létrejött esküvő egy időre kibékítette egymással az angolokat és az őslakosokat. A pár Rolfe dohányültetvényén élt, és a következő évben egy fiuk is született, Thomas.

Sztár lett Angliában, és tragikusan fiatalon hunyt el

Pocahontast, vagyis Lady Rebeccát fogadja az angol királyi pár
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

A kapcsolat idillikusnak bizonyult, 1616-ban pedig Rolfe családjával hazalátogatott Angliába: az óceán túlpartján hihetetlen érdeklődéssel fogadták a kuriózumnak számító „indián hercegnőt”, aki egyszerre reprezentálta az Újvilág „vadembereinek” kultúráját és azt, miként képes az európai kereszténység „megszelídíteni”, „civilizálni” az őslakosokat. Pocahontas igazi híresség lett, előkelő bálok díszvendégeként szerepelt, és még a királyi pár is fogadta őt; a legenda szerint az ekkor már régóta hazatelepült Smith kapitánnyal is találkozott, akit örömmel látott viszont, és „apámnak” szólított.

A hazaút Virginiába azonban nem úgy alakult, mint hősünk és férje eltervezték: még el sem hagyták Angliát, amikor Pocahontas hirtelen jött, súlyos betegséggel ágynak esett, ezért a hajó kénytelen volt kikötni Gravesend városában és partra tenni a Rolfe családot. Ez a Temze déli partján található angol kikötőváros lett Rebecca Rolfe, vagyis Pocahontas életének utolsó helyszíne: néhány nappal az odaérkezés után a mindössze 20-21 éves nő belehalt betegségébe, mely a történészek szerint tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérhas vagy himlő lehetett.

Rolfe egyedül tért vissza az Újvilágba, fiát Angliában hagyta; Thomas húsz évvel később utazott csak Virginiába, ahol apai örökségét átvéve sikeres és gazdag dohányültetvényes vált belőle. Nem sokkal Rolfe hazaérkezése után apósa, Wahunsunacock törzsfőnök is elhunyt, halálával véget ért az instabil lábakon álló tűzszünet, és kiújult a véres konfliktus az őslakosok és a telepesek között.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?