Máig divatos maradt: retró kedvencünk, a kvarcóra

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Folytatódik retrósorozatunk: ma a digitális kvarcórák fölött nosztalgiázunk!

Máig emlékszem a napra, amikor első kvarcórámat kaptam. Mágikusnak tűnt, hogy nem kell felhúzni, ráadásul ezüstszíne és érdekesen záródó csatja volt, nem kellett már a megfelelő lyukba bújtatni egy kis nyelvet, csak visszacsattintottam a fémlapkát, és már simult is csuklómra a nagyon vagánynak tűnő fémszerkezet.

A kvarcóra fő vonzereje a külseje volt – pedig nagyon pontos is

Mára aztán ég tudja, merre jár a kvarcórám: az idő próbáját nem állta ki, vagy talán csak nem vigyáztam rá eléggé. Emlékszem, egy darabig hordtam még úgy is, hogy egy függőleges repedés rontotta az összképet, de a digitálisan kijelzett pontos idő és a fémszíj még ekkor is roppantul vonzónak tűntek. Nem csoda, hogy így is ragaszkodtam hozzá – hányan használják ma törött kijelzővel is telefonjukat… Később azonban a kis kvarcóra valahová eltűnt, és én nem maradtam olyan hű hozzá, mint sokan mások – a digitális kijelzőjű kvarcóra ugyanis máig sem tűnt el a divatkiegészítők sorából!

Egy igazán retró kvarcóra
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

A kvarcórának a valóságban nem az a legvonzóbb tulajdonsága, hogy olyan menő dizájnnal csatolhattuk csuklónkra: elterjedése talán inkább azzal magyarázható, hogy 

nagyon pontos, egy hónap leforgása alatt mindössze 15 másodpercnyi késést halmoz fel, már ha ezt felhalmozásnak lehet nevezni.

A dolog hátterében a kvarckristály áll, amelyet a szerkezetbe építenek, és aminek szabályozott rezgése az óra mutatóját vagy a digitális számkijelzést irányítja.

Mindenki hordta egy időben

Egy tini a nyolcvanas-kilencvenes években ugyanakkor ezzel kicsit sem foglalkozott: a digitális kijelzős karórák pedig nagyon divatossá váltak, főként, mivel ekkor még a mobiltelefonok igazán széles körű elterjedése előtt jártunk. Azt ugyanakkor tudni kellett, éppen mennyi az idő, így a gyerekek és felnőttek egyaránt választották a digitális kijelzős kvarcórákat, ami akkor nagyon jövőbelinek, újdonságnak és divatosnak hatott.

Olyannyira népszerű volt a csuklón ilyen időmérő szerkezetet hordani, hogy egy hátborzongató vadhajtása is született a műfajnak:

a digitális kijelzős kvarc karóra falióra-verziója, amely mint egy óriás csuklójára elképzelt giga időmérő, a jó ízlés ellen intézett merényletet minden egyes pillanatban.

Aki egyszer ilyet látott, soha nem feledi, és szinte érzi az olcsó műanyag tapintását is a minőséget és esztétikumot egyaránt nélkülöző tárgy felületén.

Fémszínek és nagyon sok infó

Hogy is nézett ki egy igazán divatos kvarc karóra? Ezüst-, arany- vagy fekete színek domináltak rajta, kijelzett órát, percet, sőt másodpercet: tapasztalatból mondom, hosszasan lehetett bambulni azon, ahogyan a másodpercek csak peregtek, szó szerint a szemünk előtt.

Idézőjel ikon

Jelezhette azt is, hányadika és éppen milyen nap van,

szíja pedig szelvényezett szerkezetben, lehetőleg fémkivitelben idomult csuklónkra.

Persze ha valakinek az átlagnál kisebb csuklója volt, ez a szíjkiképzés problémát is jelenthetett – a dolgot megoldotta egy, az óráshoz tett vizit, ahol a szakember kifejtett annyi szelvényt, amennyivel több volt a szíjon a kelleténél, innentől pedig már nem kellett alkarunk közepéig feltornászni az órát abban az esetben, ha nem akartuk megkockáztatni elveszítését.

Máig trendi maradt

Van itt funkció bőven!
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

A kvarcszerkezet persze nemcsak a minimalista külsejű digitális karórákba került bele, hanem számlapos kivitelű darabokba is, így lassan mindenki kvarcórát viselt a kezén, aztán azonban jöttek a telefonok, majd végső csapásként az okostelefonok. Ki rövidebb, ki hosszabb ideig tartott ki amellett, hogy legyen azért egy óra a csuklóján, de aztán a legtöbben letettük azt, és csak a mobil időjelzésére hagyatkoztunk, hiszen az úgyis mindig velünk volt.

Csak azoknak maradt csuklóján a digitális karóra, akik meglátták benne a pluszt, az esztétikumot, a retró ízléses megvalósulását: egy Casio óra ma is különleges kiegészítő, a nélkül a hivalkodás nélkül, amelyet egy igen drága időmérő viselése jelent.

A sors fintora, hogy az óra mint kiegészítő közben visszatért a divatba – igaz, az okosóra képében, amely megint csak digitális időjelzést, de azon kívül még sok egyebet is kínál nekünk.

Meglátjuk, a kvarcóra szerelmesei mit kezdenek ezzel a trenddel: az biztos, hogy bármilyen sokba is kerül majd egy Apple Watch, stílusban sosem tud majd annyit adni valaki megjelenéséhez, mint egy fémesen csillogó kvarc karóra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.